Globális felmelegedés — mi ez? Okok, hatások és megoldások

Globális felmelegedés: okok, hatások és megoldások — érthetően a hőmérséklet-emelkedésről, tengerszintnövekedésről és gyakorlati lépésekről a klímaválság ellen.

A globális felmelegedés a Föld felszínének, az óceánoknak és a légkörnek a hőmérséklete, amely több évtizeden át tartó, tartós emelkedést mutat. Napjainkra az átlaghőmérséklet körülbelül 1 °C-kal magasabb, mint az 1750 körül kezdődött ipari forradalom előtti időszakban; egyes helyeken ez kevesebb, máshol ennél jóval több. A legtöbb tudós és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) előrejelzései szerint a 21. század végére (2100) az átlaghőmérséklet 1,5 °C és 5 °C közötti mértékben lehet magasabb az iparosodás előtti szinthez viszonyítva. Ezek a változások nem egyenletesek: a sarkvidéki és magasabb szélességi területek általában gyorsabban melegszenek.

Mi okozza a felmelegedést?

Az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése a fő oka. Különösen a légkörben lévő szén-dioxid növekedése járul hozzá jelentősen a felmelegedéshez — ezt Svante Arrhenius jó száz éve előre jelezte, megerősítve Joseph Fourier korábbi munkáját. Amikor az emberek fosszilis tüzelőanyagokat égetnek, például szenet, olajat és földgázt (égetnek), akkor a tüzelés során jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe. Ennek oka, hogy a fosszilis tüzelőanyagok nagy része széntartalmú, és égés közben a tüzelőanyag atomjai oxidálódnak. További fontos tényező az erdőirtás, mert kevesebb fa és növény áll rendelkezésre a légköri szén-dioxid megkötésére.

Az üvegházhatású gázok között a metán (CH4) is jelentős szerepet játszik: például a kérődzők, köztük a tehenek emésztése során felszabaduló gázok hozzájárulnak a légkör melegedéséhez. Más fontos gázok közé tartozik a dinitrogén-oxid (N2O) és a fluorozott szénhidrogének.

Hogyan hat a felmelegedés a Földre?

Az átlaghőmérséklet emelkedése többféle folyamatot és következményt indít el:

• Jégsapkák és gleccserek olvadása: a sarki jég és a szárazföldi jégtömegek olvadnak, ami hozzájárul a tengerek szintjének emelkedéséhez. A jégsapkák olvadása világszerte megfigyelhető jelenség.
• Tengerszint-emelkedés: a Föld felszíni hőmérséklet növekedése miatt a tengerszint is emelkedik: részben mert a melegebb víz kitágul, részben pedig mert a szárazföldi jég a tengerbe olvad. Ennek következménye lehet, hogy a part menti területek elárasztása gyakoribbá válik; a 21. században sok város részben veszélybe kerülhet.
• Változó időjárási minták: megváltoznak az esőzés és hóesés eloszlása (eső vagy hó), ezzel együtt nőhetnek az aszályok és a heves csapadék-események gyakorisága. A sivatagok kiterjedése is növekedhet egyes térségekben.
• Erősebb szélsőségek: a viharok, hőhullámok, intenzív csapadékok és erdőtüzek valószínűsége növekedhet.
• Ökoszisztémák és fajok: a természetes élőhelyek megváltoznak, sok faj élőhelye zsugorodhat vagy eltűnhet, ami biologikus sokféleség-csökkenéshez vezet.
• Mezőgazdaság és élelmiszer-biztonság: a mezőgazdaság termelékenysége változhat; egyes területeken csökkenhet az elérhető élelmiszer mennyisége, másutt új lehetőségek nyílhatnak, de összességében nagy a kockázat a nemzetközi ellátási láncok számára.
• Egészségügyi és gazdasági hatások: növekedhetek a hőhullámokkal, terjedő betegségekkel, ivóvízhiánnyal és gazdasági károkkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a hatások területenként eltérnek, és a pontos kimenetek bizonytalanok, különösen a régiók közötti változások tekintetében. A permafroszt olvadása és a benne tárolt szerves anyagokból felszabaduló üvegházhatású gázok például további felerősítő visszacsatolásokat okozhatnak.

Megelőzés (mit tehetünk a felmelegedés csökkentésére?)

A felmelegedés mérséklése két nagy pilléren nyugszik: az üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésén és a légkörből való eltávolításukon:

• Fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítása: kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe, ha csökkentenénk a fosszilis tüzelőanyagok elégetését és átállnánk megújuló energiaforrásokra, növelnénk az energiahatékonyságot és támogatnánk az elektromos közlekedést.
• Földhasználat és erdők: több fa ültetése és az erdők védelme növeli a természetes szénmegkötést; az erdőirtás mérséklése kulcsfontosságú.
• Mezőgazdasági intézkedések: az állattenyésztés fenntarthatóbbá tétele, étrendi változtatások (kevesebb húsfogyasztás), valamint talaj- és vízgazdálkodási beavatkozások csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
• Szén-dioxid leválasztás és tárolás: a légkörből vagy kibocsátási pontoknál történő CO2-leválasztás (CCS/CCUS) és biztonságos föld alatti tárolás segíthet a légköri koncentrációk csökkentésében.
• Nem technológiai lépések: fogyasztói magatartás változása, körkörös gazdaság, hulladékcsökkentés és fenntartható várostervezés mind hozzájárulhatnak.

A nemzetközi politika szerepe is meghatározó: a Kiotói Jegyzőkönyv és a Párizsi Megállapodás például a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szennyezést próbálja csökkenteni. Sok kormány támogatta ezeket az egyezményeket, de a nemzetközi együttműködés és a végrehajtás szintje területenként eltérő.

Alkalmazkodás — hogyan készüljünk fel a változásokra?

Mivel bizonyos mértékű felmelegedés már megtörtént és további melegedés várható, fontos az alkalmazkodás is:

• partvédelmi és infrastruktúra-fejlesztések a tengerszint-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt veszélyeztetett területeken;
• mezőgazdasági gyakorlatok módosítása (szárazságtűrő fajták, öntözés optimalizálása);
• vízgazdálkodás javítása és városi zöldfelületek növelése a hőhullámok mérséklésére;
• egészségügyi rendszerek megerősítése a hőhullámok és fertőző betegségek okozta terhek kezelésére.

Geomérnökség és kockázata

A Földet a napfény egy részétől való árnyékolás — közismert nevén geomérnökség — elméletileg csökkentheti a felmelegedést, de ennek alkalmazása jelentős kockázatokkal és bizonytalanságokkal jár. Nem értjük teljesen, hogyan változtatná meg ez az időjárási mintákat, az ökológiai rendszereket vagy a csapadékeloszlást; ezért a legtöbb kutató óvatosságra inti a döntéshozókat.

Mit tehetnek a kormányok, vállalatok és egyének?

• Kormányok: ambiciózus kibocsátás-csökkentési célok, klímapolitikák, támogatások megújuló energiára és alkalmazkodási beruházásokra.
• Vállalatok: elektromosítással, energiahatékonysággal, fenntartható ellátási láncokkal és zöld beruházásokkal csökkenthetik a kibocsátásokat.
• Magánszemélyek: energiahatékony háztartási megoldások választása, közlekedési szokások átgondolása, kevesebb hús fogyasztása, helyi és szezonális élelmiszerek előnyben részesítése és fák ültetése mind hozzájárulhat.

Összefoglalva: a globális felmelegedés már zajló és jelentős hatásokkal járó jelenség. A kormányok, vállalatok és az emberek közös intézkedéseivel mérsékelni lehet a jövőbeli károkat, és alkalmazkodással csökkenteni a bekövetkező hatások súlyosságát. A döntések időbeni meghozatala és a tudományos ismeretek alapján történő cselekvés kritikus a kockázatok kezelése érdekében.

Hőmérséklet-változások

Az éghajlatváltozás a Föld történelme során már sokszor megtörtént, beleértve a jégkorszakok eljövetelét és elmúlását is. A modern kori éghajlatváltozás azonban más, mert az emberek nagyon gyorsan szén-dioxidot juttatnak a légkörbe.

Az 1800-as évek óta az emberek feljegyzik a napi hőmérsékletet. Körülbelül 1850-re már elég sok helyen mérték a hőmérsékletet ahhoz, hogy a tudósok megismerhessék a globális átlaghőmérsékletet. Azelőtthöz képest, hogy az emberek elkezdtek sok szenet égetni az iparban, a hőmérséklet körülbelül 1 °C-kal emelkedett. 1979-től kezdve a műholdak elkezdték mérni a Föld hőmérsékletét.

1850 előtt nem volt elég hőmérsékletmérés ahhoz, hogy tudjuk, milyen meleg vagy hideg volt. A klimatológusok proxy-mérésekkel próbálják kitalálni a múltbeli hőmérsékleteket, mielőtt még nem voltak hőmérők. Ez azt jelenti, hogy olyan dolgokat mérnek, amelyek megváltoznak, amikor hidegebb vagy melegebb lesz. Ennek egyik módja, hogy belevágunk egy fába, és megmérjük, milyen messze vannak egymástól a növekedési évgyűrűk. A hosszú ideig élő fák képet adhatnak arról, hogyan változott a hőmérséklet és az eső, amíg a fa élt.

Az elmúlt 2000 év nagy részében a hőmérséklet nem sokat változott. Voltak időszakok, amikor a hőmérséklet egy kicsit melegebb vagy hűvösebb volt. Az egyik leghíresebb meleg időszak a középkori meleg időszak volt, az egyik leghíresebb hűvös időszak pedig a kis jégkorszak. Más proxy-mérések, például a mélyfúrásokban mért hőmérséklet többnyire megegyezik a fák évgyűrűivel. A fák évgyűrűi és a fúrólyukak csak abban tudnak segíteni a tudósoknak, hogy a hőmérsékletet körülbelül 1000 évvel ezelőttre visszamenőleg dolgozzák ki. A jégmagokat szintén arra használják, hogy a hőmérsékletet körülbelül félmillió évvel ezelőttre visszamenőleg megállapítsák.

Az üvegházhatás

A széntüzelésű erőművek, az autók kipufogógázai, a gyárak kéményei és más, ember által létrehozott füstgázkibocsátó nyílások évente mintegy 23 milliárd tonna szén-dioxidot és más üvegházhatású gázokat bocsátanak a Föld légkörébe. A levegőben lévő _CO2 mennyisége körülbelül 31%-kal több, mint 1750 körül volt. Az emberek által az elmúlt 20 évben a levegőbe juttatott _CO2 körülbelül háromnegyede a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén és az olaj elégetéséből származik. A többi többnyire a földhasználat változásaiból, például a fák kivágásából származik.

The Sun

A Nap 11 évente egy kicsit melegebb és hidegebb lesz. Ezt nevezik 11 éves napfoltciklusnak. A változás olyan kicsi, hogy a tudósok alig tudják mérni, hogyan befolyásolja a Föld hőmérsékletét. Ha a Nap hatására a Föld felmelegedne, akkor a felszínt és a magasan lévő levegőt is felmelegítené. A felső sztratoszféra levegője azonban valójában egyre hidegebb, ezért a tudósok szerint a Nap változásának nincs nagy hatása.

Por és szennyeződés

A levegőben lévő por és szennyeződések természetes forrásokból, például vulkánokból, erózióból és meteorporból származhatnak. E szennyeződés egy része néhány órán belül lehull. Más része aeroszol, amely olyan kicsi, hogy akár évekig is a levegőben maradhat. A légkörben lévő aeroszol részecskék hidegebbé teszik a Földet. A por hatása tehát kioltja az üvegházhatású gázok bizonyos hatásait. Bár az emberek is aeroszolokat juttatnak a levegőbe, amikor szenet vagy olajat égetnek, ez csak kevesebb mint 20 évig semlegesíti a tüzelőanyag elégetésének üvegházhatását: a szén-dioxid sokkal tovább marad a légkörben, és tovább melegíti a Földet.

Az elmúlt kétezer év hőmérsékletének grafikonja különböző proxy-rekonstrukciókból.


Fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó CO2-kibocsátás az IPCC öt forgatókönyvével összehasonlítva. A visszaesések a globális recessziókhoz kapcsolódnak.

A globális felmelegedés hatása a tengerszintre

A globális felmelegedés azt jelenti, hogy az Antarktisz és Grönland jégtakarója olvad, az óceánok pedig tágulnak. A közelmúltbeli éghajlatváltozás még akkor is 6 méteres tengerszint-emelkedést okozna, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását 2015-ben csökkentenék a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

Az alacsonyan fekvő területeken, például Bangladesben, Floridában, Hollandiában és más területeken hatalmas árvizek pusztítanak.

A tengerszint jelenlegi emelkedése által érintett városok

Sok város tengeri kikötő, és a jelenlegi tengerszint emelkedése esetén árvízveszély fenyegeti őket.

Ezek és a többi város megbízható források szerint vagy már elkezdte kezelni a tengerszint emelkedését és a kapcsolódó viharhullámokat, vagy tárgyalnak erről.

• London
• New York City
• Norfolk, Virginia, az Egyesült Államok Hampton Roads körzetében
• Southampton
• Crisfield, Maryland, Egyesült Államok
• Charleston, Dél-Karolina
• A floridai Miami a "világ első számú legveszélyeztetettebb városa" a vihar okozta áradások és a tengerszint emelkedése által okozott potenciális vagyoni károk tekintetében.
• Szentpétervár
• Sydney, Ausztrália
• Jakarta
• Thatta és Badin, Szindh, Pakisztán
• Malé, Maldív-szigetek
• Mumbai, Buenos Aires, Los Angeles, Rio de Janeiro

Az összes többi tengerparti város is veszélyben van.

A 6 méteres tengerszint-emelkedés által elöntött helyek

Kérdések és válaszok

Q: Mi az a globális felmelegedés?

K: Mennyivel emelkedett az átlaghőmérséklet 1750 óta?

K: Melyek a globális felmelegedés fő okai?

K: Ki jósolta meg, hogy a szén-dioxid globális felmelegedést fog okozni?

K: Mit lehet tenni a globális felmelegedés csökkentése érdekében?

K: Miben állapodtak meg a kormányok a párizsi megállapodásban a hőmérséklet-emelkedés korlátozása tekintetében?

K: Elégségesek-e a jelenlegi tervek a globális felmelegedés korlátozására az éghajlatkutatók szerint?

Keresés betűvel