Ázsia történelme
Ázsia története több különböző régió, Kelet-Ázsia, Dél-Ázsia és a Közel-Kelet történelmének tekinthető, amelyek a közép-eurázsiai sztyeppén kialakult helyzettől függően több vagy kevesebb összefüggést mutatnak.
A tengerparti peremvidék adott otthont a világ legkorábbi ismert civilizációinak, és mindhárom régióban a termékeny folyóvölgyek körül alakultak ki a korai civilizációk. A mezopotámiai, az Indus-völgyi és a kínai civilizációkban sok közös vonás volt. Ezért valószínű, hogy olyan technológiákat és ötleteket cseréltek ki, mint a matematika és a kerék. Más aspektusok, mint például az írás, az egyes területeken külön-külön fejlődtek ki. Ezeken a síkságokon városok, államok, majd birodalmak alakultak ki.
A sztyeppéket régóta nomádok lakták, és a központi sztyeppékről az ázsiai kontinens minden területére eljutottak. A legkorábbi ismert terjeszkedés a sztyeppéről az indoeurópaiaké, akik nyelvüket a Közel-Keletre, Indiába és a tótoknál Kína határáig terjesztették. A kontinens északi része a sűrű erdők és a tundra miatt nem volt elérhető a sztyeppei nomádok számára. Ezeken a területeken nagyon kevés ember élt.
A központot és a perifériát hegyek és sivatagok választották el egymástól. A Kaukázus, a Himalája, a Karakum-sivatag és a Góbi-sivatag olyan akadályokat képezett, amelyeket a sztyeppei lovasok csak nehezen tudtak átlépni. A városlakók civilizációjukban fejlettebbek voltak, de katonailag keveset tudtak tenni a sztyeppe lovas hordái ellen. Mivel az alföldön nem volt elég nyílt füves terület egy nagy lovas haderő eltartásához, a nomádok, akik Kínában, Indiában és a Közel-Keleten államokat hódítottak meg, hamarosan kénytelenek voltak alkalmazkodni a helyi társadalmakhoz.
Ázsia térképe, 1892
Ázsiában Kr. u. 1200-ban, közvetlenül a Mongol Birodalom előtt.
A Selyemút számos civilizációt kötött össze Ázsiában.
Vázlat
Paleolitikum
Neolitikus
Vaskor
Nagy Sándor a Kr. e. 4. században meghódított egy Törökországtól Indiáig terjedő területet. A Római Birodalom később Nyugat-Ázsia egyes részeit ellenőrizte. Az ókori Perzsiában volt az akhájmenida, a szeleukida, a parthus és a szasszanida birodalom székhelye. Számos ókori civilizációra hatott a Selyemút, amely összekötötte Kínát, Indiát, a Közel-Keletet és Európát. A hinduizmus és a buddhizmus vallása, amely Indiából indult, fontos hatást gyakorolt Dél- és Kelet-Ázsiára.
Középkor
Az iszlám kalifátus és más iszlám államok a 7. századtól kezdve elfoglalták a Közel-Keletet, majd később Indiába és Indonéziába is terjeszkedtek. A keresztes hadjáratok a 12. századtól kezdve folytak, amikor a keresztény Európa megpróbálta visszafoglalni a Szentföldet a muszlimoktól. A 13. században a Mongol Birodalom meghódította Ázsia nagy részét, egy Kínától Európáig terjedő területet. A Delhi Szultanátus és a Mogul Birodalom meghódította az indiai szubkontinens nagy részét.
Modern időszak
Az Orosz Birodalom a 17. századtól kezdett terjeszkedni Ázsiában, és végül a 19. század végére egész Szibériát és Közép-Ázsia nagy részét ellenőrzése alá vonta. Az Oszmán Birodalom a 16. századtól kezdve ellenőrizte Törökországot és a Közel-Keletet. A 17. században a mandzsuk meghódították Kínát, és létrehozták a Csing-dinasztiát, bár ez a 19. századra hanyatlásnak indult, és 1912-ben megdöntötték.
Az 1900-as évekre több európai hatalom is ellenőrzése alatt tartotta Ázsia más részeit, például Brit Indiát, Francia Indokínát, valamint a portugál Makaót és Goát. A XIX. században Oroszország és Nagy-Britannia a közép-ázsiai térségben küzdött a hatalomért. Az Ázsiát vonattal átszelő transzszibériai vasút 1916-ra készült el. Ázsia egyes részei, mint például Perzsia, Thaiföld és Kína nagy része, továbbra is mentes maradtak az európai ellenőrzés alól, bár befolyásuk nem volt. A huszadik században a császári Japán a második világháború alatt terjeszkedett Kínában, Koreában és Délkelet-Ázsiában. A háború után számos ázsiai ország függetlenedett az európai hatalmaktól. A hidegháború alatt Ázsia északi részei a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal kommunista irányítás alatt álltak, míg a nyugati szövetségesek olyan paktumokat kötöttek, mint a CENTO és a SEATO. Az olyan konfliktusok, mint a koreai háború, a vietnami háború és Afganisztán szovjet inváziója kommunisták és antikommunisták között zajlottak. A második világháborút követő évtizedekben egy hatalmas szerkezetátalakítási tervnek köszönhetően Japán a világ második legnagyobb gazdaságává vált, ami a háború utáni japán gazdasági csoda néven ismert jelenség. Az arab-izraeli konfliktus a Közel-Kelet közelmúltbeli történelmének nagy részét uralta. A Szovjetunió 1991-es összeomlása után Közép-Ázsiában számos új, független nemzet jött létre.
Történelem országonként
A Közel-Kelet története
- Örményország történelme
- Irak története
- Mezopotámia története
- Levante története
- Izrael története
- Jordánia története
- Libanon története
- Palesztina története
- Szíria története
- Szaúd-Arábia története
- Törökország története
- Anatólia története
- A Török Köztársaság története
Dél-Ázsia története
- India története
- Az Indiai Köztársaság története
- Dél-India története
- Assam története
- Bengália története
- Nyugat-Bengália története
- Pandzsáb története
- Tamil Nadu története
- Pakisztán történelmi régiói
- Sindh története
- Pandzsáb története
- Beludzsisztán története
- Afgánia története
- Mehrgarh története
- Az Indus-völgy története
- Perzsia története
- Afganisztán története
- Kasmír története
- Khalisztán története
- Banglades története
- Nepál története
- Szikkim története
- Bhután története
- Tibet története
- Mianmar történelme
- Sri Lanka történelme
- A Maldív-szigetek története
Kelet-Ázsia története
terület szerint ábécé sorrendben
- Kína története
- Hongkong története
- Japán történelme
- Korea történelme
- Makaó története
- Mongólia története
- Az orosz Távol-Kelet története
- A Rjúkjú-szigetek története
- Szibéria története
- Tibet története
- Tajvan történelme
- Vietnam története
- Vlagyivosztok története
Közép-Ázsia története
- Tádzsikisztán történelme
- Kazahsztán történelme
- Kirgizisztán történelme
- Mongólia története
- Üzbegisztán történelme
- Türkmenisztán történelme
Délkelet-Ázsia története
- Kambodzsa története
- Indonézia története
- Laosz történelme
- Malajzia története
- A Fülöp-szigetek története
- Szingapúr története
- Thaiföld történelme
- Vietnam története
Kérdések és válaszok
K: Melyik Ázsia három különböző régiója?
V: Ázsia három különböző régiója Kelet-Ázsia, Dél-Ázsia és a Közel-Kelet.
K: Milyen közös technológiákat és eszméket cseréltek ki a korai civilizációk Mezopotámiában, az Indus-völgyben és Kínában?
V: A mezopotámiai, az Indus-völgyi és a kínai korai civilizációk valószínűleg olyan technológiákat és ötleteket cseréltek egymással, mint a matematika és a kerék.
K: Hogyan terjeszkedtek ki a nomádok a sztyeppékből?
V: A nomádok úgy terjeszkedtek ki a sztyeppei régióból, hogy nyelvüket elterjesztették a Közel-Keleten, az indiai szubkontinensen és a tótok a mai Kína határaiig.
K: Miért nem volt elérhető az ázsiai kontinens északi része a sztyeppei nomádok számára?
V: Az ázsiai kontinens északi része a sűrű erdők és a tundra miatt nem volt elérhető a sztyeppei nomádok számára.
K: Milyen földrajzi akadályok választották el egymástól a központot és a perifériát?
V: A központot és a perifériát egymástól elválasztó földrajzi akadályok közé tartoztak a Kaukázus-hegység, a Himalája-hegység, a Karakum-sivatag és a Góbi-sivatag.
K: Miben voltak fejlettebbek a városlakók, mint az alföldön élők?
V: A városlakók azért voltak fejlettebbek, mint az alföldön élők, mert a civilizáció magasabb szintjéhez jutottak hozzá, de nem rendelkeztek katonai erővel a sztyeppékről érkező lovas hordákkal szemben.
K: Hogyan alkalmazkodtak a hódító államok Kínában, Indiában vagy a Közel-Keleten, miután a nomádok meghódították őket?
V: A hódító államok Kínában, Indiában vagy a Közel-Keleten úgy alkalmazkodtak, hogy a nomádok átvették a helyi társadalmakat, mivel nem álltak rendelkezésre nyílt legelők a nagy lovas haderő számára.
