Analógia
Az analógia két, valamilyen szempontból hasonló dolog összehasonlítása. Amikor analógiát vonsz két különböző dolog között, akkor azért hasonlítod össze őket, mert egy fogalmat könnyebben érthetővé akarsz tenni.
"Általában (de nem mindig) az ilyen érvek az induktív érvelés kategóriájába tartoznak, mivel következtetéseik nem következnek bizonyossággal, hanem csak különböző erősséggel alátámasztva".
Különbség van a felszínes és a mély analógiák között. Két dolog lehet, hogy hasonlóan néz ki, de teljesen másképp működik, vagy lehet, hogy másképp néz ki, de hasonló módon működik. A legtöbb erőfeszítést arra fordítjuk, hogy olyan mély analógiákat találjunk, amelyek megtanítanak minket valamire, amit érdemes tudni. Ahogy egy másik filozófus fogalmaz:
"A cél az volt, hogy megtaláljuk azokat a formális kritériumokat, amelyek megkülönböztetik a jó és a rossz analóg következtetést. Ezek az erőfeszítések a legjobb esetben is vegyes sikerrel jártak".
Mario Bunge az analógiában látja az új, tesztelhető hipotézisek megszerzésének fő módját. Rámutat, hogy az analógiák alapulhatnak a viselkedés vagy a szerkezet hasonlóságán.
Híres példák
- Jézus példázatai analógiák. Például a vetésről szóló példázatban a jó földre hulló mag analógiája "azokra vonatkozik, akik hallják az igét, és befogadják, és gyümölcsöt teremnek".
- Charles Darwin a "természetes szelekció" kifejezést a háziasított állatok és növények szelekciójának analógiájára választotta. A galambfajták mesterséges szelekciója volt az egyik kedvenc tanulmánya.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az analógia?
V: Az analógia két, valamilyen szempontból hasonló dolog összehasonlítása.
K: Miért rajzolnak az emberek analógiákat?
V: Az emberek azért rajzolnak analógiákat, hogy egy fogalmat könnyebben megértsenek.
K: Az analógiák az érvelés melyik kategóriájába tartoznak?
V: Az analógiák az induktív érvelés kategóriájába tartoznak.
K: Az analógiák következtetései bizonyossággal következnek?
V: Nem, következtetéseik nem következnek bizonyossággal, hanem csak különböző erősséggel támasztják alá őket.
K: Mi a különbség a felületes és a mélyreható analógiák között?
V: A felszínes analógiák két olyan dolgot hasonlítanak össze, amelyek hasonlónak tűnhetnek, de egészen másképp működnek, míg a mély analógiák két olyan dolgot hasonlítanak össze, amelyek különbözőnek tűnhetnek, de hasonló módon működnek.
K: Mi a mélyreható analógiák megtalálásának célja?
V: A mélyreható analógiák megtalálásának célja, hogy megtanítson minket valamire, amit érdemes tudni.
K: Hogyan látja Mario Bunge az analógiát?
V: Mario Bunge úgy tekint az analógiára, mint az új hipotézisek megszerzésének egyik fő módjára, amelyeket a viselkedés vagy a szerkezet hasonlóságai alapján lehet tesztelni.
