Publius Ovidius Naso (Ovidius) – ókori római költő, életrajz és művei
Ovidius — életrajz, legismertebb művei (Metamorphoses, Ars Amatoria), életút Sulmonától Tomisig és hatása a középkori és reneszánsz irodalomra.
Publius Ovidius Naso, az angol nyelvű világban inkább Ovidius néven ismert ókori római költő volt. Kr. e. 43. március 20-án született Sulmonában, akkori nevén Sulmóban. Az emberek ma sem tudják, mikor halt meg. Valószínűleg i. sz. 17-ben vagy i. sz. 18-ban hunyt el. Tomisban halt meg, ami a mai romániai Constanţa.
Vergilius és Horatius mellett a latin irodalom három nagy költője között tartják számon. Ovidius általában versekben írt. Ovidius a középkorban és a reneszánszban a legolvasottabb klasszikus szerző volt.
Életrajz — rövid életrajzi vázlat
Ovidius Sulmona (a mai Sulmona, Abruzzo) született, római polgári családból. Apja a fiát jogi és retorikai tanulmányokra szánta, Ovidius azonban a költészetet választotta. Fiatalon Rómában tanult, és korai művei hamar ismertséget hoztak számára. Élete későbbi részét i. e. 1. század végétől i. sz. 1. század elejéig aktívan töltötte alkotással, de karrierjét megszakította a száműzetés: i. sz. 8-ban Augustus császár száműzte Tomisba (a Fekete‑tenger partjára), ahonnan több művet — köztük a híres, bánatot és kérést megfogalmazó Tristia és az Epistulae ex Ponto sorozatot — írt. Ovidius okát maga is homályosan jelölte meg: „carmen et error” — egy vers és egy hiba —, azaz valamilyen költemény és egy személyes vétkeként említette a száműzetést; pontos oka ma sem bizonyított, de a legtöbb magyarázat szerint az Ars amatoria erkölcsi érzékenységet sértett a principátus hivatalos politikájával, illetve az „error” talán valamilyen udvari botrányra utalhatott.
Műfajok és stílus
Ovidius művei sokféle műfajt ölelnek fel: elegiát (szerelmes költészet), didaktikus verseket, epikus tárgyú elbeszélést és levelezés jellegű lírát. Szerelmes költeményeit gyakran elegikus kuplékban írta, míg a nagy elbeszélő művét, a Metamorphoses-t hexameterekben komponálta. Stílusát könnyedség, játékosság, rafinált mitológiai újraértelmezés és retorikai lelemény jellemzi; gyakran használ ironikus, csábító vagy meghökkentő tónust, és sokszor a mítoszokat emberi, érzelmes szempontból mutatja be.
Kiemelkedő művek (rövid ismertetés)
- Heroides (Hősnők levelei) — levélformában írt lírai költemények, mitikus női alakok hangján megszólaló, szerelmi és sorsszerű témájú narratívák.
- Amores (Szerelmek) — elegikus formában írt szerelmi versek, sokszor játékos, érzéki és önironikus hangvétellel.
- Ars Amatoria (A szerelem művészete) és Remedia Amoris (A szerelemből való gyógyír) — didaktikus, provokatív versek a csábításról és a szerelemről; ezek a művek részben hozzájárultak száműzetéséhez.
- Metamorphoses (Átváltozások) — Ovidius főműve, 15 könyvnyi mitológiai történetlánc, amely a teremtéstől a Julius Caesar istenítéséig vezet; a mű hatása hatalmas volt a későbbi európai művészetre és irodalomra.
- Fasti — a római naptárhoz kapcsolódó verses munkának eredetileg tizenkét könyve volt tervben; hat könyv maradt fenn, amely a római ünnepekről és rítusokról szól.
- Tristia és Epistulae ex Ponto — a száműzetésben keletkezett lírai és epikai elemeket vegyítő művek, amelyekben Ovidius panaszt, nosztalgiát és a visszahívás iránti könyörgést fogalmaz meg.
- Ibis és töredékek — egy-egy elmarasztaló, átkozódó hangvételű mű, valamint kisebb töredékes munkák (pl. Medicamina faciei femineae, egy szépségápolási recepteket tartalmazó töredék).
Hatás és utóélet
Ovidius kultúrtörténeti hatása óriási: a Metamorphoses a középkortól kezdve a reneszánszig és azon túlmenően is alapmű volt a nyugat-európai művészet és irodalom számára. Műveiből merítettek költők, írók, festők, zeneszerzők és drámaírók — például Chaucer, Shakespeare és számos reneszánsz művész. A mítoszok Ovidius általi, emberközelibb elbeszélése sok századon át formálta a mitológiai hagyományok értelmezését és tanítását.
Örökség a mai kutatásban
Mai irodalomtörténeti és filológiai kutatások Ovidius összetett személyiségét, a száműzetés motivációit és művészi stratégiáit vizsgálják. Többféle olvasat létezik verseiről: egyesek a könnyed, szórakoztató oldalát hangsúlyozzák, mások a finoman kritikai, ironikus szerzőt, aki új formákat és szerepeket teremtett a római próza és líra világában. Ovidius művei ma is széles körben olvashatók és fordítva vannak, és továbbra is inspirálnak művészi újragondolásokat.
Összefoglalva: Ovidius a római irodalom egyik legsokoldalúbb és legbefolyásosabb alakja — költészete egyszerre szórakoztató és mély, művei pedig évszázadokon át hatottak az európai kultúrára.
Works
Ovidius művei (a megjelenés hozzávetőleges dátumával)
- Amores ("A szerelmek"), öt könyv, i. e. 10-ben jelent meg, majd i. sz. 1 körül három könyvvé dolgozták át.
- Metamorphoses, ("Átváltozások"), 15 könyv. Megjelent kb. Kr. u. 8.
- Medicamina Faciei Feminae ("Női arckozmetika"), más néven A szépség művészete, 100 túlélő sor. Kiadva i. e. 5 körül.
- Remedia Amoris ("A szerelem gyógymódja"), 1 könyv. Megjelent 5 BC.
- Heroides ("A hősnők"), más néven Epistulae Heroidum ("A hősnők levelei"), 21 levél. Az 1-5. levelek i. e. 5-ben jelentek meg; a 16-21. levelek i. sz. 4-8 körül keletkeztek.
- Ars Amatoria ("A szerelem művészete"), három könyv. Az első két könyvet i. e. 2-ben adták ki, a harmadikat valamivel később.
- Fasti ("Az ünnepek"), 6 fennmaradt könyv, amelyek az év első 6 hónapját fedik le, és egyedülálló információkat nyújtanak a római naptárról. Kr. u. 8-ra készült el, valószínűleg Kr. u. 15-ben adták ki.
- Ibis, egyetlen vers. Kr. u. 9 körül íródott.
- Tristia ("Fájdalmak"), öt könyv. Megjelent Kr. u. 10-ben.
- Epistulae ex Ponto ("Levelek a Fekete-tengerről"), négy könyv. Megjelent Kr. u. 10-ben.
Elveszett művek, vagy más költők művei
- Consolatio ad Liviam ("Vigasztalás Liviának")
- Halieutica ("A halászatról") - általában hamisnak tartott vers, amelyet egyesek az Ovidius azonos című, egyébként elveszett versével azonosítottak.
- Médeia, egy elveszett tragédia Médeiáról
- Nux ("A diófa")
- Egy nem fennmaradt (és valószínűleg kitalált) verseskötet, amely Getic nyelven íródott, azon a dáciai nyelven, ahol Ovidius száműzetésben élt.
George Sandys 1632-es londoni kiadásának metszett előzékképe Ovids Metamorphoses Englished.
Keres