Energiatakarékosság

Energiahatékonysági trendek az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok a legnagyobb energiafogyasztó, bár a jelenlegi növekedési szint mellett Kína válhat a vezető energiafogyasztóvá. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma a nemzeti energiafelhasználást négy nagy szektorba sorolja: közlekedés, lakossági, kereskedelmi és ipari szektorok.

A közlekedési és a lakossági szektor energiafelhasználását (az amerikai energiafogyasztás mintegy felét) nagyrészt az egyes hazai fogyasztók szabályozzák. A kereskedelmi és ipari energiafelhasználást a vállalkozások irányítják. A nemzeti energiapolitika mind a négy ágazat energiafelhasználására jelentős hatást gyakorol.

Közlekedési ágazat

A szállítási ágazatba tartozik minden személy- vagy áruszállításra használt jármű. Az ebben az ágazatban felhasznált energia mintegy 65%-át a benzinüzemű, többnyire személygépkocsik használják fel. A dízelüzemű közlekedés (vonatok, kereskedelmi hajók, nehéz teherautók stb.) körülbelül 20%-át, a fennmaradó 15%-ot pedig a légi közlekedés fogyasztja.

Az 1970-es évek olajellátási válságai ösztönözték 1975-ben a szövetségi CAFE-program (Corporate Average Fuel Economy) létrehozását, amely az autógyártóknak fokozatosan magasabb üzemanyag-fogyasztási célértékeket kellett teljesíteniük. A következő évtizedben drámai javulás következett be az üzemanyag-fogyasztásban, ami főként a járművek méretének és súlyának csökkentésének volt köszönhető. Ezek az eredmények 1990 után némileg csökkentek a sportos haszonjárművek, pickupok és kisbuszok növekvő népszerűsége miatt, amelyek az enyhébb "könnyű tehergépkocsik" CAFE-szabvány hatálya alá tartoznak.

A CAFE-programon kívül az amerikai kormány az adópolitikával is próbálta ösztönözni a járművek jobb hatékonyságát. Az adófizetők 2002 óta jogosultak jövedelemadó-hitelre a gáz-elektromos hibrid járművek után. A gyártók 1978 óta "benzinzabáló" adót vetnek ki a kivételesen rossz üzemanyag-fogyasztású autókra. Bár ez az adó továbbra is érvényben van, jelenleg nagyon kevés bevételt termel, mivel az általános üzemanyag-fogyasztás javult.

A benzintakarékosság másik fókuszpontja a megtett kilométerek számának csökkentése. Becslések szerint az amerikai autóhasználat 40%-a a napi ingázáshoz kapcsolódik. Sok városi terület támogatott tömegközlekedést kínál az ingázó forgalom csökkentése érdekében, és ösztönzi a telekocsi-használatot azáltal, hogy kijelölt, nagy kihasználtságú járműsávokat és alacsonyabb autópályadíjakat biztosít a többszemélyes autók számára. Az utóbbi években a távmunka is életképes alternatívájává vált az ingázás helyett egyes munkahelyeken.

A jármű fogyasztása általában 55 mérföld/óra feletti sebességnél gyorsan csökken. Egy 55 mérföld/órás sebességgel haladó személygépkocsi vagy teherautó körülbelül 15 százalékkal jobb üzemanyag-fogyasztást érhet el, mint ugyanez az autó 65 mérföld/órával haladva. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) szerint ökölszabályként elmondható, hogy minden 5 mérföld/óra, amellyel 60 mérföld/óra felett haladunk, körülbelül annyi, mintha gallononként 1,20 dollárral többet fizetnénk a benzinért (gallononként 3,10 dollárért).

Lakossági szektor

A lakossági szektor az összes magánlakást jelenti, beleértve az egylakásos házakat, lakásokat, gyártott lakásokat és kollégiumokat. A regionális éghajlati különbségek és az eltérő szabályozás miatt az energiafelhasználás ebben az ágazatban jelentősen eltér az ország különböző részein. Átlagosan az amerikai otthonokban felhasznált energia mintegy felét a helyiségek légkondicionálására (azaz fűtésre és hűtésre) fordítják.

A kályhák és légkondicionálók hatékonysága az 1970-es évek energiaválságai óta folyamatosan nőtt. Az 1987-es National Appliance Energy Conservation Act felhatalmazta az Energiaügyi Minisztériumot, hogy minden évben a "technológiailag megvalósítható és gazdaságilag indokolt" hatékonysági minimumkövetelményeket állapítson meg a légkondicionáló berendezésekre és más készülékekre vonatkozóan.

A technológiai fejlesztések ellenére számos amerikai életmódbeli változás nagyobb igényeket támaszt a fűtési és hűtési erőforrásokkal szemben. Az Egyesült Államokban épített lakások átlagos mérete jelentősen megnőtt, az 1970-es 1500 ft²-ről 2005-re 2300 ft²-re. Az egyszemélyes háztartások elterjedtebbé váltak, csakúgy, mint a központi légkondicionálás: 1978-ban a háztartások 23%-a rendelkezett központi légkondicionálóval, ez az arány 2001-re 55%-ra emelkedett.

Az új kemence vagy légkondicionáló megvásárlásának olcsóbb alternatívájaként a legtöbb közműszolgáltató a fogyasztók által elvégezhető kisebb változtatásokat ösztönzi. A fogyasztókat arra is felkérték, hogy szélesebb beltéri hőmérséklet-tartományt (pl. télen 65 °F, nyáron 80 °F) fogadjanak el.

Az otthoni energiafogyasztás átlagai:

• helyiségkondicionálás (fűtés és légkondicionálás egyaránt) 44%
• vízmelegítés, 13%
• világítás, 12%
• hűtés, 8%
• háztartási elektronika, 6%
• mosógépek, 5%
• konyhai készülékek, 4%
• egyéb felhasználások, 8%

Egyes otthonok energiafelhasználása jelentősen eltérhet ezektől az átlagoktól. A legtöbb lakásban nem egyetlen készülék dominál, és a takarékossági erőfeszítéseknek számos területre kell irányulniuk ahhoz, hogy jelentős energiamegtakarítást érjenek el. A földhőszivattyús rendszerek azonban a rendelkezésre álló energiatakarékosabb, környezetkímélőbb és költséghatékonyabb helyiségkondicionáló rendszerek (Environmental Protection Agency). Akár 70%-os energiafogyasztás-csökkentést is elérhetnek.

Legjobb építési gyakorlatok

Az épületek tervezésének és építésének jelenlegi legjobb gyakorlatai olyan otthonokat eredményeznek, amelyek sokkal energiatakarékosabbak, mint az átlagos új lakások. Lásd: Passzívház, Szuperszigetelés, Önellátó otthonok, Nulla energiaigényű épület, Earthship, Szalmabála építés, MIT Design Advisor, Energy Conservation Code for Indian Commercial Buildings.

Az otthonok intelligens építési módjai, amelyekkel minimális erőforrásokat használunk fel a ház hűtésére és fűtésére nyáron és télen egyaránt, jelentősen csökkenthetik az energiaköltségeket!

Kereskedelmi szektor

A kereskedelmi szektor kiskereskedelmi üzletekből, irodákból (üzleti és kormányzati), éttermekből, iskolákból és egyéb munkahelyekből áll. Ebben az ágazatban az energiának ugyanazok az alapvető végfelhasználásai, mint a lakossági szektorban, csak némileg eltérő arányban. A helyiségek légkondicionálása ismét a legnagyobb fogyasztási terület, de a kereskedelmi épületek energiafelhasználásának csak mintegy 30%-át teszi ki. A világítás 25%-kal sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a lakóépületek esetében. A világítás általában a kereskedelmi felhasználás legpazarlóbb eleme is. Számos esettanulmány azt mutatja, hogy a hatékonyabb világítás és a túlvilágítás kiküszöbölése sok kereskedelmi épületben körülbelül ötven százalékkal csökkentheti a világítási energiát.

A kereskedelmi épületek átgondolt tervezéssel nagymértékben növelhetik az energiahatékonyságot, a mai épületállomány nagyon gyenge példája a szisztematikus (nem drága) energiahatékony tervezésben rejlő lehetőségeknek (Steffy, 1997). A kereskedelmi épületek gyakran professzionális menedzsmenttel rendelkeznek, ami lehetővé teszi az energiatakarékossági erőfeszítések központi irányítását és koordinálását.

A szabványos ablakszerkezeteken keresztüli napenergia-terhelés általában a nyári hónapokban nagy igényt támaszt a légkondicionálás iránt. A túlzott hőterhelés leküzdésére jó példa a kaliforniai Brisbane-ben található Dakin Building, ahol a nyílászárókat úgy tervezték meg, hogy a napfény beeséséhez képest olyan szöget érjenek el, amely lehetővé teszi a napfény hőjének maximális visszaverődését; ez a tervezés a belső tér túlvilágításának csökkentését is elősegítette, így növelve a dolgozók hatékonyságát és kényelmét.

Ipari ágazat

Az ipari ágazat az áruk teljes termelését és feldolgozását jelenti, beleértve a feldolgozóipart, az építőipart, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és a bányászatot. A növekvő költségek arra kényszerítették az energiaigényes iparágakat, hogy az elmúlt 30 évben jelentős hatékonyságjavulást hajtsanak végre. Például az acél- és papírtermékek előállításához felhasznált energiát 40%-kal csökkentették ez idő alatt, míg a kőolaj/alumíniumfinomítás és a cementgyártás mintegy 25%-kal csökkentette a felhasznált energiát. Ezek a csökkentések nagyrészt a hulladékanyagok újrahasznosításának és a kapcsolt energiatermelő berendezések villamosenergia- és fűtési célú használatának köszönhetőek.

Az édesvíz szállításához és kezeléséhez szükséges energia gyakran a régió villamosenergia- és földgázfelhasználásának jelentős százalékát teszi ki (a becslések szerint Kalifornia teljes energiafelhasználásának 20%-a vízzel kapcsolatos.) Ennek fényében néhány helyi önkormányzat az energia- és vízvédelmi erőfeszítések integráltabb megközelítésére törekedett.

A többi ágazattól eltérően az ipari ágazatban az elmúlt évtizedben csökkent a teljes energiafelhasználás. Ez részben a takarékossági erőfeszítéseknek köszönhető, de tükrözi azt a növekvő tendenciát is, hogy az amerikai vállalatok egyre inkább külföldre helyezik át a gyártási műveleteket.

A távmunka nagyvállalatok általi alkalmazása jelentős lehetőséget jelent az energiatakarékosságra, mivel ma már sok amerikai dolgozik olyan szolgáltatói munkakörben, amely lehetővé teszi számukra, hogy otthonról dolgozzanak ahelyett, hogy minden nap bejárnának a munkahelyükre.

Kapcsolódó oldalak

• Energiahatékonyság
• Fényszennyezés
• A megújuló energiával kapcsolatos témák listája