Globális felmelegedés

A globális felmelegedés a Föld felszínének, az óceánoknak és a légkörnek a hőmérséklete, amely több tíz éven keresztül emelkedik. Napjainkban az átlaghőmérséklet körülbelül 1 °C-kal magasabb, mint az 1750 körül kezdődött ipari forradalom előtt. A világ egyes részein azonban ennél kevesebb, máshol pedig több. Szinte minden tudós szerint 2100-ra a hőmérséklet 1,5 °C és 5 °C között lesz magasabb, mint 1750 előtt. A hőmérséklet-emelkedés miatti legszembetűnőbb változás a jégsapkák olvadása lesz szerte a világon. A tengerek szintje folyamatosan emelkedik, mivel a kontinentális jég a tengerbe olvad. A 21. században sok várost részben eláraszt majd az óceán.

Az üvegházhatású gázok közül a légkör szén-dioxidjának növekedése a globális felmelegedés fő oka, amint azt Svante Arrhenius száz évvel ezelőtt megjósolta, megerősítve Joseph Fourier több mint 200 évvel ezelőtti munkáját. Amikor az emberek fosszilis tüzelőanyagokat, például szenet, olajat és földgázt égetnek, szén-dioxidot juttatnak a levegőbe. Ennek oka, hogy a fosszilis tüzelőanyagok sok szenet tartalmaznak, és elégetésük során a tüzelőanyag atomjainak többsége oxigénnel egyesül. Amikor az emberek sok fát vágnak ki (erdőirtás), ez azt jelenti, hogy a növények kevesebb szén-dioxidot vonnak ki a légkörből.

Ahogy a Föld felszíni hőmérséklete egyre melegebbé válik, a tengerszint is magasabb lesz. Ennek részben az az oka, hogy a víz melegebbé válásakor kitágul. Részben azért is, mert a meleg hőmérséklet hatására a gleccserek és jégsapkák elolvadnak. A tengerszint emelkedése a part menti területek elárasztását okozza. Megváltoznak az időjárási minták, beleértve azt is, hogy hol és mennyi eső vagy hó esik. A sivatagok mérete valószínűleg növekedni fog. A hidegebb területek gyorsabban fognak felmelegedni, mint a melegebbek. Az erős viharok valószínűbbé válhatnak, és a mezőgazdaság nem termel annyi élelmiszert. Ezek a hatások nem mindenhol lesznek azonosak. Az egyes területek közötti változások nem jól ismertek.

A kormányzat és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) a globális felmelegedésről beszél. A kormányok, a vállalatok és más emberek azonban nem értenek egyet abban, hogy mit tegyenek ellene. A felmelegedést csökkenthetnénk azzal, ha kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égetnénk el, kevesebb húst ennénk, több fát termesztenénk, és a szén-dioxidot visszatöltenénk a földbe. A Földet a napfény egy részétől való árnyékolás (ezt nevezik geomérnökségnek) szintén csökkenthetné a felmelegedést, de nem értjük, hogy ez hogyan változtatná meg az időjárást más módon. Az emberek is alkalmazkodhatnának a hőmérséklet-változásokhoz. A Kiotói Jegyzőkönyv és a Párizsi Megállapodás a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szennyezést próbálja csökkenteni. A legtöbb kormány egyetértett velük, de egyes kormánytagok szerint semmit sem kellene változtatni. A tehenek emésztése során keletkező gáz is globális felmelegedést okoz, mert egy metán nevű üvegházhatású gázt tartalmaz.

A globális felszíni középhőmérséklet változása 1880-tól 2019-ig

Média lejátszása Egy egyszerű videós magyarázat a globális felmelegedésről

A 2015-ben melegebb (piros) és hűvösebb (kék) helyek, mint az előző évi átlagnál

Az északi féltekén a Hansen et al. (2012) szerint a globális felmelegedés következményeként a szokatlanul forró nyarak gyakoribbá váltak (az 1951-1980-as átlaghoz képest).

Hőmérséklet-változások

Az éghajlatváltozás a Föld történelme során már sokszor megtörtént, beleértve a jégkorszakok eljövetelét és elmúlását is. A modern kori éghajlatváltozás azonban más, mert az emberek nagyon gyorsan szén-dioxidot juttatnak a légkörbe.

Az 1800-as évek óta az emberek feljegyzik a napi hőmérsékletet. Körülbelül 1850-re már elég sok helyen mérték a hőmérsékletet ahhoz, hogy a tudósok megismerhessék a globális átlaghőmérsékletet. Azelőtthöz képest, hogy az emberek elkezdtek sok szenet égetni az iparban, a hőmérséklet körülbelül 1 °C-kal emelkedett. 1979-től kezdve a műholdak elkezdték mérni a Föld hőmérsékletét.

1850 előtt nem volt elég hőmérsékletmérés ahhoz, hogy tudjuk, milyen meleg vagy hideg volt. A klimatológusok proxy-mérésekkel próbálják kitalálni a múltbeli hőmérsékleteket, mielőtt még nem voltak hőmérők. Ez azt jelenti, hogy olyan dolgokat mérnek, amelyek megváltoznak, amikor hidegebb vagy melegebb lesz. Ennek egyik módja, hogy belevágunk egy fába, és megmérjük, milyen messze vannak egymástól a növekedési évgyűrűk. A hosszú ideig élő fák képet adhatnak arról, hogyan változott a hőmérséklet és az eső, amíg a fa élt.

Az elmúlt 2000 év nagy részében a hőmérséklet nem sokat változott. Voltak időszakok, amikor a hőmérséklet egy kicsit melegebb vagy hűvösebb volt. Az egyik leghíresebb meleg időszak a középkori meleg időszak volt, az egyik leghíresebb hűvös időszak pedig a kis jégkorszak. Más proxy-mérések, például a mélyfúrásokban mért hőmérséklet többnyire megegyezik a fák évgyűrűivel. A fák évgyűrűi és a fúrólyukak csak abban tudnak segíteni a tudósoknak, hogy a hőmérsékletet körülbelül 1000 évvel ezelőttre visszamenőleg dolgozzák ki. A jégmagokat szintén arra használják, hogy a hőmérsékletet körülbelül félmillió évvel ezelőttre visszamenőleg megállapítsák.

Az üvegházhatás

A széntüzelésű erőművek, az autók kipufogógázai, a gyárak kéményei és más, ember által létrehozott füstgázkibocsátó nyílások évente mintegy 23 milliárd tonna szén-dioxidot és más üvegházhatású gázokat bocsátanak a Föld légkörébe. A levegőben lévő _CO2 mennyisége körülbelül 31%-kal több, mint 1750 körül volt. Az emberek által az elmúlt 20 évben a levegőbe juttatott _CO2 körülbelül háromnegyede a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén és az olaj elégetéséből származik. A többi többnyire a földhasználat változásaiból, például a fák kivágásából származik.

The Sun

A Nap 11 évente egy kicsit melegebb és hidegebb lesz. Ezt nevezik 11 éves napfoltciklusnak. A változás olyan kicsi, hogy a tudósok alig tudják mérni, hogyan befolyásolja a Föld hőmérsékletét. Ha a Nap hatására a Föld felmelegedne, akkor a felszínt és a magasan lévő levegőt is felmelegítené. A felső sztratoszféra levegője azonban valójában egyre hidegebb, ezért a tudósok szerint a Nap változásának nincs nagy hatása.

Por és szennyeződés

A levegőben lévő por és szennyeződések természetes forrásokból, például vulkánokból, erózióból és meteorporból származhatnak. E szennyeződés egy része néhány órán belül lehull. Más része aeroszol, amely olyan kicsi, hogy akár évekig is a levegőben maradhat. A légkörben lévő aeroszol részecskék hidegebbé teszik a Földet. A por hatása tehát kioltja az üvegházhatású gázok bizonyos hatásait. Bár az emberek is aeroszolokat juttatnak a levegőbe, amikor szenet vagy olajat égetnek, ez csak kevesebb mint 20 évig semlegesíti a tüzelőanyag elégetésének üvegházhatását: a szén-dioxid sokkal tovább marad a légkörben, és tovább melegíti a Földet.

Az elmúlt kétezer év hőmérsékletének grafikonja különböző proxy-rekonstrukciókból.

Fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó CO2-kibocsátás az IPCC öt forgatókönyvével összehasonlítva. A visszaesések a globális recessziókhoz kapcsolódnak.

Néhány válasz

Egyesek megpróbálják megállítani a globális felmelegedést, általában úgy, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égetnek el. Sokan próbálják rávenni az országokat, hogy kevesebb üvegházhatású gázt bocsássanak ki. A Kiotói Jegyzőkönyvet 1997-ben írták alá. Célja az volt, hogy a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségét az 1990-es szint alá csökkentse. A szén-dioxid szintje azonban tovább emelkedett.

Az energiatakarékosságot arra használják, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égessenek el. Az emberek olyan energiaforrásokat is használhatnak, amelyek nem égetnek el fosszilis tüzelőanyagot, például hidrogént, napelemeket vagy nukleáris vagy szélenergiából származó villamos energiát. Vagy megakadályozhatják, hogy a szén-dioxid a légkörbe kerüljön, amit szén-dioxid-leválasztásnak és -tárolásnak (CCS) neveznek.

Az emberek a globális felmelegedés okozta változások miatt is megváltoztathatják életmódjukat. Például olyan helyekre költözhetnek, ahol jobb az időjárás, vagy falakat építhetnek a városok köré, hogy távol tartsák az árvizet. A megelőző intézkedésekhez hasonlóan ezek a dolgok is pénzbe kerülnek, és a gazdag emberek és a gazdag országok könnyebben tudnak majd változtatni, mint a szegények. A geomérnökséget egyesek szintén az éghajlatváltozás mérséklésére adott válasznak tekintik. Például találtak egy nanotechnológiát alkalmazó eljárást, amellyel a levegőből szén-dioxidot lehet eltávolítani, hogy etanolt állítsanak elő.

A "globális felmelegedés" kifejezés

A globális felmelegedés kifejezést a mai értelemben először 1975. augusztus 8-án használta Wallace Smith Broecker a Science folyóiratban megjelent "Climate Change" című cikkében: Are We on the Brink of a Pronounced Global Warming?" címmel. Broecker szóhasználata új volt, és nagy bejelentést jelentett, hogy az éghajlat melegszik; a tudósok által használt szóhasználat előtt a "véletlen éghajlat-módosítás" volt, mert bár elismerték, hogy az ember megváltoztathatja az éghajlatot, senki sem volt biztos abban, hogy az milyen irányba halad. A Nemzeti Tudományos Akadémia először a "globális felmelegedés" kifejezést egy 1979-es, Charney-jelentésnek nevezett dokumentumban használta, ebben az állt: "ha a szén-dioxid mennyisége tovább növekszik, nem találunk okot kételkedni abban, hogy az éghajlat megváltozik, és nincs okunk azt hinni, hogy ezek a változások elhanyagolhatóak lesznek". A dokumentum bemutatta a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás közötti változásokat. A globális felmelegedés a felszíni hőmérséklet-változást jelenti, míg az éghajlatváltozás a légkörben megnövekedett _{szén-dioxid-kibocsátás} okozta egyéb változásokat is jelenti.

A globális felmelegedés 1988 után vált szélesebb körben népszerűvé, amikor James Hansen, a NASA klímakutatója a kongresszusban használta a kifejezést. Azt mondta: "A globális felmelegedés elérte azt a szintet, hogy nagy valószínűséggel ok-okozati összefüggést állapíthatunk meg az üvegházhatás és a megfigyelt felmelegedés között". Szavait széles körben közölték, és ezt követően a globális felmelegedést a sajtó és a közvélemény is gyakran használta.

A globális felmelegedés hatása a tengerszintre

A globális felmelegedés azt jelenti, hogy az Antarktisz és Grönland jégtakarója olvad, az óceánok pedig tágulnak. A közelmúltbeli éghajlatváltozás még akkor is 6 méteres tengerszint-emelkedést okozna, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását 2015-ben csökkentenék a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

Az alacsonyan fekvő területeken, például Bangladesben, Floridában, Hollandiában és más területeken hatalmas árvizek pusztítanak.

A tengerszint jelenlegi emelkedése által érintett városok

Sok város tengeri kikötő, és a jelenlegi tengerszint emelkedése esetén árvízveszély fenyegeti őket.

Ezek és a többi város megbízható források szerint vagy már elkezdte kezelni a tengerszint emelkedését és a kapcsolódó viharhullámokat, vagy tárgyalnak erről.

London
New York City
Norfolk, Virginia, az Egyesült Államok Hampton Roads körzetében
Southampton
Crisfield, Maryland, Egyesült Államok
Charleston, Dél-Karolina
A floridai Miami a "világ első számú legveszélyeztetettebb városa" a vihar okozta áradások és a tengerszint emelkedése által okozott potenciális vagyoni károk tekintetében.
Szentpétervár
Sydney, Ausztrália
Jakarta
Thatta és Badin, Szindh, Pakisztán
Malé, Maldív-szigetek
Mumbai, Buenos Aires, Los Angeles, Rio de Janeiro

Az összes többi tengerparti város is veszélyben van.

A 6 méteres tengerszint-emelkedés által elöntött helyek

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

Q: Mi az a globális felmelegedés?

V: A globális felmelegedés a levegő és az óceánok hőmérsékletének jelenlegi emelkedése, amelyet az emberek szén, olaj és földgáz elégetése; valamint az erdők kivágása okoz.

K: Mennyivel emelkedett az átlaghőmérséklet 1750 óta?

V: Az átlaghőmérséklet ma körülbelül 1 °C-kal magasabb, mint azelőtt, hogy az emberek 1750 körül elkezdtek sok szenet égetni.

K: Melyek a globális felmelegedés fő okai?

V: A jelenlegi globális felmelegedés főként annak köszönhető, hogy az emberek olyan dolgokat égetnek el, mint az autókban használt benzin és a földgáz, hogy melegen tartsák a házakat, valamint hogy e tevékenységekből szén-dioxid kerül a légkörbe. A metánt termelő állatok szintén hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

K: Ki jósolta meg, hogy a szén-dioxid globális felmelegedést fog okozni?

V: Svante Arrhenius több mint száz évvel ezelőtt jósolta meg ezt, megerősítve Joseph Fourier 200 évvel ezelőtti munkáját.

K: Mit lehet tenni a globális felmelegedés csökkentése érdekében?

V: A globális felmelegedés csökkentése érdekében az emberek kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égethetnének el, több fát termeszthetnének, kevesebb húst ehetnének, és visszatölthetnének a talajba egy kis szén-dioxidot. Az emberek alkalmazkodhatnának némi hőmérsékletváltozáshoz is.

K: Miben állapodtak meg a kormányok a párizsi megállapodásban a hőmérséklet-emelkedés korlátozása tekintetében?

V: A Párizsi Megállapodásban szinte valamennyi kormány megállapodott abban, hogy a hőmérséklet-emelkedést 2°C (3,6°F) alatt tartják.

K: Elégségesek-e a jelenlegi tervek a globális felmelegedés korlátozására az éghajlatkutatók szerint?

V: Nem, a jelenlegi tervek a legtöbb éghajlatkutató szerint nem elegendőek a globális felmelegedés korlátozásához.