Kiotói jegyzőkönyv
A Kiotói Jegyzőkönyv az Egyesült Nemzetek Szervezete által az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye számára létrehozott terv, amely az éghajlatváltozás, például a globális felmelegedés hatásainak csökkentésére törekszik. A terv szerint a Kiotói Jegyzőkönyvet elfogadó (követő) országoknak meg kell próbálniuk csökkenteni, hogy mennyi szén-dioxidot (és más, a légkört szennyező "üvegházhatású gázokat") bocsátanak ki a levegőbe.
A Kiotói Jegyzőkönyv teljes neve: az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve. Azért hívják Kiotói Jegyzőkönyvnek, mert a japán Kiotóban készült. A Kiotói Jegyzőkönyv hivatalosan 2005. február 16-án lépett "teljes körűen hatályba". Február 16-án Oroszország elkezdte követni (ratifikálni) a Kiotói Jegyzőkönyvet, és úgy döntöttek, hogy "teljes körűen hatályba léptetik". 2009 februárjáig 183 ország vállalta a Kiotói Jegyzőkönyv követését, amelyek a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok több mint 55%-át teszik ki.
Még mindig 29 ország van, amely még nem fogadta el. Horvátország és Kazahsztán aláírta a szerződést, de nem ratifikálta (azaz nem tette kötelezővé a betartását). Donald Trump és az Amerikai Egyesült Államok aláírta, de azt mondta, hogy nem fogja ratifikálni. Ausztrália csak nemrég ratifikálta a Kiotói Jegyzőkönyvet, még az előző miniszterelnök, Kevin Rudd idején. Mindkét ország azt mondta, hogy az a tény, hogy Kína és India az iparosítás nevében kivételeket alkalmaz a szerződés alól (ezek az országok úgy gondolják, hogy a szerződés egyes részei nem vonatkoznak rájuk, és nem fogják követni azokat a részeket), igazságtalan, és emiatt nem fogják ratifikálni, bár úgy gondolják, hogy az USA és Ausztrália a gazdasági érdekeit védi azzal, hogy nem ratifikálja. Az országok vezetői azt mondják, hogy az üvegházhatású gázok felhasználásának megváltoztatása miatt az emberek elveszítik a munkahelyeiket. A többi huszonnégy ország nem írta alá és nem is ratifikálta a szerződést.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Kiotói Jegyzőkönyv?
V: A Kiotói Jegyzőkönyv az Egyesült Nemzetek Szervezete által az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye számára létrehozott terv, amelynek célja az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése, beleértve a globális felmelegedést is.
K: Mit kér az országoktól a Kiotói Jegyzőkönyv?
V: A terv megköveteli, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvet elfogadó (betartó) országok csökkentsék a szén-dioxid (és más légkört szennyező "üvegházhatású gázok") kibocsátását a levegőbe.
K: Ki hozta létre a Kiotói Jegyzőkönyvet?
V: A Kiotói Jegyzőkönyvet az ENSZ hozta létre.
Q: Miért hozták létre?
V: Azért hozták létre, hogy csökkentsék az éghajlatváltozás hatásait, beleértve a globális felmelegedést is.
K: Milyen gázok szerepelnek a jegyzőkönyvben?
V: A jegyzőkönyv szén-dioxidot és más, a légkört szennyező üvegházhatású gázokat tartalmaz.
K: Hogyan tartják be az országok ezt a jegyzőkönyvet?
V: A jegyzőkönyvnek való megfelelés érdekében az országoknak csökkenteniük kell a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok levegőbe történő kibocsátását.
Kérdés: Van-e végrehajtási mechanizmus a jegyzőkönyv betartására?
V: Nem, nincs végrehajtási mechanizmus a jegyzőkönyv betartására, amely az egyes országok önkéntes kötelezettségvállalásán alapul, hogy csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
