A létért folytatott küzdelem: Darwin, Malthus és a természetes kiválasztódás

Darwin és Malthus gondolatai találkoznak: a létért folytatott küzdelem, a természetes kiválasztódás és az evolúció hatásai az élővilágra.

Szerző: Leandro Alegsa

A létért folytatott küzdelem egy természettörténeti metafora, amely az élőlények közötti, a túlélésért és a szaporodási sikerért folytatott versengésre utal. A kifejezést Charles Darwin több mint 40 alkalommal használta A fajok eredete című művében, és a fogalom az Eredet 3. fejezetének címe. Darwin meghatározó inspirációt kapott Thomas Malthus A népesedési elvről szóló esszéjének 6. kiadásából; Alfred Russel Wallace pedig függetlenül ugyanerre az alapgondolatra jutott, és rendszeresen használta a kifejezést.

Az eredeti gondolat és Malthus szerepe

A fogalom jóval régebbi előzményekre támaszkodik: több természettudós is észrevette az állatok közötti versengés jelenségét, különösen a fajok egyedei közötti kapcsolatokat. Malthus volt az, aki a modern értelemben fogalmazta meg először, hogy a népesség növekedése hajlamos geometrikus ütemű (2, 4, 8, 16, ...), míg a rendelkezésre álló erőforrások növekedése — például az élelem — nem tud ezzel lépést tartani, így elkerülhetetlen a küzdelem az erőforrásokért. Ez a felismerés különösen az emberi népesség dinamikájára vonatkozott, de Darwin gyorsan felismerte, hogy a hasonló logika érvényes lehet minden élő fajra.

Darwin és a Malthus-tól kapott inspiráció

Darwin először húga, Fanny leveleiből értesült Malthus nézeteiről, miközben a HMSBeagle expedíció után később foglalkozott ezekkel az ötletekkel. Fanny említette, hogy Malthus eszméit Harriet Martineau, egy korai feminista és társadalomkritikus szerző népszerűsítette. p153 Londonba visszatérve Darwin személyesen is találkozott Martineau-val, és tovább gondolta Malthus érveit: például az ő megfigyelése szerint az emberek száma bizonyos körülmények között rövid idő alatt jelentősen megnövekedhet, de a tényleges növekedést visszatartják az erőforrások hiánya, háborúk, betegségek és hasonló korlátok.

A létért folytatott küzdelem természete

Darwin világosan látta, hogy minden fajnak megvan a potenciálja a gyors — elméletben geometrikus — növekedésre, de a valóságban ez nem következik be. Ennek magyarázata szerinte több tényező kombinációjában keresendő: egyedek közötti versengés, a táplálék és egyéb erőforrások korlátozott rendelkezésre állása, az éghajlati viszonyok, ragadozás, paraziták és járványok. A „küzdelem” szó Darwinnál tág, metaforikus értelemben szerepel: nem csupán nyílt harcra vagy agresszióra utal, hanem bármilyen módon fennálló korlátozottságra és függésre (például egy sivatagi növény „küzdelme” a nedvességért). A létért folytatott küzdelem gyakran legerősebb az azonos faj egyedei között (intraspecifikus versengés), hiszen ők igénylik ugyanazokat az erőforrásokat.

Darwin így fogalmazott: "Előrebocsátom, hogy a létért való küzdelem kifejezést tág és metaforikus értelemben használom, beleértve az egyik lénynek a másiktól való függését, és beleértve (ami fontosabb) nemcsak az egyén életét, hanem az utódok hátrahagyásának sikerét is... egy növényről a sivatag szélén azt mondják, hogy küzd az életéért a szárazság ellen, bár helyesebben azt kellene mondani, hogy a nedvességtől függ". (Az első kiadás 62. oldala)

"A létért folytatott küzdelem elkerülhetetlenül következik abból a nagy sebességből, amellyel a szerves lények szaporodni hajlamosak". (p63)

A természetes kiválasztódás kialakuló elmélete

Darwin azokat az ötleteket, amelyek a populációk túlszaporodásából és a korlátozott erőforrásokból következtek, két további alapgondolattal kombinálta. Az egyik az volt, hogy a küzdelemben egyes egyedek tulajdonságai előnyt jelentenek, vagyis egyesek „alkalmasabbak” a túlélésre és a szaporodásra, mint mások. p264-268 A másik alapfeltétel az öröklődés: az előnyös tulajdonságoknak legalább részben öröklődőnek kell lenniük ahhoz, hogy a következő generációkban gyakoribbá válhassanak. Ezek együttesen vezettek Darwin és Wallace által függetlenül is megfogalmazott elképzeléshez: a természetes szelekció folyamata révén bekövetkező evolúció.

Darwin visszaemlékezése szerint: "1838. július 15-én gondoltam először a szelekcióra a küzdelem miatt". Az 1850-es években kidolgozta gondolatainak nagy részét egy átfogó kéziratban (a „nagy könyvben”), amelynek egyes részeit csak jóval később, a 20. század végén tették teljesebben közzé (a kézirat teljes változatát részben 1975-ben adták ki).

Wallace és a független felfedezés

Miután Kelet-Indiában szenvedett a maláriától, Alfred Russel Wallace 1858-ban elküldött egy esszét Darwin-nak, amelyben hasonló következtetésre jutott: "A vadon élő állatok élete a létért folytatott küzdelem". Wallace sem sokkal korábban ismerte Darwin részletes érveit, hanem részben ugyancsak Malthus Esszé a népességről című művének későbbi kiadásából merítette az inspirációt. Ennek az esszének a beérkezése vezetett ahhoz, hogy 1858-ban a természetes szelekció ötletét Darwin és Wallace közösen mutatta be a tudományos közönségnek.

A nézet kiterjesztése és a modern értelmezés

Bár Darwin idejében a „létért folytatott küzdelem” központi fogalom volt az evolúció megértésében, a modern evolúcióbiológia kiegészítette és árnyalta ezt a képet. Ma hangsúlyozzuk, hogy a természetes kiválasztódás nem csupán agresszív versengés; a kölcsönhatások sokfélesége — beleértve a predációt, parazitizmust, mutualizmust, és az ökológiai feltételek változását — mind befolyásolják, mely tulajdonságok válnak előnyössé. Emellett fontosak más mechanizmusok is, mint a genetikai sodródás, a génátvitel és a szexuális szelekció, amelyek szintén alakítják a populációk összetételét.

Összefoglalva, a „létért folytatott küzdelem” kifejezés Darwinnál tág értelmű metafora volt, amely a túlélés és a reprodukció érdekében zajló sokrétű ökológiai és evolúciós folyamatokat ragadja meg. Ez a gondolat volt az egyik kulcs, amely a természetes kiválasztódás elméletének megszületéséhez vezetett, és amely ma is központi szerepet játszik az evolúció megértésében.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

Q: Mi a küzdelem a létezésért?


V: A létért folytatott küzdelem egy metafora, amelyet az élőlények közötti, a túlélésért folytatott verseny leírására használnak. Ezt Charles Darwin népszerűsítette A fajok eredete című könyvében.

K: Ki alkotta meg először a "létért való küzdelem" kifejezést?


V: A "küzdelem a létért" kifejezést eredetileg Thomas Malthus használta a Népesedési elvről szóló esszéjében.

K: Hogyan találkozott Darwin Malthus gondolataival?


V: Darwin Malthus eszméiről a húga, Fanny által küldött levelekből értesült, amikor a HMS Beagle fedélzetén utazott. Fanny elmondta neki, hogy Harriet Martineau, egy korai feminista írónő Malthus eszméit népszerűsítette. Később, amikor visszatért Londonba, Darwin egy vacsora alkalmával találkozott Martineau-val, és mélyebben elgondolkodott Malthus munkásságán.

K: Mire jött rá Darwin a népességnövekedéssel kapcsolatban?


V: Darwin felismerte, hogy minden élőlényfajnak megvan a lehetősége arra, hogy mértani értelemben növekedjen (2, 4, 8, 16...), azonban a népességnövekedésnek ez a mintája a gyakorlatban nem valósul meg az állatok közötti verseny és a korlátozott erőforrások, például az élelem és a víz miatt. Azt is megjegyezte, hogy a háborúk és a betegségek megakadályozhatják a népesség túl gyors növekedését.

K: Milyen két további gondolatot kapcsolt össze Darwin a létért folytatott küzdelemmel?


V: Amellett, hogy Darwin a létezésért folytatott küzdelem részeként megjegyezte az élőlények közötti versenyt, ezt az elképzelést két másik elképzeléssel is kombinálta - hogy egyes élőlények jobban alkalmasak arra, hogy sikerrel vegyenek részt ebben a küzdelemben, mint mások; és hogy a tulajdonságoknak legalább részben öröklődniük kell az öröklődés révén -, ami alapján kidolgozta a természetes kiválasztódás útján történő evolúció elméletét.

K: Hogyan jutott Wallace a Darwinéhoz hasonló következtetésre?


V: Wallace önállóan jutott Darwinéhoz hasonló következtetésre, miután Kelet-Indiában felépült a maláriából, és 1858-ban elküldött neki egy esszét, amely a "A vadon élő állatok élete küzdelem a létért" mondatot tartalmazta. Nem sokat tudott Darwin elképzeléseiről, de a Malthuss Essay on population egyik későbbi kiadásából jutott erre a következtetésre.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3