Darwin: Az ember leszármazása és a szexuális szelekció — összefoglaló

Darwin: Az ember leszármazása és a szexuális szelekció – tömör összefoglaló az emberi evolúcióról, szexuális szelekció elméletéről és történelmi hatásáról. Olvasd el most!

Az ember leszármazása és a szelekció a nemekkel kapcsolatban Charles Darwin könyve, amely először 1871-ben jelent meg. A mű eredeti címe angolul: The Descent of Man, and Selection in Relation to Sex.

Ez volt Darwin második nagy könyve az evolúciós elméletről, az első az 1859-ben megjelent A fajok eredetéről című műve volt. Míg az Eredet elsősorban az élőlények általános leszármazására és a természetes szelekció működésére összpontosított, addig a Az ember leszármazása kifejezetten az ember eredetével, a fajok közti és fajon belüli különbségek okainak emberre vonatkozó magyarázatával, valamint a szexuális szelekció külön elméleti részével foglalkozik.

Darwin az Eredet című művében szinte semmit sem mondott az emberről, egyetlen mondatot kivéve:
"Az ember eredetére és történetére fény derül".

Tartalom és főbb tézisek

Az ember leszármazása című könyvében Darwin az evolúciós elméletet alkalmazza az emberi evolúcióra, és kifejti a szexuális szelekcióról szóló elméletét is. Úgy gondolta, hogy a két téma szorosan összefügg. A könyvben több fontos területet tárgyal:

• A közös ősszel kapcsolatos érvek: Darwin részletesen összeveti az ember és más főemlősök morfológiai és anatómiai hasonlóságait.
• A mentális képességek és érzelmek fejlődése: érvelése szerint az emberi értelem és erkölcs is fokozatosan alakult ki, részben a társas élet és a csoportok közti versengés következményeként.
• A szexuális szelekció elmélete: Darwin megkülönböztetett két mechanizmust — a fajon belüli vetélkedést (pl. hímek közötti harc) és a párválasztási preferenciát (pl. toborzó jelenségek, díszítések kiválasztása a nőstények ízlése alapján).
• A nemi különbségek és a másodlagos nemi jellegzetességek magyarázata: miért vannak olyan jellegzetes formák és viselkedések a hímekben vagy a nőstényekben (például pávafark, agancsok, sörény), amelyeket a természetes szelekció önmagában nehezen magyaráz.

A szexuális szelekció részletesen

Darwin szexuális szelekció-elmélete szerint a reprodukciós siker szempontjából fontos tulajdonságok (pl. díszítés, éneklés, udvarlási rituálék, harcban szerzett előnyök) fennmaradását és elterjedését nemcsak a túlélés határozza meg, hanem az is, hogy az egyed hogyan képes párt szerezni. Két alapvető formát különböztetett meg:

• Intra-sexuális szelekció — az azonos nemű egyedek (általában hímek) közötti versengés (pl. harcok, erőfitogtatás).
• Inter-sexuális szelekció — a párválasztás során kialakuló preferenciák (pl. a nőstények választása a feltűnőbb vagy „jobb” udvarló felé).

Darwin példákat hozott állatokból (páva, rovarok, madarak, emlősök), és azt javasolta, hogy hasonló mechanizmusok az emberi nemi különbségek kialakulásában is szerepet játszhattak, például a testi díszítések, hangképzés, haj- és arcszőrzetbeli eltérések magyarázatában.

Fogadtatás, viták és hatás

A könyv megjelenésekor nagy érdeklődést és heves vitákat váltott ki. Sokak számára különösen provokatív volt Darwin azon állítása, hogy az ember és a majomfélék közös ősre vezethetők vissza, és hogy az emberi elme és erkölcs fokozatosan alakult ki. Ugyanakkor a mű fontos tudományos vitákat indított el a fajok kialakulásáról, a nemi szelekció szerepéről és az ember sajátos helyéről a természetben. Kortársai közül többen, például Az ember helye a természetben szerzője, Thomas Henry Huxley, támogatták Darwin nézeteit és népszerűsítették azokat. Mások, köztük vallási és konzervatív gondolkodók, erősen ellenálltak.

A szexuális szelekció elmélete azóta is fontos része az evolúciós biológiának. A 20. században genetikai és populációgenetikai kutatások (Fisher, Wright, Hamilton stb.) fejlesztették tovább a témát, és új modellek születtek a párválasztás, szexuális konfliktus és jelzéselmélet magyarázatára. Egyes részletek (például a pontos gének szerepe) ma már sokkal jobban érthetők, de Darwin alapgondolatai továbbra is központiak.

Kapcsolódó korabeli művek

Az Eredet és az Ember leszármazása között eltelt közel 12 év alatt több író is írt műveket a témában. Említésre méltóak voltak:

• Az ember helye a természetben Thomas Henry Huxley.
• Az emberiség ősisége Charles Lyell tollából.

Mindkettő 1863-ban jelent meg, és segített előkészíteni a közvélemény és a tudományos közösség számára azt a keretet, amelyben Darwin emberi evolúcióról szóló érveit értelmezni lehetett.

Megjegyzések

Fontos megemlíteni, hogy Darwin saját korának nyelvezetét és nézőpontjait használta, amelyek egyes részletekben ma már elavultnak vagy problémásnak tekinthetők (például rasszal kapcsolatos kijelentések). Ugyanakkor tudománytörténeti jelentősége vitathatatlan: a könyv hozzájárult ahhoz, hogy az ember eredetének kérdése a biológia szerves részévé váljon, és ösztönözte a további kutatásokat a paleoantropológia, genetika és viselkedés-evolúció területén.

Szexuális szelekció

Nemi dimorfizmus

A szexuális szelekció kiindulópontja az a megfigyelés, hogy a hímek nem csak a nemi apparátusban, hanem számos más tulajdonságban is különböznek a nőstényektől. Ez sok állatra igaz, és a kérdés az, hogy miért történik ez. A Darwin által adott és sok más biológus által követett válasz az, hogy a hímek szelekciója különbözik a nőstények szelekciójától.

Szexuális szelekció az emberben

A szexuális szelekció a Charles Darwin által javasolt elmélet, amely szerint bizonyos evolúciós tulajdonságok a fajon belüli versennyel (ugyanazon faj tagjai közötti versennyel) magyarázhatók.

Darwin a szexuális szelekciót úgy határozta meg, mint az egyik nemhez tartozó egyedek, általában a hímek közötti, a másik nem birtoklásáért folytatott harc hatásait".

A biológusok ma különbséget tesznek a "hímek közötti harc" vagy "intraszexuális szelekció" (általában a hímek harcolnak egymással), a "párválasztás" vagy "interszexuális szelekció" (általában a nőstények választják a hím társakat) és a szexuális konfliktus között.

A másodlagos nemi jellegzetességek olyan tulajdonságok, amelyek megkülönböztetik egy faj két nemét, de nem közvetlenül a szaporodási rendszer részei. Úgy vélik, hogy ezek a tulajdonságok az olyan tulajdonságok szexuális szelekciójának termékei, amelyek az egyedet előnyhöz juttatják riválisaival szemben az udvarlásban és a harcban.

A hímek harca által kiválasztott tulajdonságokat "fegyvereknek", a párválasztás által kiválasztott tulajdonságokat pedig "díszeknek" nevezik.

A The Descent of Man and Selection in Relation to Sex (Az ember leszármazása és a nemek közötti szelekció) című könyvből származó illusztráció, amely a Lophornis ornatus nevű fürtös koktélt ábrázolja, balra a nőstény, jobbra a díszes hím.

Kérdések és válaszok

Q: Mi az a The Descent of Man, és a szelekció a szexszel kapcsolatban?

K: Mi volt Charles Darwin első nagy könyve az evolúcióelméletről?

K: Mit mondott Charles Darwin az Eredet című művében az emberről?

K: Mire alkalmazza Charles Darwin az evolúciós elméletet Az ember leszármazása című könyvben?

K: Mi Charles Darwin elmélete a szexuális szelekcióról?

K: Miért gondolta Charles Darwin, hogy az emberi evolúció és a szexuális szelekció témája szorosan összefügg?

K: Milyen más művek jelentek meg az emberi evolúció témájában az Eredet és az Ember leszármazása között?

Keresés betűvel