Paramecium
A Paramecium az egyik legismertebb protista, amelyet gyakran tanítanak az iskolai biológiaórákon. A csillósok nemzetségébe tartozik. A ciliáták az őslények azon csoportja, amelyek a kutikula apró nyúlványainak szinkron hullámaival mozognak. Ezeket a nyúlványokat csillóknak (egyes számban: cilium) nevezik. A fajok hossza 50 és 350 μm között mozog. Édesvízi tavakban élnek, és baktériumokkal, valamint más protisztákkal, például egysejtű algákkal táplálkoznak.
A Paramecium-fajoknak általában baktériumszimbiontáik vannak, néhány fajnak pedig zöldalga-szimbiontáik.


Paramecium
Reprodukció
A Paramecium szaporodását már évek óta kutatják. A Parameciumnak két sejtmagja van (egy nagy makronukleusz és egy kompakt mikronukleusz). A makronukleusz nélkül nem tudnak életben maradni, és a mikronukleusz nélkül nem tudnak szaporodni. A szaporodás vagy bináris hasadással (aszexuális), vagy konjugációval (szexuális), vagy ritkán endomixissel, azaz önmegtermékenyítéssel történik. A bináris hasadás során egy kifejlett szervezet két leánysejtre osztódik. A konjugáció két szervezet ideiglenes egyesüléséből és a mikro-nukleáris elemek cseréjéből áll. A konjugáció fiatalító hatása nélkül a papucsállatka öregszik és elpusztul. A konjugáció során csak ellentétes párosodási típusok vagy genetikailag kompatibilis szervezetek egyesülhetnek.
Ez a szaporodási rendszer egyedülálló a csillósoknál, és ez az egyik oka annak, hogy úgy gondoljuk, a Protista nem egy természetes klád (monofiletikus), hanem inkább egysejtűek polifiletikus gyűjteménye.
Paramecium aurelia
Ez a faj 14 "szinogénből" áll, amelyek mindegyike genetikailag elkülönül egymástól, és biokémiailag egyediek. Minden szinogénnek két párzási típusa van. A szinogének megjelenésükben annyira hasonlóak, hogy nem kaptak külön fajnevet. p322
Gyilkos parameciák és kappa részecskék
Ezek olyan papucsférgek, amelyek a körülöttük lévő közegbe olyan részecskéket választanak ki, amelyek elpusztítják a többi papucsférget. Ezt a gyilkos tulajdonságot a kappa részecskék okozzák, amelyek szimbiotikus baktériumok. A kappa részecskék csak domináns K génnel rendelkező papucsférgeknél fordulnak elő. Az ölést kisebb részecskék végzik, amelyek hibás DNS-fágok. A kappa baktérium csak egy a Paramecium aurelia természetes populációiban található számos baktérium közül. . p243/4