Jégmag
A jégmag egy gleccserből vett hosszú jégdarab. A jeget nagyon mélyre fúrják, így a jégmag a gleccser alján lévő régi jégig nyúlik vissza. A jégmagokat általában az Antarktiszról, Grönlandról vagy nagyon magas hegységekből veszik.
A hó a földre hull és felhalmozódik (mélyül). Ahogy egyre több hó esik, az alsó rétegek tömörödnek (vékonyabbak) a felül lévő súly miatt. Végül csak jég marad, és minden levegő eltűnik. Minél mélyebb a jég, annál idősebb. A jégmagokat a rétegek megnézésével lehet datálni: gyakran minden évszak látható a jégmagban, mert az egy-egy réteget alkot. Máskor nehezebb kideríteni, hogy milyen idős a jég. Más módszerek is alkalmazhatók, például a vezetőképesség mérése vagy matematikaimodellek készítése.
A tudósok jégmagokat tanulmányoznak, hogy megtudják, milyen volt az éghajlat a múltban. A jég olyan információkat őriz, mint a gázok, részecskék, vulkánokból származó hamu. A jeget alkotó víz típusa felhasználható a Föld hőmérsékletének kiszámításához.
A jégmagok segítségével megtudhatjuk, milyen volt a hőmérséklet a bolygón az elmúlt 800 ezer évben. Többet tudunk az időszakosan bekövetkező jégkorszakokról. Ez hasznos kiegészítője a globális felmelegedéssel kapcsolatos ismereteinknek.
Egy jégmag egy darabja, amely az évről évre képződő rétegeket mutatja.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a jégmag?
V: A jégmag egy hosszú jégdarab, amelyet egy gleccserből vesznek ki. Nagyon mélyre fúrják, így a jégmag a gleccser alján lévő régi jégig nyúlik vissza.
K: Honnan származik a legtöbb jégmag?
V: A jégmagokat általában az Antarktiszról, Grönlandról vagy nagyon magas hegységekből veszik.
K: Hogyan halmozódik fel a hó és válik jégmaggá?
V: A hó a talajra hull és felhalmozódik (mélyebbre kerül). Ahogy egyre több hó esik, az alsó rétegek tömörödnek (vékonyabbak) a felül lévő súly miatt. Végül csak jég marad, és minden levegő eltűnik. Minél mélyebb a jég, annál idősebb.
K: Hogyan tudnak a tudósok egy jégmagot datálni?
V: A tudósok a jégmagot a rétegek vizsgálatával tudják datálni - gyakran minden évszak látható a jégmagban, mert az egy-egy réteget alkot. Máskor nehezebb lehet kideríteni, hogy a jég milyen idős, ezért más módszereket kell alkalmazni, például a vezetőképesség mérését vagy matematikai modellek készítését.
K: Milyen információkat tudnak meg a tudósok a jégmag tanulmányozásából?
V: A jégmag tanulmányozásával a tudósok megismerhetik a múltbeli éghajlatot, valamint a jégmag rétegeiben megrekedt gázokat, részecskéket és vulkánokból származó hamut. Ezek a kanálok és az ősmaradványt alkotó víztípusok kiszámítják a Föld hőmérsékletét az elmúlt 800 ezer év során, és többet tudnak meg az időszakos időszakokról.
K: Hogyan segít a múltbeli éghajlatok ismerete a globális felmelegedés megértésében?
V: A múltbeli éghajlatok ismerete segít jobban megérteni a globális felmelegedést, mivel betekintést nyerhetünk abba, hogyan változott az éghajlat az idők során, és milyen tényezők járulhattak hozzá ezekhez a változásokhoz, hogy jobban megjósolhassuk az emberi tevékenységeknek - például a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének és az erdőirtásnak - köszönhető jövőbeli éghajlatváltozási mintákat.
