A hitehagyás az iszlámban
Az iszlámban a hitehagyás az, amikor az iszlám követője megpróbálja megváltoztatni a vallását. Amikor valaki megpróbálja megtagadni a vallását, azt hitehagyásnak nevezik. Különböző eseteket kell kezelni:
- Az iszlám követőjének felnőttnek kell lennie, a szabályok általában nem vonatkoznak a gyermekekre.
- Az iszlám követőjének épelméjűnek kell lennie. Az elmebetegek nem tudnak döntéseket hozni.
- A követőnek azért kell megváltoztatnia a vallását, mert ő akarja. Az, hogy a vallás megváltoztatására kényszerítik, nem hitehagyás.
A legtöbb szunnita iszlám és a tizenkét vallású síita iszlám iskolák egyetértenek abban, hogy a hitehagyás bűn. Különbség van a káros hitehagyás és az ártalmatlan hitehagyás (más néven nagyobb és kisebb hitehagyás) között. Wael Hallaq szerint az aposztáziára vonatkozó törvények közül semmi sem alapul a Koránon, bár a jogtudós al-Szafi'i a Korán 2:217. versét értelmezte. Ez szolgáltatta a fő bizonyítékot arra, hogy a hitehagyás főbenjáró bűn az iszlámban. A saría szerint a hitehagyás büntetése halál, de a Korán nem rendelkezik a hitehagyottak e világi büntetéséről.
Egyes iszlám jogtudósok úgy érveltek vagy fatvát adtak ki, hogy a vallásváltás nem büntetendő, vagy csak korlátozott körülmények között büntethető. Az iszlámon belüli egyes csoportok, például a síita izmaeliták, teljes mértékben elutasítják a hitehagyásért járó halált.
Példák
- Salman Rushdie-t 1989-ben Khomeini ajatollah (Irán akkori uralkodója) halálra ítélte A sátáni versek című könyvéért.
- Abdul Rahmant, a keresztény hitre áttért afgánt 2006-ban letartóztatták és bebörtönözték az iszlám elutasításának vádjával, de később "elmebetegként" szabadon engedték.
- Sok áttért az utóbbi időben megváltoztatta az iszlám tanításokat, hogy illeszkedjen a nyugati életmódhoz és életvitelhez.
Kérdések és válaszok
K: Mi az aposztázia az iszlámban?
V: A hitehagyás az iszlámban az, amikor az iszlám követője megpróbálja megváltoztatni a vallását és megtagadni azt.
K: Kire általában nem vonatkozik a hitehagyás szabálya?
V: A hitehagyás szabálya általában nem vonatkozik a gyermekekre.
K: A követőnek épelméjűnek kell lennie ahhoz, hogy a hitehagyás szabályai érvényesek legyenek?
V: Igen, a követőnek épelméjűnek kell lennie ahhoz, hogy a hitehagyás szabályait alkalmazni lehessen. Az elmebetegek nem tudnak döntéseket hozni.
K: A vallás megváltoztatására való kényszerítés hitehagyásnak minősül?
V: Nem, ha valakit arra kényszerítenek, hogy vallást váltson, az nem számít hitehagyásnak.
K: A legtöbb szunnita iszlám iskola egyetért abban, hogy a hitehagyás bűn?
V: Igen, a legtöbb szunnita iszlám iskola és a tizenkét síita iszlám iskola egyetért abban, hogy a hitehagyás bűn.
K: Melyek a hitehagyás főbb és kisebb formái?
V: A hitehagyás nagyobb és kisebb formáit káros, illetve ártalmatlan formáknak is nevezik.
K: Vannak olyan Korán-versek, amelyek bizonyítékot szolgáltatnak a hitehagyásért járó halálbüntetésre? V: Nem, Wael Hallaq szerint a hitehagyásról szóló törvényben semmi sem alapul Korán-verseken, bár al-Szafi'i értelmezte a Korán 2 : 217-es versét, amely a fő bizonyítékot szolgáltatta a halálbüntetésre, mint a hitehagyás büntetésére.
