Keresztény egyház: meghatározás, történet és fő felekezetek

Átfogó útmutató a Keresztény egyház meghatározásáról, történetéről és fő felekezeteiről — katolikus, ortodox, lutheránus és protestáns hitelvek.

Ez a cikk az egyetemes vallási intézményről szól. A kereszténységgel kapcsolatos általános információkért vagy az egyes keresztény felekezetekkel kapcsolatos információkért lásd a megfelelő oldalt. Más felhasználási módokért lásd: Egyház (disambiguation).

A keresztény egyház, katolikus egyház vagy Egy Szent Katolikus és Apostoli Egyház kifejezés, ahogyan Kr. u. 110-ig nevezték, a "hívők egyetemes közösségére" utal. Ez minden embert jelent, aki valaha is elfogadta vagy el fogja elfogadni a keresztény hitet. A gondolat az, hogy mindezek az emberek együttesen alkotnak egy "testet", amelyet "Egyháznak" neveznek. Az "Egyházra" (ebben az értelemben) a keresztények nem úgy gondolnak, mint egy közönséges emberi szervezetre. Úgy gondolnak rá, mint Isten útjának egy részére, hogy az embereket közel hozza hozzá. Az "egyházat" Jézus kezdte el a Kr. u. 1. században. Azért hívják "Keresztény Egyháznak", mert Jézust "Krisztusnak" (vagy Istentől származó szentnek) nevezték.

Az "egyházakat" mint keresztény szervezeteket Jézus követői alapították. Ma sok egyház létezik az "egyházi szervezetek" értelmében. A különböző szervezett egyházakat keresztény felekezeteknek nevezzük.

A főbb keresztény hitelveket minden nagyobb keresztény felekezet vallja. Ezeket a hiteket a keresztény emberek gyakran hangosan kimondják egy "hitvallásban", amelyet hitvallásnak neveznek. A római katolikus, az ortodox, a lutheránus, az anglikán közösség és más protestáns egyházak mind hiszik, hogy Isten a "minden dolgok teremtője és örök Atyja", hogy Jézus volt a "Krisztus" és Isten fia, aki azért halt meg, hogy megmentse az embereket a bűneik büntetésétől, és hogy a Szentlélek Isten ajándéka, hogy segítse és vigasztalja a keresztény embereket. A keresztények hiszik, hogy ez az Egy Isten három része.

Sok más hit is van, amely különbözik a különböző felekezetek között. Ezek a különbségek néha vitákat okoztak, és a szervezett egyház felekezetekre szakadt. Az eltérő véleményeket vitáknak nevezik.

Mi az egyház fogalma és szerepe?

Az egyház (görögül ekklészia) elsősorban közösséget, hívőket és a hit gyakorlásának térségét jelenti. Két alapvető értelemben használatos:

• Universalis (egyetemes) egyház: minden valódi hívő közössége világszerte, akik hisznek Jézus Krisztusban.
• Helyi/egyháztörzsi értelem: konkrét közösségek, gyülekezetek vagy szervezetek (például egy városi plébánia, ortodox egyházmegye vagy protestáns felekezet).

Az egyház feladatai közé tartozik a hit hirdetése (evangélizáció), a szentségek (vagy istentiszteleti szentségjelenségek) kiszolgáltatása, a közösség építése, a rászorulók segítése és a hitelvek tanítása.

Rövid történeti áttekintés

• Pünkösd és az apostolok kora: a kereszténység a 1. században alakult ki Jézus életét, halálát és feltámadását követő tanítások alapján. Az apostolok (különösen Péter és Pál) hirdették a hitet a római birodalomban.
• Korai egyház és ökumenikus zsinatok: a 4–5. században fontos egyházi tanítások és dogmák alakultak ki az olyan zsinatokon, mint a niceai (Kr. u. 325) és a chalkedoni (Kr. u. 451) zsinat, amelyek a Krisztus természetére és a Szentháromság tanára vonatkozó hitvallásokat fogalmazták meg.
• Kelet–Nyugat elválás (1054): a keleti ortodox és a nyugati római katolikus egyház közötti szakadás politikai, kulturális és teológiai okok miatt következett be.
• Reformáció (16. század): olyan személyek, mint Luther, Kálvin és mások visszásságokra hívták fel a figyelmet a katolikus egyházon belül, ami új protestáns felekezetek kialakulásához vezetett.
• Modern kor: a 19–20. században megsokasodtak a mozgalmak (például metodizmus, baptizmus, pünkösdista mozgalmak), miközben ökumenikus törekvések próbálták javítani a felekezeti együttműködést.

Főbb felekezetek és csoportok

A keresztény egyházak több nagy csoportra oszthatók:

• Római katolikus egyház: világszerte a legnagyobb egyházszervezet, pápai vezetés alatt. Hangsúlyozza a hagyományt, a szentségeket és az egyház apostoli folytonosságát.
• Ortodox egyházak: a keleti ortodoxiát magukban foglaló nemzeti egyházak (például orosz, görög), melyek liturgiájukban és teológiájukban nagy hasonlóságot mutatnak, de autokefál egyházi szervezetben működnek.
• Orientális ortodox egyházak: olyan történelmi egyházak, amelyek a chalkedoni döntésekkel nem értettek egyet (például örmény, kopt, etióp ortodoxok).
• Anglikán közösség: középútat képvisel a protestantizmus és a katolicizmus között; liturgiájuk és egyházi szervezetük sokszor hierarchikus.
• Protestáns felekezetek: ide tartoznak a lutheránusok, reformátusok (kálvinisták), metodisták, baptisták, pünkösdisták és számos egyéb denomináció, amelyek különböző hangsúlyokat és gyakorlatokat tartanak fontosnak.

Alapvető hittételek

Bár a felekezetek között vannak eltérések, sok alapvető hit közös:

• Isten egysége és a Szentháromság: egy Isten létezik három személyben: Atya, Fiú és Szentlélek.
• Jézus Krisztus istensége és emberisége: Jézus egyszerre Isten és ember; megváltó műve a kereszthalál és feltámadás által történik.
• Megváltás: az ember bűneit Jézus halála és feltámadása révén lehet feloldani; különböző felekezetek eltérően magyarázzák a megigazulás folyamatát.
• Szentírás szerepe: a Biblia központi tekintéllyel bír; a protestantizmus hangsúlyozza az egyedüli forrásként (sola scriptura), míg a katolikus és ortodox egyházak a Szentírás mellett a hagyományt is fontosnak tartják.

Szentségek és istentisztelet

A szentségek (vagy szentségjelenségek) és az istentiszteleti gyakorlatok felekezettől függően különböznek:

• Keresztelés: sok felekezet alapvető beavatási szentségként tartja számon; lehet csecsemő- vagy felnőttkeresztség.
• Eucharisztia (áldozat, úrvacsora): a legtöbb keresztény közösség fontos istentiszteleti központi mozzanata; értelmezése (valódi jelenlét, jelképes emlékezés stb.) felekezeti különbségeket mutat.
• Katolikus és ortodox gyakorlat: hagyományosan hét szentséget tartanak számon (keresztelés, bérmálás/krizma, eucharisztia, bűnbocsánat/szentséggyónás, betegek kenete, házasság, papszentelés).
• Protestáns gyakorlat: sok protestáns felekezet két szentséget (keresztelés és úrvacsora) ismeri el, és hangsúlyozza azok hitbeli jelentését.

Szervezet és vezetés

Az egyházak kormányzata eltérő lehet:

• Episkopális rendszer: püspökökre épül (római katolikus, ortodox, anglikán).
• Presbiteriánus rendszer: presbiterek és egyházi gyűlések (presbiteriánus, református tradíciók).
• Kongregacionalista rendszer: helyi gyülekezetek autonómiája (pl. baptista egyházak).

Ökumenizmus és felekezeti kapcsolatok

Az utóbbi évszázadokban nőtt a párbeszéd a keresztény felekezetek között. Az ökumenikus mozgalom célja a kölcsönös megértés, közös szolgálat és a teológiai nézeteltérések csökkentése. Vannak együttműködő kezdeményezések, közös imák és közösségi szolgálatok, valamint dokumentumok a közös tanítások megerősítésére.

Szociális és kulturális szerep

Az egyházak történelmileg jelentős szerepet játszottak az oktatásban, egészségügyben, szociális ellátásban és a művészetek terén. Sok egyházi intézmény ma is iskolákat, kórházakat, jótékonysági szervezeteket működtet világszerte.

Demográfia és elterjedtség

A kereszténység a világ egyik legnagyobb vallása, számos országban többségi vallás, másutt jelentős kisebbséget alkot. Regionális különbségek figyelhetők meg: Európa és Latin-Amerika hagyományosan nagy keresztény tömegekkel bír, Afrika és Ázsia egyes részein gyors növekedés tapasztalható, Észak-Amerikában pedig változatos felekezeti kép alakult ki.

Vita és megosztottságok

A történelmi és teológiai viták (például a Szentháromsággal, a Krisztus termetével, a pápai hatalommal vagy a liturgiával kapcsolatban) felekezeti szakadásokhoz vezettek. Ugyanakkor sok közös alap és együttműködés is létezik, különösen a humanitárius és erkölcsi kérdésekben.

Rövid összefoglalás

A keresztény egyház egyszerre teológiai fogalom (az univerzális hívők közössége) és történelmi-szervezeti jelenség (sokféle felekezet és helyi gyülekezet). Alapvető hitei – mint a Szentháromság, Jézus Krisztus megváltó műve és a Biblia tekintélye – sok felekezetben közösek, de a gyakorlat és a részletek tekintetében jelentős eltérések vannak. Az egyház szerepe ma is sokrétű: vallási, kulturális, oktatási és szociális feladatokat tölt be a társadalomban.

Ellentmondások

Az egyik fontos vita egyszerűen a keresztény vagy katolikus egyház definíciója. Ez a vita bizonyos mértékig a Nikaiai Hitvallásból ered, amelynek szavai: Egy Szent Katolikus és Apostoli Egyház, ami egyetemes egyházat jelent. Sok felekezet úgy véli, hogy minden felekezet egy világméretű keresztény egyház része, és úgy gondolja, hogy a legfontosabb a "közös hit", és nem a közös szervezet vagy hagyomány. ("Közös hit" azt jelenti, hogy "a hit, amely azonos". A "közös" szó ebben az értelemben nem jelent "közönségeset").

A római katolikus egyház sok száz éven át az egyetlen keresztény egyháznak tekintette magát, és katolikus (vagy "egyetemes") egyháznak nevezte magát. Más szóval, csak azokról az emberekről gondolták, hogy az egyetemes egyházhoz tartoznak, akik a római katolikus egyház szervezetén belül voltak. A 20. században ez a nézet kezdett megváltozni, és a 20. század végén a római katolikus egyház egyes részein belül erős mozgalom indult meg a más felekezetek felé való közeledésért. A keleti ortodox egyház ugyanígy gondolta magát, de a 20. század végén sokkal több vita alakult ki az ortodox egyház és a római katolikus, lutheránus és anglikán egyházak között. Néhány kisebb felekezet, például Jehova tanúi is úgy gondolják, hogy ők az egyetlen igaz keresztény egyház.

A keresztény egyházon belüli történelmi ágak egyszerűsített ábrája.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a keresztény egyház?

K: Ki alapította a keresztény egyházat?

K: Melyek azok a hitek, amelyekben az összes nagyobb felekezet osztozik?

K: Mik azok az ellentmondások?

K: Hogyan vált a kereszténység üldöző szervezetté a késő ókorban?

K: Milyen egyéb információk találhatók a kereszténységről szóló konkrét oldalakon?

Keresés betűvel