Alkotmányos közgazdaságtan

Az alkotmányos közgazdaságtan a közgazdaságtan és az alkotmányosság közös tanulmányozásának programja. Gyakran "az alkotmányjog gazdasági elemzésének" nevezik. Az alkotmányos közgazdaságtan megpróbálja megmagyarázni a "gazdasági és politikai szervek választásait és tevékenységét korlátozó" alkotmányos szabályok kiválasztását. Ez eltér a hagyományos közgazdaságtan megközelítésétől. Az alkotmányos közgazdaságtan azt is vizsgálja, hogy az állam gazdasági döntései mennyire vannak összhangban az állampolgárok meglévő alkotmányos gazdasági jogaival". Például az állam gazdasági és pénzügyi erőforrásainak megfelelő elosztása minden nemzet számára nagy kérdés. Az alkotmányos közgazdaságtan megpróbálja összehozni az állampolgárok alkotmányos gazdasági jogait és az állam gazdaságpolitikáját.

Origins

Az "alkotmányos közgazdaságtan" kifejezést 1982-ben Richard McKenzie amerikai közgazdász alkotta meg. Ezt követően egy másik amerikai közgazdász - James M. Buchanan - használta egy új tudományos aldiszciplína elnevezéseként. Buchanan munkássága 1986-ban a közgazdasági Nobel-díjat hozta meg neki "a gazdasági és politikai döntéshozatal elmélete szerződéses és alkotmányos alapjainak kidolgozásáért".

Buchanan elutasítja "az államnak" mint bölcsességben felsőbbrendűnek "minden organikus felfogását", mint az állam polgárainak". Ez a filozófiai álláspont képezi az alkotmányos közgazdaságtan alapját. Buchanan úgy véli, hogy minden alkotmányt legalább több generációnyi polgár számára hoznak létre. Ezért képesnek kell lennie arra, hogy egyensúlyt teremtsen az állam, a társadalom és az egyes emberek érdekei között.

Létezik egy fontos vélemény, amely szerint az alkotmányos közgazdaságtan a modern "jogalkotás tudományának" tekinthető.

Az alkotmányos közgazdaságtan iránti folyamatosan növekvő közérdeklődés már több tudományos folyóiratot is életre hívott, például az 1990-ben alapított "Constitutional Political Economy" címűt.

Bírósági értelmezés

Richard Posner amerikai bíró hangsúlyozza az állami alkotmány fontos szerepét a gazdasági fejlődésben. Azt állítja, hogy "az alapvető gazdasági jogok hatékony védelme elősegíti a gazdasági növekedést".

Az indiai Legfelsőbb Bíróság az indiai alkotmány gyakorlati értelmezését alkalmazta a lakosság legszegényebb és legelnyomottabb csoportjainak védelmére számos közérdekű peres ügyben. Ez példa az alkotmányos közgazdaságtan módszertanának valós életbeli alkalmazására.

Jelentősége az átmeneti és fejlődő országok számára

Az alkotmányos közgazdaságtan különös figyelmet fordít olyan témára, mint a nemzeti vagyon megfelelő elosztása. Számos változó vagy fejlődő gazdasági rendszerrel rendelkező ország még mindig absztrakt jogi dokumentumnak tekinti alkotmányát, amelynek semmi köze az állam tényleges gazdaságpolitikájához. A független államok háromnegyede még mindig a nemzetgazdaság szinte abszolút állami ellenőrzése alatt él. Ezekben az államokban sem a civil társadalomnak, sem az egyes állampolgároknak nincs befolyása a nemzeti vagyon elosztásának folyamatában hozott döntésekre. Ezért az alkotmányos közgazdaságtan különösen fontos azon országok számára, amelyek politikai és gazdasági rendszere átalakulóban van, és ahol az állam ritkán tartja tiszteletben az állampolgárok alkotmányos gazdasági jogait.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi az alkotmányos közgazdaságtan?



V: Az alkotmányos közgazdaságtan a közgazdaságtan egyik ága, amely a gazdaság és az alkotmányosság közötti kapcsolatot tanulmányozza. Célja, hogy megmagyarázza a gazdasági és politikai szervek választásait és tevékenységét korlátozó alkotmányos szabályok kiválasztását.

K: Miben különbözik az alkotmányos közgazdaságtan a hagyományos közgazdaságtantól?



V: Az alkotmányos közgazdaságtan abban különbözik a hagyományos közgazdaságtantól, hogy az alkotmányos szabályokra és azok gazdasági döntésekre gyakorolt hatására összpontosít, míg a hagyományos közgazdaságtan magukra a gazdasági döntésekre.

K: Mit próbál elérni az alkotmányos közgazdaságtan?



V: Az alkotmányos közgazdaságtan megpróbálja összehozni a polgárok alkotmányos gazdasági jogait és az állam gazdaságpolitikáját. Célja annak biztosítása, hogy az állam által hozott gazdasági döntések összhangban legyenek az állampolgárok alkotmányos gazdasági jogaival.

K: Mi az alkotmányos közgazdaságtan elsődleges célja?



V: Az alkotmányos közgazdaságtan elsődleges célja az állam gazdasági és pénzügyi erőforrásainak megfelelő elosztása.

K: Tudna példát mondani arra, hogyan működik az alkotmányos közgazdaságtan a gyakorlatban?



V: Az alkotmányos közgazdaságtan azt vizsgálja, hogy az állam által hozott gazdasági döntések mennyire vannak összhangban az állampolgárok meglévő alkotmányos gazdasági jogaival. Elemezheti például, hogy a kormányzatnak az a politikája, hogy megadóztatja a polgárokat egy adott iparág finanszírozása érdekében, összhangban van-e a polgárok gazdasági szabadsághoz és tulajdonhoz való alkotmányos jogaival.

K: Hogyan kapcsolódik az alkotmányos közgazdaságtan az alkotmányjog tanulmányozásához?



V: Az alkotmányos közgazdaságtant gyakran az alkotmányjog gazdasági elemzésének nevezik. Célja annak magyarázata, hogy az alkotmányos szabályok hogyan korlátozzák a gazdasági és politikai viselkedést.

K: Mi az alkotmányos közgazdaságtan általános célja?



V: Az alkotmányos közgazdaságtan általános célja annak biztosítása, hogy az állam által hozott gazdasági döntések összhangban legyenek az állampolgárok alkotmányos gazdasági jogaival. Ezt a jogi szabályok és intézmények gazdasági következményeinek elemzésével igyekszik elérni.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3