Élőlény
Az organizmus egy egyedi élőlény. Egy élőlényt könnyű felismerni, de nem olyan könnyű meghatározni. Az állatok és a növények nyilvánvalóan élőlények. Az organizmusok a környezet biotikus, azaz élő részei. A sziklák és a napsütés a nem élő környezet részei.
A szervezeteknek általában öt alapvető szükséglete van, hogy folytathassák anyagcseréjüket. Szükségük van levegőre, vízre, tápanyagra (táplálékra), energiára és egy helyre, ahol élhetnek. Azonban nem minden élőlénynek van szüksége mindezekre egyszerre. Sok élőlénynek egyáltalán nincs szüksége levegőhöz való hozzáférésre.
A vírusokkal kapcsolatban egy kis gondolkodásra van szükség. Nincs egyetértés abban, hogy élőnek kell-e tekinteni őket. Fehérjékből és nukleinsavakból állnak, és fejlődnek, ami igazán fontos tény. Azonban két egészen különböző fázisban léteznek. Az egyik fázis nyugalmi, nem aktív. A másik egy másik szervezet élő sejtjében van. Ekkor a vírus nagyon aktívan szaporodik. Vegyük a párhuzamot egy számítógépes programmal. Amikor használatban van, akkor aktív, amikor nem, akkor teljesen inaktív. Ettől még program marad.
Egy másik példa a biológiából a spóra, amely a baktériumok, gombák vagy egyes növények elterjedési fázisa. Addig nem aktívak, amíg a megfelelő helyzetbe nem kerülnek. Minden működő részük megvan ahhoz, hogy egy teljes szervezetet építsenek fel, de egyelőre ki van kapcsolva.
Egyes organizmusok több millió sejtből állnak. Ezek többsejtű szervezetek. Sok közülük mikroszkóp használata nélkül is látható.
A legtöbb élőlény olyan kicsi, hogy szabad szemmel nem látható. Mikroszkópra van szükség, hogy meglássuk őket. Ezeket mikroorganizmusoknak nevezzük. A szervezetek egyetlen sejtből is állhatnak. Ezeket egysejtű szervezeteknek vagy egysejtű szervezeteknek nevezik. Ilyenek például a baktériumok és az olyan egysejtűek, mint az amőba és a paramecium.
Az Escherichia coli egy mikroszkopikus egysejtű organizmus, és egyben prokarióta is.
Az amőbák egysejtű eukarióták.
A polipór gombák és az angiospermák nagy, soksejtű eukarióták.
Az élet filogenetikai fája (Carl Woese). A vírusok azért nem szerepelnek itt, mert nincs bizonyíték arra, hogy hogyan kapcsolódnak az élet másik három birodalmához.
Eredet
Az Életfa projekt az élőlények közötti kapcsolatokkal foglalkozik. A LUCA (utolsó egyetemes közös ős) azonosítása az egyik fő célja. A LUCA a becslések szerint mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt (valamikor a paleoarchaikus korban) élt.
Egy egyetemes közös ős legalább 102860-szor valószínűbb, mint az, hogy több ősünk van.
Egy olyan modell, amely egyetlen közös őst feltételez, de lehetővé tesz némi géncserét a fajok között.... 103489-szer valószínűbb, mint a legjobb, több ősből álló modell...
Az ötlet Charles Darwin A fajok eredetéről című művéből származik: "Ezért... valószínűleg minden szerves lény, amely valaha is élt ezen a földön, valamilyen ősformától származik...".
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az az organizmus?
V: Az organizmus egy egyedi élőlény. Lehet növény vagy állat, és a biotikus, azaz élő környezet része.
K: Mi az élőlények hat alapvető szükséglete?
V: A szervezeteknek általában levegőre, vízre, tápanyagra (táplálékra), energiára, lakóhelyre és homeosztatikus (képes fenntartani önmagát) szükségük van ahhoz, hogy anyagcseréjüket folytatni tudják.
K: Melyek az élőlények jellemzői?
V: Az élőlényeknek vannak sejtjeik, energiát vesznek fel és használnak fel, növekednek és fejlődnek, hasonló vegyi anyagokkal rendelkeznek, érzékelik a változásokat (ingereket) és reagálnak rájuk, valamint szaporodnak.
K: A vírusok élőlényeknek számítanak?
V: Nincs egyetértés abban, hogy a vírusokat élőnek kell-e tekinteni vagy sem. Fehérjékből és nukleinsavakból állnak, mint más élőlények, de két különböző fázisban léteznek - nyugalmi vagy aktív állapotban egy másik szervezet sejtjében -, ami egyedivé teszi őket más élőlényekhez képest.
K: Mi az a spóra?
V: A spóra bizonyos baktériumok, gombák vagy növények elterjedési fázisa, amelyek inaktívak, amíg megfelelő helyzetbe nem kerülnek. Tartalmazzák a teljes szervezet felépítéséhez szükséges összes alkatrészt, de kikapcsolva maradnak, amíg szükség nem lesz rájuk.
K: Vannak többsejtű szervezetek?
V: Igen, léteznek többsejtű szervezetek, amelyek több millió sejtből állnak, és gyakran mikroszkóp használata nélkül is láthatók.
K: Vannak egysejtű szervezetek?
V: Igen, léteznek egysejtű szervezetek, amelyek csak egyetlen sejtből állnak, mint például a baktériumok vagy az olyan egysejtűek, mint az Amoeba és a Paramecium, amelyek kis méretük miatt csak mikroszkóp segítségével láthatók.
