A fajok eredetéről

Mit tett a könyv

Darwin könyve két dolgot tett. Először is, számos bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az evolúció megtörtént. Másodszor, elméletet javasolt az evolúció működésének magyarázatára. Ez az elmélet a természetes kiválasztódás. A természetes szelekció általi evolúció a kulcs a biológia és a földi élet sokféleségének megértéséhez.

Az összehasonlító gyengeségek területei

Darwin elképzelései a természetes szelekció és az öröklődés kapcsolatáról nem voltak egyértelműek, főként azért, mert a genetikai öröklődés folyamata akkoriban még ismeretlen volt. Ezt a 20. század közepén oldotta meg a modern evolúciós szintézis, amely megmutatta, hogy Gregor Mendel genetikája kis lépésekben összeegyeztethető az evolúcióval. Darwin szinte egyáltalán nem tett említést az emberi faj evolúciójáról, bár a legtöbb vita e téma körül folyt. Darwin végül 1871-ben publikálta Az ember leszármazása című művét.

A könyv hatásai

Az Eredet súlyos csapás volt mindazokra, akik a Bibliát szó szerint értelmezték. Azonban még 1860-ban is sok keresztény volt, aki úgy gondolta, hogy az Ószövetség egyes részei nem lehetnek szó szerint igazak. Még a korai egyházatyák sem értelmezték szó szerint a Teremtést.^p323 Ma mind az anglikán, mind a katolikus egyház úgy tartja, hogy az evolúció nem áll ellentétben a hitükkel.

Az Eredet nagy lépést jelentett a tudomány történetében. Előtte gyakran vallási vezetők mondtak véleményt a tudományról; utána - bár időbe telt - a tudomány egyre inkább a hivatásos tudósok dolga lett. Darwin barátja, Thomas Henry Huxley hosszú éveket szentelt annak, hogy támogassa Darwint, és ellenezze a vallás beavatkozását a tudományba.

A biológia minden területére hatással volt az evolúció. Darwin előtt a biológia nagy része természettudomány volt, amelyet elhivatott amatőrök végeztek. Darwin után a biológia nagy részét a modern technikákon képzett szakemberek végezték. A könyv azzal segítette ezt a változást, hogy az evolúciót adta meg annak magyarázataként, hogyan váltak az élőlények olyanná, amilyenek.

Darwin érvelésének természete

Darwin célja kettős volt: megmutatni, hogy a fajok nem külön-külön jöttek létre, és megmutatni, hogy a természetes szelekció volt a változások fő mozgatórugója.

Sok olvasó már ismerte az evolúció gondolatát egy 1844-ben névtelenül megjelent könyvből, a Vestiges of the Natural History of Creation (valójában Robert Chambers tollából). Darwin a bevezetőjében nevetségessé teszi azt a művet, mivel nem tudta megadni a mechanizmust (azt, hogy hogyan történhetett meg).

Az első négy fejezetben azt fejtegeti, hogy a természetben a létért folytatott harc okozta szelekció analóg a háziasítás során a változatok szelekciójával.

Darwin számos tudományágból származó, alátámasztó tényeket mutat be. Az volt a célja, hogy megmutassa, hogy elmélete megmagyarázza a természettudomány számos területéről származó számtalan olyan megfigyelést, amelyek megmagyarázhatatlanok lennének, ha a fajok egyedileg jöttek volna létre.

Tartalomjegyzék

• 1 2. fejezet: Variáció a háziasítás és a természet szerint. Tárgyalja a fajon belüli variációt.
• 3. és 4. fejezet: Küzdelem a létért, természetes szelekció és divergencia.
• fejezet: Változás és öröklődés.
• 6. fejezet: Az elmélettel kapcsolatos nehézségek.
• 7. fejezet: Az ösztönök öröklődésével foglalkozik.
• fejezet: A fajok és fajták közötti hibridek életképességét vagy terméketlenségét tárgyalja.
• 9. és 10. fejezet: A földtani feljegyzések és a kövületek.
• 11. és 12. fejezet: Az állatok és növények földrajzi elterjedése (biogeográfia).
• fejezet: Osztályozás, morfológia, embriológia, kezdetleges szervek.
• Utolsó fejezet: Összefoglalás és következtetések.

Későbbi kiadások

Darwin életében az Eredetnek hat kiadása jelent meg. A második, 1860-as kiadás majdnem megegyezett az elsővel. A hatodik kiadás a következő címet viselte: A fajok eredete.

A későbbi kiadásokban a szövegben számos változtatás történt. Darwin az 1869-es ötödik kiadásban használta először Herbert Spencer "a legerősebbek túlélése" kifejezését a 4. fejezet címében.

A hatodik és egyben utolsó kiadásban Darwin ebben a könyvben használja először az "evolúció" szót. A könyvbe egy új 7. fejezetet illesztettek be:

• A természetes szelekció elméletével szembeni különféle ellenvetések

Az Eredetet még Darwin életében lefordították dán, holland, francia, német, lengyel, olasz, holland, lengyel, szerb, spanyol, svéd és magyar nyelvre, azóta pedig további 18 nyelvre. Néhány nyelvre, például a franciára és a németre többször is lefordították.

Referenciamunkák

Vannak olyan referenciaművek, amelyek segítik a tudósokat az Eredet kutatásában.

Peckham, Morse (szerk.) 1959. The Origin of Species: a variorum text. University of Pennsylvania, Philadelphia. A variorum egy szöveg összes változatát tartalmazza; ez az 1890-ig tartó időszakban Darwin minden változtatását rögzíti az első kiadáshoz képest.

Horblit H.D. 1964. Száz híres könyv a tudományban. Grolier Club. Tartalmazza az első kiadás első teljes bibliográfiai leírását.

Barrett, Paul H., Weinshank D.J. és Gottleber T.T. 1961, reprint 1981. A concordance to Darwin's Origin of Species, első kiadás. Cornell, Ithaca és London. Ez a könyv minden érdemi szót ábécérendben vesz fel, és minden előfordulásukat kontextussal és oldalszámmal együtt felsorolja. Ugyanaz az elképzelés, mint a Biblia konkordanciáinál.

Stauffer R.C. (szerk.) 1975. Charles Darwin Természetes szelekciója, amely az 1856 és 1858 között írt nagy fajkönyvének második része. Kéziratból szerkesztve. Cambridge.

Freeman, Richard Broke 1965, 2. kiadás 1977. Charles Darwin művei: annotált bibliográfiai kézjegyzék. Dawson, Folkestone. Tartalmazza Darwin összes művének összes kiadását és újranyomását, amennyire ez megállapítható volt. Továbbá egy on-line változat néhány későbbi javítással:

Charles Darwin teljes műve online: A fajok eredetéről: Mindkét weboldalon linkek találhatók A fajok eredete összes kiadásának szövegéhez és képéhez, beleértve a német, dán és orosz fordításokat is.

Kortárs kritikák az Eredetről

• Carpenter, William Benjamin (1859), "Darwin on the Origin of Species", National Review, 10. évf. 10. szám, 1859. december, 188-214. oldal. Névtelenül jelent meg.
• Gray, Asa (1860), "(Review of) The Origin of Species", Athenaeum (1710: 1860. augusztus 4.): 161. Kivonat az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia 4. számának (Proceedings of the American Academy of Arts and Sciences) 4. számából (1860): 411-415.

• Gray, Asa (1861). Darwin A fajok eredetéről szóló értekezésének és amerikai recenzenseinek szabad vizsgálata. Újranyomtatva az Atlantic monthly 1860. júliusi, augusztusi és októberi számából. London: Trübner & Co: Ticknor and Fields.
• Huxley, Thomas Henry (1859), "Az idő és az élet: Darwin úr "A fajok eredete", Macmillan's Magazine, 1: 142-148.
• Huxley, Thomas Henry (1859), "Darwin on the Origin of Species", The Times (1859. december 26.): 8-9. Névtelenül jelent meg.
• Jenkin, Fleeming (1867), "(Review of) The Origin of Species", North British Review, 46 (június 1867): 277-318. Névtelenül jelent meg.
• Murray, Andrew (1860), "On Mr Darwin's Theory of the Origin of Species", Proceedings of the Royal Society of Edinburgh, 4: 274-291.
• Owen, Richard (1860), "Review of Darwin's Origin of Species", Edinburgh Review, 3 (1860. április): 487-532. Névtelenül jelent meg.
• Wilberforce, Samuel (1860), "(Review of) On the Origin of Species, by means of natural selection; or the preservation of favoured races in the struggle for life", Quarterly Review, 108 (215: július 1860): 225-264. Névtelenül jelent meg.

• További ismertetőkért lásd a Darwin Online-on: Reviews & Responses to Darwin, Darwin Online, 2009. március 10., lekérdezve 2009-06-18.

Kapcsolódó oldalak

• Charles Darwin könyvei