Sejtmag

A sejtmag (többes számban: sejtmagok) tartalmazza a sejt génjeit, és irányítja a sejt növekedését és szaporodását. Körülötte kettős rétegű maghártya található. A sejtmag általában a sejt legmarkánsabb szervecskéje. A sejtmag kicsi és kerek, és a sejt irányítóközpontjaként működik. Kromoszómákat tartalmaz, amelyekben a DNS található. Az emberi test több milliárd sejtet tartalmaz, amelyek többségének van sejtmagja.

Minden eukarióta szervezet sejtjeiben van sejtmag, még az egysejtű eukarióták között is. A baktériumok és az archaea, amelyek prokarióták, más típusú egysejtű szervezetek, és nem rendelkeznek sejtmaggal. A sejtmagokat először Antonie van Leeuwenhoek találta meg a 17. században.

A sejtmagot membrán veszi körül, de a benne lévő dolgok nem. Belsejében sok fehérje, RNS-molekulák, kromoszómák és a nukleolusz található. A nukleoluszban állnak össze a riboszómák. Miután a nukleoluszban létrejöttek, a riboszómák a citoplazmába kerülnek, ahol az mRNS-t fehérjékké fordítják.

Amikor egy sejt osztódik vagy osztódni készül, a kromoszómák fénymikroszkóppal láthatóvá válnak. Máskor, amikor a kromoszómák nem láthatók, a sejtmagmagház lesz látható.

Szövetkultúrában lévő sejtek, amelyeket kék Hoechst festékkel festettek meg DNS-re. A középső és a jobb oldali sejtek interfázisban vannak, így a teljes sejtmagjuk jelölve van. A bal oldali sejt mitózisban van, és DNS-e kondenzálódott, készen áll az osztódásra.Zoom
Szövetkultúrában lévő sejtek, amelyeket kék Hoechst festékkel festettek meg DNS-re. A középső és a jobb oldali sejtek interfázisban vannak, így a teljes sejtmagjuk jelölve van. A bal oldali sejt mitózisban van, és DNS-e kondenzálódott, készen áll az osztódásra.

Egy tipikus állati sejt ábrája 1.Nukleolus 2.Mag 3.Riboszómák 4.Hólyag 5. Durva endoplazmatikus retikulum 6.Golgi apparátus 7.Citoszkeleton 8. Sima endoplazmatikus retikulum 9.Mitokondrium 10.Vákuólum 11.Citoszol 12.Lysoszóma 13.Centriolum 14.Sejtmembrán.Zoom
Egy tipikus állati sejt ábrája 1.Nukleolus 2.Mag 3.Riboszómák 4.Hólyag 5. Durva endoplazmatikus retikulum 6.Golgi apparátus 7.Citoszkeleton 8. Sima endoplazmatikus retikulum 9.Mitokondrium 10.Vákuólum 11.Citoszol 12.Lysoszóma 13.Centriolum 14.Sejtmembrán.

Az eukarióta sejtmag. Itt látható a magburkolat riboszóma-pöttyös kettős membránja, a DNS-komplexum és a nukleolusz.Zoom
Az eukarióta sejtmag. Itt látható a magburkolat riboszóma-pöttyös kettős membránja, a DNS-komplexum és a nukleolusz.

Nukleáris membrán

A nagy molekulák nem tudnak átjutni a kettős rétegű magmembránon. Léteznek azonban nukleáris pórusok. Ezek szabályozzák a molekulák mozgását a membránon keresztül. A pórusok mindkét magmembránon áthaladnak, csatornát biztosítva. A nagyobb molekulákat a hordozófehérjék aktívan szállítják, a kis molekulák és ionok szabad mozgása pedig megtörténik. A nagy molekulák, például a fehérjék és az RNS mozgása a pórusokon keresztül szükséges mind a génexpresszióhoz, mind a kromoszómák fenntartásához.

Nucleolus

A sejtmagban található egy nukleolusnak nevezett struktúra. Ez a nukleolusz szervező régiójában (NOR) jön létre. Ez egy kromoszómális régió, amely körül a nukleolusz kialakul. A nukleoluszon belül készülnek a riboszómák. Ezek a nukleáris póruskomplexeken keresztül a citoplazmába kerülnek. Ott fehérjék építésén dolgoznak. Az endoplazmatikus retikulumhoz kapcsolódnak, ha membránfehérjéket készítenek.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a sejtmag?
V: A sejtmag egy olyan organellum, amely tartalmazza a sejt génjeit, és irányítja a sejt növekedését és szaporodását. Körülötte kettős rétegű magmembrán található, és a sejt irányítóközpontjaként működik.

K: Mit tartalmaz a sejtmag?
V: A sejtmag kromoszómákat tartalmaz, amelyekben DNS, fehérjék, RNS-molekulák és egy nukleolusz található.

K: Ki fedezte fel a sejtmagot?
V: A sejtmagot először Antonie van Leeuwenhoek fedezte fel a 17. században.

K: Minden eukarióta szervezet egysejtű?
V: Nem, nem minden eukarióta szervezet egysejtű. Sok eukarióta egysejtű, de sok többsejtű eukarióta is létezik.

K: A prokariótáknak van sejtmagjuk?
V: Nem, a prokariótáknak, például a baktériumoknak és az archaikusoknak nincs sejtmagjuk.


K: Mi történik a sejtmagban?
V: A sejtmag belsejében fehérjék, RNS-molekulák, kromoszómák és egy magcsont található. A nukleoluszban a riboszómák összeállnak, mielőtt a citoplazmába exportálódnának, ahol az mRNS-t fehérjékké fordítják.

K: Mikor láthatók a kromoszómák fénymikroszkóppal?
V: Amikor egy sejt osztódik vagy osztódni készül, kromoszómái fénymikroszkóppal láthatóvá válnak. Máskor, amikor nem láthatók közvetlenül, akkor a nukleolus lesz látható helyette.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3