Tajvan története: az őslakosoktól a modern Kínai Köztársaságig
Tajvan története: az őslakosoktól a hollandok, Csing, japán uralom és a modern Kínai Köztársaság kialakulásáig — politika, demokrácia és identitás változásai.
Tajvan (a Pescadores nélkül) Kelet-Ázsia egyik nagyobb szigete, fontos geopolitikai és gazdasági szereplő. Az első lakói austronéz nyelvű őslakos népek voltak, akik rokonságban állnak más óceániai népekkel; később kis számban érkeztek kínai telepesek is. A szigeten kialakult kulturális keveredés több hullámban történt, és ma is látható a nyelvi, kulturális és etnikai sokszínűség.
Korai európai érkezés és a hollandok
A 17. század elején európai hatalmak — köztük a hollandok — megjelentek Tajvan partjainál. A hollandok 1624 körül telepedtek le délen, kereskedelmi és katonai erőpontot hozva létre, ami jelentősen felgyorsította a kínai bevándorlást: sok kínai érkezett mezőgazdasági és kereskedelmi munkára. Kevés európai maradt tartósan a szigeten, és a helyi őslakosok közül sokan vagy asszimilálódtak, vagy a sziget belseje felé vonultak.
Ming-hűség, Koxinga és a Csing-dinasztia
Amikor Kínában meggyengült a Ming-dinasztia, egyik híve, a znám Zheng Chenggong (népszerű nevén Koxinga) Tajvanra menekült, és rövid időre uralma alá vonta a szigetet, miután 1662-ben kiűzte a hollandokat. Később a Csing-dinasztia terjeszkedett, legyőzte a Ming-hűséges erőket és 1683 körül Tajvant a Qing birodalom részévé tette. A Qing uralom több mint két évszázadon át tartott, ennek során növekedett a kínai lakosság aránya és kialakultak a modern kori településszerkezet alapjai.
Japán uralom és a 20. század
Az 1895-ös első kínai–japán háborút lezáró shimonoseki békeszerződés következtében Tajvant Japán elfoglalta, és a sziget 1895-től egészen a második világháború végéig japán gyarmata maradt. A japán kormány modernizációs beruházásokat, infrastruktúrát és ipari fejlesztéseket hajtott végre, ugyanakkor kemény kolonizációs politikát is folytatott.
A Kínai Köztársaság, a Guomindang és a 20. század közepi változások
A második világháború után Tajvant a Kínai Köztársaság közigazgatása alá helyezték. A Kína belső polgárháborúja során a Guomindang vezetése alatt álló kormány vesztes helyzetbe került, és 1949-ben Tajvanra menekült, miközben a kommunisták a szárazföldön megalapították a Kínai Népköztársaság-t. A Guomindang hatalma alatt Tajvanon hosszú ideig fennállt a rendkívüli állapot (a „fehér terror” időszaka), amikor is politikai elnyomás és jogsértések történtek, de ugyanakkor erőteljes gazdasági növekedés is végbement — ezt gyakran a „tajvani csoda” néven említik.
Demokratizálódás és pártrendszer
Az 1980-as években a tajvani kormány fokozatosan demokratizálódott: feloldották a hadiállapotot, engedélyezték a többpárti versenyt, és növelték a polgári szabadságjogokat. Ez politikai vitákat és átrendeződést hozott: a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) és más pártok komoly ellenzéki erővé váltak. Tajvan 1996-ban tartotta első közvetlen elnökválasztását, ami a demokratikus átmenet fontos mérföldköve volt. A DPP 2000-ben történt hatalomra jutása (Chen Shui-bian elnöksége) további feszültséget keltett a sziget és a szárazföld között, mivel a DPP hagyományosan inkább a tajvani identitás és nagyobb függetlenség felé hajlik.
A mai helyzet: politikai státusz, gazdaság és társadalom
Formálisan Tajvan neve a Kínai Köztársaság, de a gyakorlatban a sziget önálló politikai és gazdasági entitásként működik. A Kínai Népköztársaság következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy Tajvannak Kína részévé kell válnia, és időnként katonai vagy diplomáciai nyomással is igyekszik ezt érvényesíteni. A legtöbb tajvani között azonban megosztott a vélemény a pontos politikai státusz kérdésében: sokan a jelenlegi „status quo” fenntartását támogatják, mások a teljes függetlenséget vagy éppen a későbbi egyesülést részesítik előnyben. Ezek a nézetkülönbségek ma is jelentős hatással vannak Tajvan bel- és külpolitikájára.
Társadalmi és gazdasági jellemzők
Tajvan ma egy fejlett, exportorientált gazdaság, különösen a csúcstechnológiai iparágakban — például a félvezetőgyártásban — világvezető szerepet játszik. A társadalomban erős a civil szféra és a sajtószabadság; Tajvan ráadásul Ázsiában először legalizálta az azonos neműek házasságát (2019), ami a társadalmi fejlődést is jelzi. Az őslakos közösségek kulturális jogainak elismerése és nyelvi-visszaállítási törekvések is erősödtek az elmúlt évtizedekben.
A tajvani történelem tehát többrétegű: a szigetet őslakosok, kínai bevándorlók, európai és japán uralom, majd a 20. század végétől modern demokratikus államformára áttérő politika formálta. A politikai státusz kérdése ma is érzékeny és nemzetközi következményekkel járó téma, miközben Tajvan gazdasági és társadalmi fejlődése folytatódik.
Őskori Tajvan
Az eredetileg Tajvanra költöző népet az őslakosoknak nevezhetjük. Sok hasonlóságot mutatnak más, ausztronéziai társadalmakkal. A kínai történészek a Három Királyság korszaka óta többször is megemlítik Tajvant, bár azt a barbárok földjének tartották.
Körülbelül 50000 évvel ezelőtt Tajvanon a "régi kőkorszaknak" nevezték. Abban az időben az emberek szerszámok készítéséhez köveket ütöttek egymáshoz. A tajvani régi kőkorszak leghíresebb kultúrája a Csangping kultúra. A Csangping kultúra emlékműve a Taitung megyében található Nyolc istenlyuk emlékműve.
Körülbelül 5000 évvel ezelőtt volt az "új kőkorszak". Az új kőkorszakban az emberek köveket éleztek, hogy szerszámokat készítsenek. Az új kőkorszakot három részre oszthatjuk. A leghíresebb kultúrák a Tapenken-kultúra, a Beinan-kultúra és a Yuanshan-kultúra. A Tapenken-kultúra emlékműve a Tapenken-emlékmű (más néven T.P.K.) Tajpejben, a Beinan-kultúra emlékműve a Puyuma-relikviák Taitung megyében, a Yuanshan-kultúra emlékműve pedig a Yuanshan-emlékmű Tajpej városában.
Körülbelül 2000 évvel ezelőtt volt a "fémkorszak". A fémkorban az emberek fémet használtak szerszámok készítésére, és kereskedni kezdtek. A fémkorszak leghíresebb kultúrája a Tizenhárom Hangs kultúra. Emlékműve a Tizenhárom Hangs emlékmű Taipei megyében.
Holland Tajvan
A 17. században a hollandok átvették Tajvan irányítását. Ez idő alatt holland gyarmat volt, és ez ösztönözte a kínaiakat, hogy odaköltözzenek. Addig kevés kínai élt Tajvanon. Ahogy egyre több kínai költözött Tajvanra, konfliktus alakult ki az őslakosokkal. Az őslakosok vagy kínaiakkal házasodtak össze, vagy elköltöztek Tajvan nyugati részéről. A holland fennhatóság idején rövid ideig Spanyolország is birtokolta Tajvan északi részét, de a hollandok 1642-ben eltávolították őket.
18. századi francia térkép
Qing-dinasztia
1644-ben a Csing-dinasztia kezdett uralkodni Kínában, és a Ming-dinasztia udvaronca, Koxinga partra szállt Tajvanon, eltávolította a hollandokat, és Tajvanon uralkodott. A Qing-dinasztia ellenállásának helyévé tette. Ezt az időszakot nevezik "Ming Zheng időszakának", vagy a Tungning Királyságnak, a Yanping Királyságnak. Egy évvel később a Qing-dinasztia véget vetett a Tungning Királyságnak. A Qing-dinasztia 212 évig, 1895-ig uralkodott Tajvanon.
Japán szabály
Japán először az 1870-es években mutatott érdeklődést Tajvan iránt. A Qing-dinasztia ellenőrzésének erejét 1871-ben tette próbára. Néhány hajótörést szenvedett okinawai halászokat megöltek az őslakosok Tajvan déli részén, és Japán kártérítést követelt. Okinawa titokban mind Kínának, mind Japánnak adót fizetett. Ebben a helyzetben Japán azt állította, hogy Okinawa Japán része, és meg kell védenie saját népét. Nem volt háború, de Kína kijelentette, hogy nem tudja ellenőrizni a barbár népeket. Japán ezt az ürügyet használta fel arra, hogy Tajvant követelje, miután az első kínai-japán háborúban legyőzte Kínát. A tajvaniak Kína támogatása nélkül fellázadtak, és létrehozták a Formózai Köztársaságot, amely körülbelül egy évig tartott. Japán leverte a tajvani ellenállást, de ez volt a tajvani nacionalizmus kezdete.
Kinkaseki rézbánya a japán uralom alatt
Guomindang szabály
1945-ben a Kínai Köztársaság megnyerte a második kínai-japán háborút. A szövetséges hatalmak beleegyeztek a Japán Birodalom területének felosztásába, és Tajvan visszakerül kínai ellenőrzés alá. A kínai polgárháború ebben az időben zajlott, és 1949-ben a Guomindang vesztett, és Tajvanra menekült. Tajvant ez az egy párt irányította egészen az 1980-as években kezdődő demokratikus reformokig.
Kérdések és válaszok
K: Mi Tajvan történelme?
V: Tajvan hosszú és összetett történelemmel rendelkezik. Eredetileg ausztronéziaiak lakták, kis számban kínaiakkal. Miután a hollandok az 1600-as években megérkeztek, egyre több kínai költözött Tajvanra dolgozni. A Csing-dinasztia idején, 1895-ben Japán foglalta el, és ötven évig, a második világháborúig gyarmat volt. Egy rövid ideig a Guomindang-kormányon keresztül Kína ellenőrzése alatt állt, de ez a kormány elvesztett egy polgárháborút, és Tajvanra költözött. Az 1980-as években a kormány demokratikusabbá vált, és lehetővé tette a különböző politikai pártok versenyeztetését. Jelenleg Tajvan hivatalosan a Kínai Köztársaság nevet viseli, de Kínától függetlenül cselekszik, miközben a tajvaniak többsége vitatja a mai napig megfelelő politikai státuszát.
K: Kik voltak az első emberek, akik Tajvanon éltek?
V: Az első emberek, akik Tajvanon éltek (a peszkadorokat leszámítva), ausztronéziaiak voltak, kis számban kínaiakkal.
K: Hogyan szerezte meg Japán az ellenőrzést Tajvan felett?
V: A Csing-dinasztia idején, 1895-ben Japán átvette az irányítást Tajvan felett, és ötven évig, a második világháború végéig gyarmattá tette.
K: Mi történt a második világháború után?
V: A második világháború befejezése után volt egy rövid időszak, amikor a Guomindang-kormányon keresztül Kína ellenőrzése alatt állt, mielőtt elveszítettek egy polgárháborút, és maguk költöztek Tajvanra.
K: Mikor jött el a demokrácia Tajvanra?
V: A demokrácia az 1980-as években érkezett Tajvanra, amikor a különböző politikai pártok versenyezhettek egymással a politikán belüli befolyásért.
K: Hogyan látja Kína jelenleg a Tajvannal való kapcsolatát?
V: Jelenleg a Kínai Népköztársaság azt követeli, hogy Tajvannak az országuk részévé kell válnia, míg a legtöbb tajvani vitatkozik arról, hogy mi lenne a megfelelő politikai státusz a két ország közötti mai helyzetben .
K: Milyen kritikák érik azzal kapcsolatban, ahogyan a Guomindang a Taiwainban élő emberekkel bánt az uralmuk alatt?
V: Egyesek azt kritizálják, hogy a Guomindang elnyomó vagy igazságtalan módon bánt a Taiwainban élő emberekkel az uralma alatt; mások azonban a pozitív változásokra, például a gazdasági növekedésre vagy a politikai stabilitásra összpontosítanak, amelyek az uralmukból eredtek.
Keres