Műhold
A műhold olyan objektum, amely egy másik objektum körül kering. A világűrben a műholdak lehetnek természetesek vagy mesterségesen létrehozottak. A Hold egy természetes műhold, amely a Föld körül kering. A legtöbb mesterséges műhold szintén a Föld körül kering, de vannak olyanok is, amelyek más bolygók, a Nap vagy a Hold körül keringenek. A műholdakat számos célra használják. Vannak időjárási műholdak, kommunikációs műholdak, navigációs műholdak, felderítő műholdak, csillagászati műholdak és sok másfajta műhold. Arthur C. Clarke népszerűsítette a távközlési műhold gondolatát.
A világ első mesterséges műholdját, a Szputnyik 1-et 1957. október 4-én indította útjára a Szovjetunió. Ez meglepte a világot, és az Egyesült Államok gyorsan dolgozott saját műholdjának felbocsátásán, elindítva ezzel az űrversenyt. A Szputnyik 2 1957. november 3-án indult, és az első élő utast, egy Laika nevű kutyát vitt pályára. Az Egyesült Államok 1958. január 31-én indította első műholdját, az Explorer 1-et. Az Egyesült Királyság 1962-ben indította első műholdját.
Azóta több ezer műholdat állítottak Föld körüli pályára. Néhány műholdat, nevezetesen űrállomásokat, részenként indítottak útnak, és a pályára állítottak.
Műhold pályára állítva
Most keringő műholdak
A mesterséges műholdak több mint 50 országból származnak, és tíz nemzet műholdindítási képességeit használták fel. Jelenleg néhány száz műhold működik, de több ezer használaton kívüli műhold és műholddarabka kering a Föld körül űrszemétként. A legnagyobb műhold a Nemzetközi Űrállomás, amelyet több ország (többek között a NASA, az ESA, a JAXA és az RKA szervezetei) állítottak össze. Fedélzetén általában hat űrhajós vagy kozmonauta legénysége él. Állandóan lakott, de a legénység változik. A Hubble űrteleszkópot többször javították és frissítették űrhajósok az űrben.
Vannak ember alkotta műholdak is, amelyek nem a Föld körül keringenek. A Mars Reconnaissance Orbiter egyike ezeknek, amely a Mars körül kering. A Cassini-Huygens a Szaturnusz körül kering. Az ESA által működtetett Venus Express a Vénusz körül kering. A GRAIL két műholdja 2012 decemberéig keringett a Hold körül. A Nap körül évek óta több műhold kering, és 2019-ben egy újabb műholddal bővül a körpálya.
Az ember alkotta műholdaknak több fő felhasználási területe van:
- Tudományos vizsgálat
- Földmegfigyelés - beleértve az időjárás-előrejelzést, a viharok és a szennyezés nyomon követését is
- Kommunikáció - beleértve a műholdas televíziót és a telefonhívásokat
- Navigáció - beleértve a globális helymeghatározó rendszert (GPS) is
- Katonai - beleértve a felderítő fényképezést és a kommunikációt (nukleáris fegyverek nem engedélyezettek az űrben).
A GPS műholdak pályáját bemutató animáció a közepes Föld körüli pályán.
Az ESTCube-1 tudományos vizsgálatra készült.
Orbits
Az ember alkotta műholdak többsége alacsony Föld körüli pályán (LEO) vagy geostacionárius pályán kering. A pályán maradáshoz a műhold oldalirányú sebességének ki kell egyenlítenie a gravitációs erőt. Az alacsony pályán keringő műholdak gyakran kevesebb mint ezer kilométerre vannak a földtől. A Földhöz közel, a LEO-ban a műholdaknak gyorsabban kell mozogniuk, hogy pályán maradjanak. Az alacsony pályák jól működnek a Földről képeket készítő műholdak számára. Sokan olyan munkát végeznek, amely nagy pályahajlást igényel (az Egyenlítő felett és alatt ingadoznak), így tudnak kommunikálni, vagy más területeket megnézni. Egy műholdat könnyebb alacsony Föld körüli pályára állítani, de a Földről nézve a műhold mozogni látszik. Ez azt jelenti, hogy egy parabolaantennának (egyfajta antennának) állandóan mozognia kell ahhoz, hogy az adott műholddal kommunikációt lehessen küldeni vagy fogadni.
A közepes pálya jól működik a GPS műholdak számára - a földi vevőkészülékek a műhold változó helyzetét és a pontos időt (valamint egy olyan antennatípust, amelyet nem kell irányítani) használják arra, hogy megtalálják, hol van a vevő a Földön. A folyamatosan változó pozíciók azonban nem működnek a műholdas televíziózás és más típusú műholdak esetében, amelyek sok információt küldenek és fogadnak. Ezeknek geostacionárius pályán kell lenniük.
A geostacionárius pályán lévő műhold olyan gyorsan mozog a Föld körül, mint ahogy a Föld forog, ezért a földről úgy tűnik, hogy nem mozog. Ahhoz, hogy így mozogjon, a műholdnak egyenesen az Egyenlítő fölött kell lennie, és 35 786 kilométerre (22 236 mérföldre) a föld felett.
Geostacionárius pályán lévő műhold.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a műhold?
V: A műhold egy olyan objektum, amely egy másik objektum körül kering az űrben. Ez lehet természetes, mint például a Föld körül keringő Hold, vagy mesterséges.
K: Mire használják a műholdakat?
V: A műholdakat számos célra használják, többek között időjárás-előrejelzésre, kommunikációra, navigációra, felderítésre és csillagászatra.
K: Mikor indították el az első mesterséges műholdat?
V: A világ első mesterséges műholdját, a Szputnyik 1-t 1957. október 4-én bocsátotta fel a Szovjetunió.
K: Ki volt az első élő utas, akit Föld körüli pályára küldtek?
V: Az első élő utas, akit Föld körüli pályára küldtek, egy Laika nevű kutya volt, aki a Szputnyik 2 fedélzetén volt, amely 1957. november 3-án indult.
K: Mikor bocsátotta fel az Egyesült Államok az első műholdját?
V: Az Egyesült Államok 1958. január 31-én indította el első műholdját, az Explorer 1-et.
K: Mikor indította el az Egyesült Királyság az első műholdját?
V: Az Egyesült Királyság 1962-ben indította első műholdját.
K: Hány műholdat indítottak azóta?
V: Azóta több ezer műholdat állítottak Föld körüli pályára.
