Erózió (geológia)
Az erózió olyan folyamat, amelynek során a természeti erők, mint a víz, a szél, a jég és a gravitáció, sziklákat és talajt szállítanak. Ez egy geológiai folyamat, és a kőzetek körforgásának része. Az erózió a Föld felszínén zajlik, és nincs hatással a földköpenyre és a földmagra.
Az erózióhoz szükséges energia nagy részét a Nap szolgáltatja. A Nap energiája okozza a víz és a jég mozgását a vízkörforgásban, valamint a levegő mozgását a szél létrehozásához.
Az erózió az embereket érintő problémákat okozhat. A talajerózió például gondot okozhat a gazdáknak. A talajerózió eltávolíthatja a talajt, és vékony réteget vagy sziklás talajt hagyhat maga után. Az erózió az emberek számára is okozhat problémákat, mivel az épületeket tartó sziklákat vagy talajt eltávolítja.
Az eróziót olyan természeti elemek okozhatják, mint a szél és a jég.
Az erózió eltávolította a talajt ebből az erdőből.
Víz általi erózió
A hőmérsékletváltozás hatására a kőzetdarabok leválnak a felszínről. Az esővízben lévő sav is feloldja a kalcium-karbonátot tartalmazó kőzeteket. Ezeket a folyamatokat nevezzük időjárásnak.
A vízerózió akkor következik be, amikor a víz lefelé mozgatja a szikla- vagy talajdarabokat. A hullámok is elviszik a kisebb anyagdarabokat. A hullámok a szikla vagy a talaj felszínére mosódhatnak, majd az óceánba vagy a tóba visszaáramláskor anyagdarabokat sodorhatnak el.
A víz által mozgatható földanyagok mérete attól függ, hogy milyen gyorsan mozog a víz. Egy gyorsan áramló patak képes nagy köveket szállítani, míg egy lassan áramló patak esetleg csak nagyon apró dolgokat, például agyagot tud szállítani. A kanyonok az erózió által létrehozott legnyilvánvalóbb jellemzők közé tartoznak. Ahol egy folyó a tengerbe torkollik, ott a szilárd anyagokat ledobja, és néha egy folyódeltát hoz létre.
Trópusi folyók
Az olyan nagy trópusi folyók, mint a Paraná, az Indus, a Brahmaputra, a Gangesz, a Zambézi, a Mississippi és az Amazonas hatalmas mennyiségű üledéket szállítanak le a tengerbe. A Nílus, a világ talán leghosszabb folyója, sokkal kevesebb hordalékot szállít, mint a többi, mivel útjának egy részén kevésbé termékeny területeken halad keresztül, mint a többi nagy folyó.
Az Amazonasnak messze a legnagyobb a vízhozama, átlagos vízhozama nagyobb, mint a következő hét legnagyobb folyóé együttvéve. A világ legnagyobb vízgyűjtő medencéje, mintegy 7 050 000 négyzetkilométer. Az Amazonas a világ teljes folyóvízhozamának körülbelül egyötödét adja.
Az Amazonas óriási torkolatából kiömlő hordalék több száz mérföldön át barnára festi a tengert.
Amikor egy gleccser lefelé halad, sziklákat tol és húz magával. Van egy másik út is. A hideg időjárás hatására a sziklák apró repedéseiben lévő víz megfagy. Amikor megfagy, a jég nagyobb lesz, és keményen nekinyomódik a sziklának, hogy megtörje azt.
A szél fújja a homokot erről a dűnéről a kaliforniai Mojave-sivatagban.
Az Aletsch-gleccser a legnagyobb gleccser az Alpokban.
A lejtőn lefelé haladó víz szikla- és talajdarabokat sodorhat el.
Az Amazonas vízgyűjtő medencéje
Szél okozta erózió
A szélerózió akkor következik be, amikor a szél földi anyagdarabokat mozgat. A szélerózió az erózió egyik leggyengébb fajtája. A földanyag apró darabjait a szél végiggördítheti a talajfelszínen. A nagyon kis darabokat a szél felkaphatja és magával viheti. Néha a szél kis földanyagdarabokat nagy távolságokra is képes elszállítani. A Szahara sivatagból származó üledék egy részét a szél átviszi az Atlanti-óceánon.
A szélerózió egyik leghíresebb példája a Dust Bowl idején történt, amikor a szélerózió súlyos károkat okozott a mezőgazdasági közösségekben.
Erózió a gravitáció által
A gravitációs erózió a legegyszerűbb erózió. A gravitáció egyszerűen lefelé húzza a laza földi anyagokat. A földcsuszamlások a gravitációs erózió drámai példái.
Erózió és tektonika
Az erózióra gyakorolt tektonikai hatások már régóta ismertek. Például a folyók a tektonikus kiemelkedés eredményeként alakulnak ki (mint a Himalája és a Tibeti-fennsík). A Föld összes hegyvonulata a földfelszín alatti változások által okozott felfelé irányuló földmozgás következtében jött létre. Amikor a talaj megemelkedik, az egész időjárási rendszer is megváltozhat, beleértve a helyi tengerszintet, a szél erősségét és irányát, a csapadékot és még sok mást.
A Föld tájképe két tényező eredménye. A tektonika a felszín és a kőzetek kiemelkedése révén növeli a magasságot, az éghajlat pedig az eróziót irányítja. Az erózió idővel lekoptatja a magashegyi területeket. E folyamatok kölcsönhatása alakíthatja, módosíthatja vagy elpusztíthatja a Föld felszínének jellegzetességeit.
A tektonika és az eróziós folyamatok kölcsönhatásai és visszacsatolási útvonalai
Kérdések és válaszok
K: Mi az erózió?
V: Az erózió egy olyan folyamat, amelynek során a természeti erők, mint a víz, a szél, a jég és a gravitáció kőzeteket és talajt szállítanak. Ez egy geológiai folyamat, és a kőzetek körforgásának része.
K: Az erózió hatással van a földköpenyre vagy a földmagra?
V: Nem, az erózió csak a Föld felszínén következik be, és nincs hatással a földköpenyre vagy a földmagra.
K: Mi adja az erózióhoz szükséges energia nagy részét?
V: A Nap szolgáltatja az erózióhoz szükséges energia nagy részét. A Nap energiája okozza a víz és a jég mozgását a vízkörforgásban, valamint a levegő mozgását a szél létrehozásához.
K: Hogyan okozhat problémát az erózió az embereknek?
V: Az erózió az emberek számára problémákat okozhat azáltal, hogy eltávolítja a talajt, ami gondot okozhat a gazdáknak, illetve az épületeket tartó sziklák vagy talaj eltávolításával.
K: Milyen természeti elemek okozhatnak eróziót?
V: Az olyan természeti elemek, mint a szél és a jég okozhatnak eróziót.
K: Az erózió része valamilyen más folyamatnak?
V: Igen, az erózió része a kőzetek körforgásának.
