Schutzstaffel (SS): története, szervezete és szerepe a holokausztban

A Schutzstaffel (SS) története, szervezete és szerepe a holokausztban: a náci bűnszervezet működése, koncentrációs- és haláltáborok, nürnbergi ítélet.

A Schutzstaffel (help-info) (SS) a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Náci Párt) által irányított nagy biztonsági és katonai szervezet volt Németországban. "SS" néha rovásírással írták , és ez a szimbólum került az SS zászlójára és jelvényeire.

Az SS jelentős szerepet játszott a holokausztban. Például ők vezették a náci koncentrációs táborokat és haláltáborokat, ahol emberek millióit ölték meg. A második világháború után a nürnbergi per bírái úgy döntöttek, hogy az SS illegális bűnszervezet volt. A bírák azt is kimondták, hogy az SS volt az a szervezet, amely a holokauszt nagy részét végrehajtotta.

Alapok és kialakulás

A Schutzstaffel eredetileg Adolf Hitler személyi testőrségének a továbbfejlesztéseként alakult meg az 1920-as években. Formálisabb szervezetté a 1930-as évekre vált, amikor Heinrich Himmler került az élére (Reichsführer-SS) és átalakította politikai, rendészeti és ideológiai feladatokra. Az SS működése a náci rasszista és totalitárius ideológia szolgálatában állt: tagjai kiváltságos státuszt kaptak, beléptetésüket etnikai, politikai és „fajbiológiai” alkalmassági feltételekhez kötötték.

Szervezeti felépítés (röviden)

• Allgemeine SS – a párton belüli politikai és szervezeti feladatokat látta el; a civil rendfenntartás és ideológiai nevelés területei tartoztak ide.
• Waffen-SS – fegyveres alakulatok, harci egységek, amelyek a Wehrmacht mellett harcoltak; a háború előrehaladtával külföldi önkénteseket is toboroztak ide.
• Totenkopfverbände – azokat az egységeket foglalta magában, amelyek a koncentrációs táborok felügyeletét biztosították.
• RSHA (Reichssicherheitshauptamt) – a Birodalmi Biztonsági Főhivatal, amelybe beolvadt a Gestapo, a Kripo és az SD; fontos szerepe volt a belső elnyomásban és a zsidók, politikai ellenfelek megtalálásában.
• WVHA (SS-Wirtschafts- und Verwaltungshauptamt) – gazdasági és adminisztratív főhivatal, amely a táborokat és a fogolymunka szervezését irányította.

Feladatok és működés

Az SS feladatai rendkívül sokrétűek voltak: politikai elnyomás, kém- és hírszerzés, rendfenntartás foglyok felett, tömeges razziák és deportálások megszervezése, valamint a megszállt területeken a „rend” fenntartása és a népirtási politikák végrehajtása. Az Einsatzgruppen nevű, az SS-hez kötődő mozgó öldöklő egységek például a keleti hadjárat idején tömeges kivégzéseket hajtottak végre.

Szerep a holokausztban

Az SS központi szerepet játszott a zsidók, roma emberek, politikai foglyok, szovjet hadifoglyok és más üldözött csoportok ellen folytatott rendszeres erőszakban és népirtásban. Főbb elemek:

• A koncentrációs és haláltáborok üzemeltetése és felügyelete (például Auschwitz, Treblinka, Sobibor – a táborok működtetésében SS-egységek és a WVHA játszottak vezető szerepet).
• Az Einsatzgruppen és más különleges egységek tömeges kivégzései a megszállt területeken, különösen a Szovjetunió területén 1941–1942-ben.
• Orvosi kísérletek és embertelen bánásmód – számos SS által irányított táborban végeztek kísérleteket foglyokon (pl. orvosok, mint Josef Mengele neve fémjelzi ezt a gyakorlatot).
• Deportálások szervezése vasúton gettókba és haláltáborokba, a munkaerő-kihasználás és gazdasági kizsákmányolás rendszere.

Taglétszám, jelképek és ideológia

Az SS gyors növekedést mutatott az 1930-as évektől a háború végéig; a pontos számok eltérnek forrásonként, de százezres nagyságrendről van szó, amely magában foglalt német és később idegen önkénteseket is a Waffen-SS soraiban. Az SS jelképe a „rovás S” (a képen látható), egyben a náci ideológia és a félelem szimbólumává vált a megszállt területeken.

A háború utáni felelősség és megítélés

A második világháború után a nürnbergi per bírái az SS-t illegális bűnszervezetnek nyilvánították, mert tagjai kollektíven részt vettek háborús bűnökben és bűncselekményekben. Ezen túlmenően számos egyéni per zajlott le a háború után különböző országokban; sok SS-tagot elítéltek háborús bűnökért és emberiség elleni bűnökért, bár nem minden egyes tag büntetése valósult meg azonnal a háborút követő időszakban.

Összegzés

Az SS a náci rezsim központi intézménye volt a belső elnyomás, a terror, a megszállt területek irányítása és a népirtási politikák végrehajtása tekintetében. Tettei és szervezeti működése miatt a modern történelem egyik legsúlyosabb bűnözői és ideológiai rendszereként tartják számon, és emlékezete fontos része a holokauszt emlékezetének és a totalitárius rendszerek elleni figyelmeztetésnek.

Az SS erőre kap

Ahogy a náci párt egyre nagyobb hatalomra tett szert Németországban, egyre fontosabb munkakörök (például a bűnüldözés) irányítását adta át az SS-nek. Számos SS-szervezet olyan hatalommal bírt, mint a kormány részei. A náci párt úgy döntött, hogy hatalmának megtartása érdekében az SS-nek két még fontosabb munkát kell adnia. Az egyik ilyen feladat a Sicherheitsdienst (SD), a náci biztonsági és hírszerző szolgálat létrehozása és működtetése volt. A másik a Geheime Staatspolizei (Gestapo): az SS titkosrendőrségének irányítása volt. Mivel annyi fontos dologért volt felelős, az SS szinte bármit megtehetett, amit csak akart.

Az SS Einsatzgruppen sok civilt gyilkolt meg, köztük ezt a nőt, aki a testével próbálja védeni a gyermekét, mielőtt lelőtték volna.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt a Schutzstaffel (SS)?

K: Mikor alakult meg?

K: Hogyan vált az SS hatalmassá?

K: Milyen szerepet játszottak a holokausztban?

K: Hogyan ítélték el őket a második világháború után?

K: Milyen szimbólum jelképezte az "SS"-t?

Keresés betűvel