Archeák

Az Archaea (vagy Archea) az egysejtű szervezetek egy csoportja. A név a görög αρχαία, "régiek" szóból származik. Az élő szervezetek egyik fő csoportját alkotják.

Az archaea apró, egyszerű organizmusok. Eredetileg szélsőséges környezetekben (extremofilok) fedezték fel őket, de ma már úgy gondolják, hogy átlagosabb körülmények között is előfordulnak. Sokuk nagyon magas (80 °C feletti) vagy nagyon alacsony hőmérsékleten, illetve erősen sós, savas vagy lúgos vízben is képes túlélni. Néhányukat gejzírekben, fekete füstölőkben, olajkutakban és az óceán mélyén található forró nyílásokban találták meg. A legújabb kutatások ammóniát fogyasztó archaea fajokat találtak a talajban és a tengervízben.

Korábban a baktériumokkal együtt a prokarióták (vagy a Monera királyság) közé sorolták őket, és archaebaktériumoknak nevezték el őket, de ez tévedés. Az archaea önálló evolúciós történettel rendelkezik, és biokémiájukban számos különbséget mutat más életformákhoz képest. Ma már külön tartományként vannak besorolva a háromtartományos rendszerben. Ebben a rendszerben az evolúciós leszármazás három különböző ága az Archaea, a Baktériumok és az Eukariota.

Az archaea a baktériumokhoz hasonlóan prokarióták: olyan egysejtű szervezetek, amelyek nem rendelkeznek az eukarióta típusú sejtmaggal és sejtorganellumokkal.

Színes archaea a Midway gejzírnél

Összehasonlítás más tartományokkal

A következő táblázat a három terület néhány főbb jellemzőjét hasonlítja össze, hogy szemléltesse hasonlóságaikat és különbségeiket. E jellemzők közül számosat az alábbiakban is tárgyalunk.

Ingatlan	Archaea	Baktériumok	Eukarya
Sejtmembrán	Éterhez kötött lipidek, pszeudopeptidoglikán	Eszterhez kötött lipidek, peptidoglikán	Eszterhez kötött lipidek, különböző szerkezetek
Génszerkezet	Kör alakú kromoszómák, hasonló transzláció és transzkripció az Eukariához.	Kör alakú kromoszómák, egyedi transzláció és transzkripció	Többszörös, lineáris kromoszómák, hasonló transzláció és transzkripció, mint az Archaea esetében.
Belső sejtstruktúra	Nincsenek membránhoz kötött organellák (de kérdéses:) vagy sejtmag	Nincsenek membránhoz kötött organellák vagy sejtmag	Membránhoz kötött organellák és sejtmag
Anyagcsere	Különböző, a metanogenezis csak az Archaea-oknál fordul elő.	Különböző, beleértve a fotoszintézist, az aerob és anaerob légzést, az erjedést és az autotrófiát.	Fotoszintézis, sejtlégzés és erjedés
Szaporítás	Aszexuális szaporodás, horizontális génátvitel	Aszexuális szaporodás, horizontális génátvitel	Szexuális és aszexuális szaporodás

= Érdekes tények az archaikusokról:

Egyetlen archeafaj sem képes fotoszintézisre.
Az archaea csak aszexuálisan szaporodik.
Az archeák nagyfokú horizontális génátvitelt mutatnak a törzsek között.
Sok archaea szélsőséges környezetben él.
A baktériumokkal ellentétben az archaea nem termel spórákat.
Az archaea gyakori az óceánban, különösen a planktonban. Az óceánban található összes mikrobiális sejt 20%-át teszik ki. ^p475.
Carl Woese 1978-ban fedezte fel az Archaea-t.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi a neve az egysejtűek csoportjának?

V: Az egysejtűek csoportját Archaea-nak nevezik.

K: Honnan származik a név?

V: A név a görög αρχαία szóból származik, ami azt jelenti, hogy "régiek".

K: Az Archaea prokarióták vagy eukarióták?

V: Az archaea prokarióták, ami azt jelenti, hogy nem rendelkeznek az eukarióta típusú sejtmaggal és sejtorganellumokkal.

K: Milyen környezetben fedezték fel őket eredetileg?

V: Eredetileg szélsőséges környezetekben (extremofilok) fedezték fel őket.

K: Ma már úgy gondolják, hogy az archaea inkább átlagosabb körülmények között él?

V: Igen, ma már úgy gondolják, hogy átlagosabb körülmények között is előfordulnak.

K: Milyen hőmérsékleten tudnak egyes archaea-félék túlélni?

V: Egyesek nagyon magas (80 °C feletti) vagy nagyon alacsony hőmérsékleten, illetve erősen sós, savas vagy lúgos vízben is képesek túlélni.

K: Hogyan osztályozzák az Archaea fajokat a háromdomináns rendszerben?

V: A háromtartományos rendszerben az Archaea külön tartományként van besorolva.