Sejtszervecske
A sejtbiológiában a sejt egy organellája a sejt egy olyan része, amely egy meghatározott feladatot lát el.
Az organellák általában saját plazmamembránnal rendelkeznek. A sejt legtöbb organellája a citoplazmában található.
Az organellák elnevezés abból az elképzelésből ered, hogy ezek a struktúrák a sejtek számára olyanok, mint a test számára a szervek.
Az eukarióta sejtekben számos típusú organellum létezik. A prokariótákról korábban azt gondolták, hogy nem rendelkeznek organellákkal, de mostanra már találtak néhány példát. Ezek nem úgy szerveződnek, mint az eukarióta organellák, és nem határolja őket plazmamembrán. Ezeket baktérium mikrokompartmentumoknak nevezik.
Egy tipikus állati sejt. A citoplazmán belül a főbb organellumok és sejtstruktúrák a következők: (1) nukleolus (2) sejtmag (3) riboszóma (4) vezikulum (5) durva endoplazmatikus retikulum (6) Golgi készülék (7) citoszkeleton (8) sima endoplazmatikus retikulum (9) mitokondrium (10) vakuólum (11) citoszol (12) lizoszóma (13) centriolum.
A kifejezés alkalmazási köre
A kifejezést ma már széles körben használják az egyszerű vagy kettős plazmamembránnal körülvett sejtes struktúrákra. A "szubcelluláris funkcionális egység" régebbi meghatározása azonban még mindig létezik. Vagyis a kifejezést néha olyan struktúrákra is használják, amelyek nem membránhoz kötöttek.
A plazmamembrán egy lipid kettősréteg, amelybe néhány fehérje van beágyazva. Ez akadályozza meg, hogy a szervsejt ionjai és molekulái összeolvadjanak a környezettel.
Az organellumok eredete
A mitokondriumok és a kloroplasztiszok, amelyek kettős membránnal és saját DNS-sel rendelkeznek, a feltételezések szerint a nem teljesen elfogyasztott vagy behatoló prokarióta szervezetekből származnak, amelyeket a behatoló sejt részeként fogadtak el. Ezt az elképzelést támasztja alá az endoszimbiózis elmélet.
Prokarióta organellumok
A prokarióták nem olyan összetettek, mint az eukarióták. Úgy gondolták, hogy nincsenek lipidmembránnal körülvett belső struktúráik.
A legújabb kutatások azonban kimutatták, hogy legalább néhány prokarióta rendelkezik olyan mikrokompartmentumokkal, mint a karboxiszómák. Ezek a szubcelluláris kompartmentek 100-200 nm átmérőjűek, és fehérjeburokkal vannak körülvéve. Még szembetűnőbb a baktériumok membránhoz kötött magnetoszómáinak leírása. valamint a Planctomycetesek magszerű struktúrái, amelyeket lipidmembránok vesznek körül.
| Prokarióta organellumok és sejtkomponensek | |||
| Organellák/Makromolekulák | Fő funkció | Szerkezet | Szervezetek |
| carboxysome | szénmegkötés | fehérje-héj rekesz | néhány baktérium |
| kloroszóma | fénygyűjtő komplexum | zöld kénbaktériumok | |
| mozgás külső közegben | fehérje filamentum | egyes prokarióták és eukarióták | |
| magnetoszóma | mágneses orientáció | szervetlen kristály, lipidmembrán | magnetotaktikus baktériumok |
| nukleoid | DNS karbantartás, átírás RNS-re | DNS-fehérje | prokarióták |
| DNS-csere | cirkuláris DNS | néhány baktérium | |
| az RNS fehérjékké történő fordítása | RNS-fehérje | eukarióták, prokarióták | |
| tilakoid | fotoszisztéma fehérjék és pigmentek | főleg cianobaktériumok | |
Kérdések és válaszok
K: Mi az a szervsejt?
V: Egy organellum a sejt egy olyan része, amely egy meghatározott feladatot lát el. Általában saját plazmamembrán veszi körül.
K: Hol található a sejt legtöbb organellája?
V: A sejt legtöbb organellája a citoplazmában található.
K: Honnan származik az "organella" kifejezés?
V: Az "organella" kifejezés abból az elképzelésből ered, hogy ezek a struktúrák a sejtek számára azt jelentik, amit a test számára a szerv.
K: Vannak-e különböző típusú organellák az eukarióta sejtekben?
V: Igen, az eukarióta sejtekben számos típusú organellum létezik.
K: A prokariótáknak is vannak saját típusú organelláik?
V: Igen, bár korábban úgy gondolták, hogy nincsenek, mostanra már találtak néhány példát. Ezek nem úgy szerveződnek, mint az eukarióta organellák, és nem határolja őket plazmamembrán; ezeket baktérium mikrokompartmentumoknak nevezik.
