Mi az aszkézis? Jelentése, vallási gyakorlatok és önmegtartóztatás

Fedezd fel az aszkézis jelentését, vallási gyakorlatait és az önmegtartóztatás szerepét a lelki tisztulás és belső szabadság elérésében.

Szerző: Leandro Alegsa

Aszkéta átirányítás ide. Lehet, hogy az ecetsav kifejezésre is kíváncsi vagy. A kifejezés nem tévesztendő össze az aszketizmussal.

Az aszkézis (görögül: askēsis) egy bizonyos életmódot jelöl. Ebben az életformában az ember megszabadul a világi örömöktől a vallás vagy a spiritualitás kedvéért. Előfordulhat, hogy az illető nem él nemi életet vagy nem iszik alkoholt. Lehet, hogy az ember ideje nagy részét imádsággal vagy meditációval tölti. Gyakran a kereszténység és az indiai vallások (beleértve a jógát is) céljainak követése az oka. Ezek azt tanítják, hogy az üdvösség és a szabadság az ember elméjének és testének megváltoztatásával jár. Ez a beszéd korlátozásával történik, azzal, hogy az ember mit gondol és mit tesz a testével.

A legkorábbi emberek, akik a buddhizmust, a dzsainizmust és a keresztény remetéket gyakorolták, nagyon egyszerűen és luxus nélkül éltek. Elutasították az érzéki örömöket és a pénz tartását. Ez nem jelentette azt, hogy az életet nem lehetett élvezni. De a spirituális és vallási célokat akadályozta az ilyen kényeztetés.

Az aszkézis szorosan kapcsolódik az önmegtartóztatáshoz és a tisztaság keresztény fogalmához, és úgy is mondhatjuk, hogy a lemondás absztrakt fogadalmának technikai megvalósítása. Azok, akik aszketikus életmódot folytatnak, nem tekintik gyakorlatukat erényesnek, hanem azért követnek ilyen életmódot, hogy megfeleljenek bizonyos technikai követelményeknek, amelyek a test-lélek átalakulását szolgálják. A szexuális önmegtartóztatás előnyeit illetően a fenti vallások között figyelemre méltó egységesség figyelhető meg. A vallások azt tanítják, hogy a lélek megtisztítása a test megtisztítását is magában foglalja, ami ezáltal lehetővé teszi az isteni kapcsolattartást és a belső béke ápolását. A közkeletű képzeletben az aszkézist egyfajta perverziónak tartják (az önostorozás archetipikus sztereotípiája a nyírfaágakkal való önostorozás), de a vallás által előírt askēsis az élet különböző területein nagyobb szabadságot eredményez, például a kényszerektől és kísértésektől való mentességet, ami az elme békéjét és ezzel együtt a gondolkodás tisztaságának és erejének növekedését eredményezi.

Mi pontosan az aszkézis?

Aszkézis alatt általában olyan szándékos önmegszorítást értünk, amelynek célja a testi és érzelmi vágyak kordában tartása a spirituális, erkölcsi vagy filozófiai cél érdekében. Nem feltétlenül jelent szenvedést vagy önbántalmazást: sokszor a mértékletesség, egyszerűség és tudatosság gyakorlását jelenti.

Történeti áttekintés röviden

A gyakorlat ősi eredetű: különböző kultúrákban és vallásokban jelent meg függetlenül egymástól. A keresztény remeték, a buddhista szerzetesek, a dzsainista aszkéták és a hindu szádhuk mind használták az aszkézis különböző formáit. A célok hasonlóak lehetnek: a vágyak legyőzése, a figyelem koncentrálása, a transzcendenssel való kapcsolat elmélyítése.

Tipikus aszketikus gyakorlatok

  • Cölibátus vagy szexuális önmegtartóztatás
  • Böjt – rövid vagy hosszabb ideig tartó étel- és italmegvonás
  • Szegénység vállalása: kevesebb vagy semmilyen anyagi tulajdon
  • Hallgatás vagy beszédkorlátozás, hogy csökkentsék a zavaró gondolatokat
  • Imádság és meditáció napi, ismétlődő gyakorlata
  • Egyszerű életmód, kényelmetlenségek elviselése a figyelem fenntartása érdekében

Vallási megközelítések

A különböző vallások eltérő hangsúlyokkal alkalmazzák az aszkézist:

  • Kereszténység: a remeteség és a szerzetesség hagyományaiban fontos a cölibátus, a böjt és a lemondás mint az Istennel való közelség eszközei.
  • Buddhizmus: a közéleti és szerzetesi gyakorlatban az önfegyelem és a vágyak elengedése a szenvedés megszüntetéséhez vezet.
  • Dzsainizmus: az egyik legszigorúbb aszketikus hagyomány; nagy hangsúly a nem ártásra (ahiṃsā) és az önmegszorításra a karmától való megtisztulás érdekében.
  • Hinduizmus / Jóga: a jóga eszközei (pl. tapas, vagyis önfegyelem) a test és elme fölötti kontrollt szolgálják, hogy elérjék a megszabadulást (mokṣa).

Célok és előnyök

Az aszkézis céljai lehetnek:

  • az önfegyelem és akaraterő fejlesztése,
  • a figyelem és koncentráció megerősítése,
  • az etikai és spirituális célok elérése (például imádság, megvilágosodás),
  • belső béke, szorongás csökkenése és tisztább gondolkodás.

Gyakran az a tapasztalat, hogy a mértékletesség és a tudatos egyszerűsítés javítja az életminőséget és segít a belső irány megtalálásában.

Kritikák és veszélyek

Az aszkézisnek lehetnek káros következményei is, ha szélsőséges és kontrollálatlan formában gyakorolják:

  • fizikai egészségromlás (túlzott böjt, alultápláltság),
  • pszichés problémák (elszigetelődés, szélsőséges bűntudat),
  • önpusztító viselkedés vagy visszaélés a hatalommal (például vezetők az alárendeltjeik kárára kényszeríthetnek aszketikus fogadalmakat),
  • téves értelmezés: sokan az aszkézist pusztán önbántalmazásként értelmezhetik, ami nem a vallási gyakorlat célja.

Hogyan gyakoroljuk felelősen?

Ha valaki aszketikus elemeket szeretne beépíteni az életébe, érdemes figyelembe venni néhány szabályt:

  • Kezdd kicsiben: rövidebb böjtök, kevesebb fogyasztás, tudatosabb napirend.
  • Keresd a középutat: az aszkézis célja nem az önrombolás, hanem a tudatosság növelése.
  • Tájékozódj és kérj útmutatást tapasztalt gyakorlóktól vagy egészségügyi szakembertől, ha fizikai korlátok vannak.
  • Figyeld a tested és az elméd jelzéseit: ha romlik az egészségi állapot vagy a mindennapi működés, módosíts a gyakorlaton.

Összefoglalás

Az aszkézis sokrétű jelenség: lehet felemelő és életminőséget javító eszköz, de ha szélsőségessé válik, árthat. Történetileg mélyen beágyazódott a vallási és spirituális irányzatokba, és ma is sokan alkalmazzák tudatosabb, egyszerűbb életmód részeként. A legfontosabb, hogy az aszkézis célja a belső szabadság és tisztaság megteremtése legyen, nem pedig az önpusztítás.

Elmélkedő filozófus Rembrandt-tólZoom
Elmélkedő filozófus Rembrandt-tól

Másik oldal

  • Egyszerű élet

Kérdések és válaszok

K: Mi az aszkézis?


V: Az aszkézis egy olyan életmód, amelyben az ember a vallás vagy a spiritualitás érdekében megszabadul a világi örömöktől. Gyakran magában foglalja a beszéd, a gondolatok és a testtel kapcsolatos tevékenységek korlátozását a spirituális és vallási célok elérése érdekében.

K: Milyen vallások gyakorolják az aszkézist?


V: Az aszkézist a kereszténység és az indiai vallások követői gyakorolják, beleértve a jógát is.

K: Hogyan gyakorolja valaki az aszkézist?


V: Az aszketikus életmódot gyakorló emberek jellemzően tartózkodnak az érzéki örömöktől, például a szextől vagy az alkoholfogyasztástól, és elutasíthatják a pénz tartását vagy a luxuscikkekre való időtöltést is. Ehelyett idejüket az imára vagy a meditációra összpontosítják, hogy elérjék spirituális céljaikat.

K: Van-e bármilyen előnye az aszkézis gyakorlásának?


V: A vallások azt tanítják, hogy a lélek megtisztítása a test megtisztítását is magában foglalja, ami ezáltal lehetővé teszi az isteni kapcsolattartást és a belső béke ápolását. Az aszketikus életmód gyakorlása nagyobb szabadságot eredményezhet az élet különböző területein, például a kényszerektől és kísértésektől való mentességet, ami az elme békéjét hozza magával, és ezzel együtt a gondolkodás tisztaságának és erejének növekedését.

K: Vannak-e hátrányai az aszketikus életmód gyakorlásának?


V: Néhányan elhanyagolhatják a maszlowista szükségleteiket, amikor aszketikus életmódot folytatnak, mivel ehelyett túlságosan a spirituális célok elérésére összpontosítanak.

K: Lehetséges úgy élvezni az életet, hogy közben aszkéta vagyok?


V Igen, lehetséges élvezni az életet, miközben aszketikus életmódot követünk - bár bizonyos világi élvezeteknek való hódolás akadályozhatja a spirituális és vallási célok elérését.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3