Mitózis
A mitózis a sejtosztódási ciklus része. A sejt kromoszómái lemásolódnak, hogy két azonos kromoszómakészletet hozzanak létre, és a sejtmag két azonos sejtmagra oszlik.
A mitózis előtt a sejt saját genetikai információiból egy azonos készletet hoz létre - ezt nevezzük replikációnak. A genetikai információ a kromoszómák DNS-ében található. A mitózis kezdetén a kromoszómák feltekerednek, és fénymikroszkóppal láthatóvá válnak. A kromoszómák most két kromatidából állnak, amelyek a centroméránál kapcsolódnak össze. Mivel a két kromatida azonos egymással, ezért testvérkromatidáknak nevezzük őket.
A mitózis az emberi szervezetben minden típusú osztódó sejtben előfordul, kivéve a spermiumokat és a petesejteket. A spermiumok és a petesejtek ivarsejtek vagy nemi sejtek. Az ivarsejtek egy másik osztódási módszerrel, a meiózissal jönnek létre.
A mitózis fázisai
A mitózisnak öt fázisa van. Az egyes fázisokat arra használják, hogy leírják, milyen változáson megy keresztül a sejt. A fázisok a profázis, a prometafázis, a metafázis, az anafázis és a telofázis.
Profázis
A profázis során a kromoszómák a sejtmagban kondenzálódnak. A centriolapárok a sejtmag ellentétes oldalaira mozognak. Az orsórostok elkezdenek hidat képezni a sejt végei között.
Prometafázis
A prometafázis során a kromoszómákat körülvevő magburkolat felbomlik. Most már nincs sejtmag, és a testvérkromatidák szabadok. Minden centromerben egy kinetokórnak nevezett fehérje képződik. Hosszú, vékony fehérjék nyúlnak át a sejt ellentétes pólusai felől, és minden kinetokórához kapcsolódnak.
Metafázis
A metafázis során a kromatidapárok a csatlakozó kinetochor-mikrotubulusok toló- és húzóereje által igazodnak egymáshoz, hasonlóan a "kötélhúzáshoz". A két testvérkromatida a centroméránál marad egymáshoz rögzítve. A kromoszómák felsorakoznak a sejt egyenlítőjén, vagyis a középvonalon, és felkészülnek az osztódásra. Ez a mitózis leghosszabb fázisa.
Anafázis
Az anafázis során a testvérkromatidák szétválnak, és a sejt egyenlítőjétől (metafázislemez) a sejt pólusai felé mozognak. A kinetokór a centromerhez kapcsolódik. A mikrotubulusok a kinetokórához tapadnak és megrövidülnek. A mikrotubulusok egy másik csoportja, a nem kinetokor mikrotubulusok ennek ellenkezőjét teszik. Meghosszabbodnak. A sejt nyújtózkodni kezd, ahogy az ellentétes végek egymástól távolodnak.
Telophase
A telofázis a mitózis utolsó szakasza: maga a sejt készen áll az osztódásra. A sejt mindkét pólusán egy-egy kromoszómakészlet található. Mindegyik készlet azonos. Az orsórostok kezdenek eltűnni, és minden kromoszómakészlet körül magmembrán alakul ki. Minden új sejtmagban megjelenik egy nukleolusz is, és az egyszálú kromoszómák láthatatlan kromatinszálakká tekerednek.
Telophase: A profázis és a prometafázis eseményeinek megfordulása
Anafázis: A nem kinetochoron kívüli mikrotubulusok meghosszabbodása a két kromoszómasorozatot még távolabb tolja egymástól.
Metafázis: A centroszómák a sejt pólusaihoz költöztek, és létrehozták a mitotikus orsót. A kromoszómák összeálltak a metafázislemezen.
A mitózis rövid ábrája
Korai prometafázis: A magburkolat eltűnt, a mikrotubulusok kölcsönhatásba lépnek a kromoszómák kinetochorjaival.
A mitózis fázisai
A mitózisnak öt fázisa van. Az egyes fázisokat arra használják, hogy leírják, milyen változáson megy keresztül a sejt. A fázisok a profázis, a prometafázis, a metafázis, az anafázis és a telofázis.
Profázis
A profázis során a kromatin (kusza dna) a sejtmagban kromoszómákká (csomósodott dna) kondenzálódik. A centriolapárok a sejtmag ellentétes oldalaira mozognak. Az orsórostok elkezdenek hidat képezni a sejt végei között.
Prometafázis
A prometafázis során a kromoszómákat körülvevő magburkolat felbomlik. Most már nincs sejtmag, és a testvérkromatidák szabadok. Minden centromerben egy kinetokórnak nevezett fehérje képződik. Hosszú, vékony fehérjék nyúlnak át a sejt ellentétes pólusai felől, és minden kinetokórához kapcsolódnak.
Metafázis
A metafázis során a kromatidapárok a csatlakozó kinetochor-mikrotubulusok toló- és húzóereje által igazodnak egymáshoz, hasonlóan a "kötélhúzáshoz". A két testvérkromatida a centroméránál marad egymáshoz rögzítve. A kromoszómák felsorakoznak a sejt egyenlítőjén, vagyis a középvonalon, és felkészülnek az osztódásra. Ez a mitózis leghosszabb fázisa.
Anafázis
Az anafázis során a testvérkromatidák szétválnak, és a sejt egyenlítőjétől (metafázislemez) a sejt pólusai felé mozognak. A kinetokór a centromerhez kapcsolódik. A mikrotubulusok a kinetokórához tapadnak és megrövidülnek. A mikrotubulusok egy másik csoportja, a nem kinetokor mikrotubulusok ennek ellenkezőjét teszik. Meghosszabbodnak. A sejt nyújtózkodni kezd, ahogy az ellentétes végek egymástól távolodnak.
Telophase
A telofázis a mitózis utolsó szakasza: maga a sejt készen áll az osztódásra. A sejt mindkét pólusán egy-egy kromoszómakészlet található. Mindegyik készlet azonos. Az orsórostok kezdenek eltűnni, és minden kromoszómakészlet körül magmembrán alakul ki. Minden új sejtmagban megjelenik egy nukleolusz is, és az egyszálú kromoszómák láthatatlan kromatinszálakká tekerednek.
Telophase: A profázis és a prometafázis eseményeinek megfordulása
Anafázis: A nem kinetochoron kívüli mikrotubulusok meghosszabbodása a két kromoszómasorozatot még távolabb tolja egymástól.
Metafázis: A centroszómák a sejt pólusaihoz költöztek, és létrehozták a mitotikus orsót. A kromoszómák összeálltak a metafázislemezen.
Korai prometafázis: A magburkolat eltűnt, a mikrotubulusok kölcsönhatásba lépnek a kromoszómák kinetochorjaival.
A mitózis rövid ábrája
Cytokinézis
A citokinézis, bár nagyon fontos a sejtosztódás szempontjából, nem tekinthető a mitózis egyik szakaszának. A citokinézis során a sejt fizikailag kettéválik. Ez közvetlenül az anafázis után és a telofázis alatt történik. A hasadási barázda, vagyis a fehérjék gyűrűje által okozott csípés teljesen lecsípődik, és lezárja a sejtet.
A sejt mostanra sikeresen reprodukálta magát. A citokinézis után a sejt visszatér az interfázisba, ahol a ciklus megismétlődik. Ha a citokinézis egy olyan sejttel történne, amely nem ment át a mitózison, akkor a leánysejtek eltérőek lennének, vagy nem működnének megfelelően. Az egyiknek még mindig lenne sejtmagja, a másiknak pedig nem lenne. A citokinézis mind az állati, mind a növényi sejteknél más és más. A növényi sejtekben ahelyett, hogy két részre osztódna, egy sejtlemezt képez. Ez egy sejtfal, amely a két sejtmag között alakul ki, miután azok szétváltak. Ennek azért kell megtörténnie, mert a sejtek merev alakúak, és a működésükhöz teljesen be kell, hogy borítsa őket a sejtfal.
Cytokinézis
A citokinézis, bár nagyon fontos a sejtosztódás szempontjából, nem tekinthető a mitózis egyik szakaszának. A citokinézis során a sejt fizikailag kettéválik. Ez közvetlenül az anafázis után és a telofázis alatt történik. A hasadási barázda, vagyis a fehérjék gyűrűje által okozott csípés teljesen lecsípődik, és lezárja a sejtet.
A sejt mostanra sikeresen reprodukálta magát. A citokinézis után a sejt visszatér az interfázisba, ahol a ciklus megismétlődik. Ha a citokinézis egy olyan sejttel történne, amely nem ment át a mitózison, akkor a leánysejtek eltérőek lennének, vagy nem működnének megfelelően. Az egyiknek még mindig lenne sejtmagja, a másiknak pedig nem lenne. A citokinézis mind az állati, mind a növényi sejteknél más és más. A növényi sejtekben ahelyett, hogy két részre osztódna, egy sejtlemezt képez. Ez egy sejtfal, amely a két sejtmag között alakul ki, miután azok szétváltak. Ennek azért kell megtörténnie, mert a sejtek merev alakúak, és a működésükhöz teljesen be kell, hogy borítsa őket a sejtfal.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a mitózis?
V: A mitózis a sejtosztódási ciklus része, amelyben a kromoszómák másolódnak, hogy két azonos kromoszómakészletet hozzanak létre, és a sejtmag két azonos sejtmagra oszlik.
K: Mi történik a mitózis előtt?
V: A mitózis előtt a sejt létrehozza saját genetikai információinak azonos készletét - ezt nevezzük replikációnak. A genetikai információ a kromoszómák DNS-ében található.
K: Hogyan figyelhetjük meg a mitózist?
V: A mitózis kezdetén a kromoszómák feltekerednek, és fénymikroszkóppal láthatóvá válnak. A kromoszómák most két kromatidából állnak, amelyek a centroméránál kapcsolódnak össze. Mivel a két kromatida azonos egymással, ezért testvérkromatidáknak nevezzük őket.
K: Melyik sejttípusban zajlik a mitózis?
V: A mitózis az emberi testben minden típusú osztódó sejtben megtörténik, kivéve a spermiumokat és a petesejteket (ivarsejtek).
K: Milyen folyamat zajlik ehelyett az ivarsejtek esetében?
V: Az ivarsejtek (spermiumok és petesejtek) esetében egy másik osztódási módszer, a meiózis történik helyettük.
K: Hogyan nevezzük a sejt által a mitózis előtt létrehozott azonos halmazt?
V: A sejt által a mitózis előtt létrehozott azonos halmazt replikációnak nevezzük.
K: Hogyan nevezzük a mitózis során egymással azonos két kromatidát?
V: Két kromatidát, amelyek a mitózis során azonosak egymással, testvérkromatidáknak nevezünk.
