Robert Hooke

Hooke eredményei

Fizika

Kontinuum mechanika

Törvények Konzerválás Energia Tömeg Momentum Egyenlőtlenségek Clausius-Duhem (entrópia)

Szilárd mechanika Stressz Deformáció Kompatibilitás Véges törzs Infinitesimal strain Rugalmasság (lineáris) Plaszticitás Hajlítás Hooke törvénye Anyaghiba elmélet Törésmechanika Érintkezési mechanika (súrlódás)

Fluidmechanika Folyadékok Statika - Dinamika Arkhimédész elve - Bernoulli elve Navier-Stokes-egyenletek Poiseuille-egyenlet - Pascal törvénye Viszkozitás (newtoni - nem newtoni) Felhajtóerő - Keveredés - Nyomás Folyadékok Felületi feszültség Kapilláris hatás Gázok Atmoszféra Boyle törvénye Charles törvénye Gay-Lussac törvénye Kombinált gáztörvény Plazma

Reológia Viszkoelaszticitás Reometria Reométer Intelligens folyadékok Magnetorheológiai Elektrorheológiai Ferrofluidok

Tudósok Bernoulli Boyle Cauchy Charles Euler Gay-Lussac Hooke Pascal Newton Navier Stokes

·         v ·         t ·         e

Felfedezte Hooke rugalmassági törvényét. Megtervezte és megrendelte a távcsövek és mikroszkópok gyártását, és mindkét műszert használta is. E munkájáról 1665-ben a Micrographia című könyvében számolt be. Ő volt az első ember, aki biológiai sejteket látott. Rajzokat készített a Naprendszer égitestjeiről, és ő tette az első kísérleteket egyes csillagok távolságának mérésére.

Robert Hooke-ot 1662-ben nevezték ki a Királyi Társaság első kísérleti kurátorává, és a Királyi Társaság titkárává emelkedett. Felelősséget vállalt a heti üléseken végzett kísérletekért. Ezt a pozíciót több mint 40 évig töltötte be.

1664-ben Hooke-ot a londoni Gresham College geometriai professzorává és a mechanika cutleri előadójává is kinevezték.

1680. július 8-án Hooke megfigyelte az üveglemezek rezgésmódjához kapcsolódó csomóponti mintázatokat. Egy íjjal végigfuttatott egy liszttel borított üveglap szélén, és látta, hogy a csomóponti mintázatok megjelennek. . ^p101

Hooke alapvető munkákat végzett a gravitáció és a bolygók mozgása terén. Örökre meg volt győződve arról, hogy Newton és a világ becsapta őt az elismeréssel ^p389

Természettudomány

Természettudományi (biológiai és geológiai) munkásságáról is ismert volt. Mikroszkóphasználatáról 1665-ben Micrographica című könyvében számolt be. Ő volt az első, aki biológiai sejteket látott, és ő használta először a "sejt" szót a sejtek leírására.

1668-ban a Royal Society előtt tartott előadásában felismerte, hogy ismeretlen tengeri állatok fosszilis kagylóhéjai arra utalnak, hogy egyes fajok kihaltak.

Építészet

Hooke a maga idejében London városának földmérőjeként és Christopher Wren fő asszisztenseként szerzett hírnevet. Hooke segített Wrennek újjáépíteni Londont az 1666-os nagy tűzvész után.

Dolgozott a Greenwichi Királyi Obszervatóriumon és a hírhedt Bethlem Királyi Kórházon (amely "Bedlam" néven vált ismertté) is. Hooke számos más épületet is tervezett, köztük a Royal College of Physicians (1679) épületét.

Hooke Christopher Wren-nel való együttműködésének része volt a Szent Pál-székesegyház, amelynek kupolája a Hooke által tervezett építési módszert alkalmazza. Hooke részt vett a Pepys-könyvtár tervezésében is, amely Samuel Pepys naplóinak kéziratait, a londoni nagy tűzvészről szóló, leggyakrabban idézett szemtanúi beszámolót tartalmazza.

A Nagy Tűzvész utáni újjáépítés során Hooke javasolta London utcáinak újratervezését széles sugárutakkal és sugárutakkal ellátott rácsos mintázat alapján, amely mintát később Párizs, Liverpool és számos amerikai város felújításakor is alkalmaztak. Ezt a javaslatot a tulajdonjogokkal kapcsolatos viták hiúsították meg, mivel az ingatlantulajdonosok titokban eltolták a határaikat. Hooke-ra sok ilyen vita rendezésében volt kereslet, köszönhetően földmérői képességeinek és választottbírói tapintatának.

A Willen templom, Milton Keynes.

Kapcsolódó oldalak

• Fizikus
• Fizikusok listája