Globális felmelegedés — mi ez? Okok, hatások és megoldások

Az éghajlatváltozás a Föld történelme során már sokszor megtörtént, beleértve a jégkorszakok eljövetelét és elmúlását is. A modern kori éghajlatváltozás azonban más, mert az emberek nagyon gyorsan szén-dioxidot juttatnak a légkörbe.

Az 1800-as évek óta az emberek feljegyzik a napi hőmérsékletet. Körülbelül 1850-re már elég sok helyen mérték a hőmérsékletet ahhoz, hogy a tudósok megismerhessék a globális átlaghőmérsékletet. Azelőtthöz képest, hogy az emberek elkezdtek sok szenet égetni az iparban, a hőmérséklet körülbelül 1 °C-kal emelkedett. 1979-től kezdve a műholdak elkezdték mérni a Föld hőmérsékletét.

1850 előtt nem volt elég hőmérsékletmérés ahhoz, hogy tudjuk, milyen meleg vagy hideg volt. A klimatológusok proxy-mérésekkel próbálják kitalálni a múltbeli hőmérsékleteket, mielőtt még nem voltak hőmérők. Ez azt jelenti, hogy olyan dolgokat mérnek, amelyek megváltoznak, amikor hidegebb vagy melegebb lesz. Ennek egyik módja, hogy belevágunk egy fába, és megmérjük, milyen messze vannak egymástól a növekedési évgyűrűk. A hosszú ideig élő fák képet adhatnak arról, hogyan változott a hőmérséklet és az eső, amíg a fa élt.

Az elmúlt 2000 év nagy részében a hőmérséklet nem sokat változott. Voltak időszakok, amikor a hőmérséklet egy kicsit melegebb vagy hűvösebb volt. Az egyik leghíresebb meleg időszak a középkori meleg időszak volt, az egyik leghíresebb hűvös időszak pedig a kis jégkorszak. Más proxy-mérések, például a mélyfúrásokban mért hőmérséklet többnyire megegyezik a fák évgyűrűivel. A fák évgyűrűi és a fúrólyukak csak abban tudnak segíteni a tudósoknak, hogy a hőmérsékletet körülbelül 1000 évvel ezelőttre visszamenőleg dolgozzák ki. A jégmagokat szintén arra használják, hogy a hőmérsékletet körülbelül félmillió évvel ezelőttre visszamenőleg megállapítsák.

Az üvegházhatás

A széntüzelésű erőművek, az autók kipufogógázai, a gyárak kéményei és más, ember által létrehozott füstgázkibocsátó nyílások évente mintegy 23 milliárd tonna szén-dioxidot és más üvegházhatású gázokat bocsátanak a Föld légkörébe. A levegőben lévő _CO2 mennyisége körülbelül 31%-kal több, mint 1750 körül volt. Az emberek által az elmúlt 20 évben a levegőbe juttatott _CO2 körülbelül háromnegyede a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén és az olaj elégetéséből származik. A többi többnyire a földhasználat változásaiból, például a fák kivágásából származik.

The Sun

A Nap 11 évente egy kicsit melegebb és hidegebb lesz. Ezt nevezik 11 éves napfoltciklusnak. A változás olyan kicsi, hogy a tudósok alig tudják mérni, hogyan befolyásolja a Föld hőmérsékletét. Ha a Nap hatására a Föld felmelegedne, akkor a felszínt és a magasan lévő levegőt is felmelegítené. A felső sztratoszféra levegője azonban valójában egyre hidegebb, ezért a tudósok szerint a Nap változásának nincs nagy hatása.

Por és szennyeződés

A levegőben lévő por és szennyeződések természetes forrásokból, például vulkánokból, erózióból és meteorporból származhatnak. E szennyeződés egy része néhány órán belül lehull. Más része aeroszol, amely olyan kicsi, hogy akár évekig is a levegőben maradhat. A légkörben lévő aeroszol részecskék hidegebbé teszik a Földet. A por hatása tehát kioltja az üvegházhatású gázok bizonyos hatásait. Bár az emberek is aeroszolokat juttatnak a levegőbe, amikor szenet vagy olajat égetnek, ez csak kevesebb mint 20 évig semlegesíti a tüzelőanyag elégetésének üvegházhatását: a szén-dioxid sokkal tovább marad a légkörben, és tovább melegíti a Földet.

Egyesek megpróbálják megállítani a globális felmelegedést, általában úgy, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égetnek el. Sokan próbálják rávenni az országokat, hogy kevesebb üvegházhatású gázt bocsássanak ki. A Kiotói Jegyzőkönyvet 1997-ben írták alá. Célja az volt, hogy a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségét az 1990-es szint alá csökkentse. A szén-dioxid szintje azonban tovább emelkedett.

Az energiatakarékosságot arra használják, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égessenek el. Az emberek olyan energiaforrásokat is használhatnak, amelyek nem égetnek el fosszilis tüzelőanyagot, például hidrogént, napelemeket vagy nukleáris vagy szélenergiából származó villamos energiát. Vagy megakadályozhatják, hogy a szén-dioxid a légkörbe kerüljön, amit szén-dioxid-leválasztásnak és -tárolásnak (CCS) neveznek.

Az emberek a globális felmelegedés okozta változások miatt is megváltoztathatják életmódjukat. Például olyan helyekre költözhetnek, ahol jobb az időjárás, vagy falakat építhetnek a városok köré, hogy távol tartsák az árvizet. A megelőző intézkedésekhez hasonlóan ezek a dolgok is pénzbe kerülnek, és a gazdag emberek és a gazdag országok könnyebben tudnak majd változtatni, mint a szegények. A geomérnökséget egyesek szintén az éghajlatváltozás mérséklésére adott válasznak tekintik. Például találtak egy nanotechnológiát alkalmazó eljárást, amellyel a levegőből szén-dioxidot lehet eltávolítani, hogy etanolt állítsanak elő.

A globális felmelegedés kifejezést a mai értelemben először 1975. augusztus 8-án használta Wallace Smith Broecker a Science folyóiratban megjelent "Climate Change" című cikkében: Are We on the Brink of a Pronounced Global Warming?" címmel. Broecker szóhasználata új volt, és nagy bejelentést jelentett, hogy az éghajlat melegszik; a tudósok által használt szóhasználat előtt a "véletlen éghajlat-módosítás" volt, mert bár elismerték, hogy az ember megváltoztathatja az éghajlatot, senki sem volt biztos abban, hogy az milyen irányba halad. A Nemzeti Tudományos Akadémia először a "globális felmelegedés" kifejezést egy 1979-es, Charney-jelentésnek nevezett dokumentumban használta, ebben az állt: "ha a szén-dioxid mennyisége tovább növekszik, nem találunk okot kételkedni abban, hogy az éghajlat megváltozik, és nincs okunk azt hinni, hogy ezek a változások elhanyagolhatóak lesznek". A dokumentum bemutatta a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás közötti változásokat. A globális felmelegedés a felszíni hőmérséklet-változást jelenti, míg az éghajlatváltozás a légkörben megnövekedett _{szén-dioxid-kibocsátás} okozta egyéb változásokat is jelenti.

A globális felmelegedés 1988 után vált szélesebb körben népszerűvé, amikor James Hansen, a NASA klímakutatója a kongresszusban használta a kifejezést. Azt mondta: "A globális felmelegedés elérte azt a szintet, hogy nagy valószínűséggel ok-okozati összefüggést állapíthatunk meg az üvegházhatás és a megfigyelt felmelegedés között". Szavait széles körben közölték, és ezt követően a globális felmelegedést a sajtó és a közvélemény is gyakran használta.

A globális felmelegedés azt jelenti, hogy az Antarktisz és Grönland jégtakarója olvad, az óceánok pedig tágulnak. A közelmúltbeli éghajlatváltozás még akkor is 6 méteres tengerszint-emelkedést okozna, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását 2015-ben csökkentenék a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

Az alacsonyan fekvő területeken, például Bangladesben, Floridában, Hollandiában és más területeken hatalmas árvizek pusztítanak.

A tengerszint jelenlegi emelkedése által érintett városok

Sok város tengeri kikötő, és a jelenlegi tengerszint emelkedése esetén árvízveszély fenyegeti őket.

Ezek és a többi város megbízható források szerint vagy már elkezdte kezelni a tengerszint emelkedését és a kapcsolódó viharhullámokat, vagy tárgyalnak erről.

• London
• New York City
• Norfolk, Virginia, az Egyesült Államok Hampton Roads körzetében
• Southampton
• Crisfield, Maryland, Egyesült Államok
• Charleston, Dél-Karolina
• A floridai Miami a "világ első számú legveszélyeztetettebb városa" a vihar okozta áradások és a tengerszint emelkedése által okozott potenciális vagyoni károk tekintetében.
• Szentpétervár
• Sydney, Ausztrália
• Jakarta
• Thatta és Badin, Szindh, Pakisztán
• Malé, Maldív-szigetek
• Mumbai, Buenos Aires, Los Angeles, Rio de Janeiro

Az összes többi tengerparti város is veszélyben van.

• Éghajlatváltozás
• James Hansen
• Stern felülvizsgálat
• Szennyezés
• Kormányközi Éghajlatváltozási Testület
• Üvegházhatás