Rabbi: a zsidó mester, vallási vezető és Tóra-tanító
Rabbi — a zsidó mester, Tóra-tanító és vallási vezető: szerepek, történet, beit din és kóser felügyelet átfogó ismertetője.
Rabbi (a héber klasszikus רִבִּי ribbi; a modern héber רַבִּי rabbi) szó szerint „mester”, „tanár” vagy „nagy” jelentésű kifejezés a judaizmusban. A héber gyökből származó „rav/ rabbi” elnevezés tiszteletet fejez ki a tanult személy iránt: „az én Mesterem”. A kifejezés történetileg a tanító, a Tóra- és törvényértelmező személyére utal.
Eredet és elnevezések
A „rabbi” cím a talmudi és későbbi rabbinikus irodalomban nyerte el végleges formáját; a korai korszakokban használták a „rab” vagy „rav” elnevezéseket is. A rabbikat különböző címekkel illetik attól függően, hogy milyen szerepet töltenek be: például rav, reb, maran, dayan (bírósági tag), posek (halachikus döntnök) vagy rosh yeshiva (jesiva-vezető).
Feladatok és szerepek
A rabbi elsősorban a Tóra és a zsidó jog (halacha) tanítója és magyarázója. Feladatai közé tartoznak:
- tanítás és prédikáció a zsinagógában és iskolákban;
- halachikus (vallási jogi) tanácsadás és döntéshozatal;
- lelki gondozás, tanácsadás és közösségi vezetés;
- rítusok vezetése életciklus eseményeken (házasodás, temetés, brit mila stb.) — bár a rabbinak nem kötelező minden eseményen jelen lennie, gyakran ő a ceremóniák vezetője;
- részvétel és vezetés rabbinikus bíróságon (beit din) jogviták, válási ügyek (get) vagy megtérések esetén;
- kóser felügyelet és tanúsítás koordinálása bizonyos közösségekben.
Képzés és „smicha” (szentelés)
A legtöbb rabbi a címét hosszabb tanulmányokkal éri el egy szemináriumban vagy jesivában, ahol mélyrehatóan tanulmányozzák a Tórát, a talmudit és a halachát. A hivatalos rabbinikus engedélyt, az úgynevezett smicha-t, egy már elismert rabbi vagy rabbinikus intézmény adja ki. A smicha képzés tartalma és hossza felekezetenként változik: az ortodox, a konzervatív, a reform és más irányzatok eltérő követelményeket és vizsgarendszereket alkalmaznak.
Beit din és rabbik a jogi kérdésekben
Hagyományosan három rabbi alkot beit din-t (rabbinikus bíróságot), amely zsidó jog (halacha) alapján ítélkezik polgári jellegű vitákban, válási ügyekben és megtéréseknél. A beit din hatásköre és eljárása az egyes közösségekben eltérő lehet, de a cél mindig a halachikus szabályok szerinti rendezés és döntés.
Nemi szerepek és a nők rabbik
Történelmileg a rabbik többsége férfi volt. Az ortodox judaizmusban sok helyen ma is fenntartják a hagyományos megoldásokat, ahol a rabbi szerepe elsősorban férfiak számára elérhető. A legtöbb nem ortodox irányzat—így a konzervatív, reform és rekonstrukcionista közösségek—viszont lehetővé tették a nők számára a rabbinikus hivatást; az első női rabbik a 20. század elejétől és közepétől kezdve kapták meg a smicha-t, és ma számos nő tölt be vezető rabbinikus pozíciót.
Kosher felügyelet és a hechser
A rabbikat gyakran kérik fel arra is, hogy felügyeljék az ételek és ételkészítési folyamatok megfelelőségét, hogy azok kóser szabályoknak megfeleljenek. Maga a rabbi jelenléte nem tesz egy ételt kóserré vagy nem kóserré; ő a felügyeletet, tanúsítást és tanácsadást biztosítja. Csomagolt élelmiszereknél a gyártók gyakran feltüntetik a termék csomagolásán a hechser feliratot (kósersági tanúsítvány vagy jel), amely azt jelzi, hogy a terméket egy elismert felügyelet vizsgálta és jóváhagyta.
Más megjegyzések
A rabbi nem azonos a kohénnel (papi rend tagja) vagy a hazzánnal (kántor): a rabbi elsősorban tanító és jogi érvelő, míg a kohén leszármazás és rituális funkciók szerint külön státusz, a hazzán pedig liturgikus énekes szerepet tölt be. Sok rabbi emellett aktív résztvevője a szélesebb társadalmi és kulturális életnek: oktat, publikál, közéleti szerepet vállal és gyakran tanácsadóként szolgál a közösségek és intézmények számára.
Összegzésként a rabbi a zsidó közösség tanítója, jogi és lelki vezetője, akinek szerepe és képzettsége felekezettől és közösségtől függően változhat, de központi célja mindig a Tóra tanításának és a közösség vallási életének támogatása.
Moshe Feinstein rabbi, a huszadik század második felének egyik vezető rabbinikus tekintélye.
Kérdések és válaszok
K: Mit jelent a "rabbi" szó héberül?
V: Héberül a "rabbi" jelentése lehet "professzor, mester" vagy szó szerint "nagy". A szó a héber "Ráv" gyökből származik, ami "nagy" vagy "tekintélyes" (tudásban) jelentésű.
K: Mi a rabbi elsődleges szerepe?
V: A rabbi elsődleges szerepe a Tóra tanítása. Emellett a rabbik gyakran egy zsidó közösség vallási vezetőjeként is tevékenykednek.
K: Szükséges-e, hogy egy rabbi jelen legyen az életciklus eseményein a judaizmusban?
V: Nem, a zsidóságban nem szükséges, hogy egy rabbi jelen legyen az életciklus eseményein. Ennek ellenére a rabbik általában mégis elnökölnek az életciklus eseményein, hogy biztosítsák, hogy az a halacha szerint történjen.
K: Nők is lehetnek rabbik?
V: Igen, a legtöbb nem ortodox zsidó megengedi, hogy nők is rabbivá váljanak. Ez azonban nem igaz az ortodox judaizmusban, ahol csak férfiak válhatnak rabbivá.
K: Mit tesz a beit din, ha két zsidó között jogi konfliktus van?
V: A beit din (rabbinikus bíróság) a halakha alapján ítéli meg a jogi konfliktust, ha két zsidó között van ilyen. Megalakulhat olyasvalaki számára is, aki át akar térni a zsidóságra.
K: Honnan tudjuk, hogy az ételek a kóser előírásoknak megfelelően készültek-e?
V: A rabbikat néha arra kérik, hogy felügyeljék az ételkészítést, és győződjenek meg arról, hogy az megfelel-e a kóser előírásoknak. Ha a csomagolt élelmiszereket ők felügyelték, akkor általában a csomagoláson hechsher szimbólumot találunk, amely jelzi, hogy az élelmiszer tartalma kóser.
Keres