Küzdelem a létért

A létért folytatott küzdelem egy természettörténeti [metafora]. Az élőlények közötti, a túlélésért folytatott versenyre utal. Ezt, és a hasonló kifejezést, az életért való küzdelem kifejezést Charles Darwin több mint 40 alkalommal használta A fajok eredete című művében, és a kifejezés az Eredet 3. fejezetének címe. Darwin az ötletet Thomas Malthus A népesedési elvről szóló esszéjének 6. kiadásának olvasásából merítette, és Alfred Russel Wallace is rendszeresen használta a kifejezést.

Az elképzelés valójában sokkal régebbi, és számos természettudós jegyezte fel az állatok közötti versengést. Általában a fajok közötti versengés érdekelte őket. Valószínűleg Malthus volt az első, aki az erőforrásokért folytatott küzdelemre gondolt egy faj - az ember - tagjai között.

Darwin először a húga, Fanny leveleiben hallott Malthusról, miközben a HMSBeagle fedélzetén utazott. Fanny elmondta neki, hogy Malthus eszméit Harriet Martineau, egy korai feminista írónő népszerűsítette. ^p153 Később, Londonba visszatérve Darwin egy vacsora alkalmával találkozott Martineau-val, és sokat foglalkozott Malthus eszméivel. Az emberek száma 25 év alatt megduplázódhat. Ha mégsem, akkor az az erőforrásokért, például az élelemért folyó verseny miatt, vagy azért, mert a háborúk és a betegségek gyakoribbá váltak.

Darwin kezdte felismerni, hogy minden élőlényfajnak megvan a lehetősége arra, hogy geometrikusan növekedjen (2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256, 512, ....), de a gyakorlatban a népességnövekedésnek ez a mintája nem valósul meg. Darwin megmagyarázza, miért nem szaporodnak az élőlények geometrikusan. Az okok között az állatok közötti versengést, a táplálék korlátozott mennyiségét, az éghajlatot és a járványokat jelölte meg. A létért folytatott küzdelemben minden élőlényt összetett kapcsolatok kötnek össze egymással. Emellett a létért folytatott küzdelem az azonos fajhoz tartozó szervezetek között a legnagyobb.

Később ezeket az ötleteket további kettővel kombinálta. Az egyik az az elképzelés volt, hogy a küzdelemben egyesek alkalmasabbak lesznek a sikerre, mint mások. ^p264-268 A másik elképzelés az öröklődés volt: a tulajdonságoknak legalább részben öröklődniük kell. Ez vezetett a természetes szelekció útján történő evolúcióról alkotott elképzeléséhez. Wallace ettől függetlenül ugyanerre a következtetésre jutott.

Darwin a "küzdelem a létért" kifejezést használta A fajok eredete című műve harmadik fejezetének címeként 1859-ben. A régi elképzelés most már teljes elméletbe illeszkedett.

"Előrebocsátom, hogy a létért való küzdelem kifejezést tág és metaforikus értelemben használom, beleértve az egyik lénynek a másiktól való függését, és beleértve (ami fontosabb) nemcsak az egyén életét, hanem az utódok hátrahagyásának sikerét is... egy növényről a sivatag szélén azt mondják, hogy küzd az életéért a szárazság ellen, bár helyesebben azt kellene mondani, hogy a nedvességtől függ". (Az első kiadás 62. oldala)

"A létért folytatott küzdelem elkerülhetetlenül következik abból a nagy sebességből, amellyel a szerves lények szaporodni hajlamosak". (p63)

Darwin azt mondja: "1838. július 15-én gondoltam először a szelekcióra a küzdelem miatt". Az 1850-es évekre már mindent kidolgozott kéziratos "nagy könyvében" (amelyet csak 1975-ben adott ki).

Miközben Wallace Kelet-Indiában lábadozott a maláriából, 1858-ban elküldött egy esszét Darwinnak. Ebben a következő mondat szerepelt: "A vadon élő állatok élete a létért folytatott küzdelem". Wallace nem sokat tudott Darwin eszméiről, és pontosan ugyanabból a forrásból jutott a gondolathoz: Malthus Esszé a népességről című művének egyik későbbi kiadásából. Ennek az esszének a megérkezése vezetett a természetes szelekció általi evolúció eszméjének 1958-as közös publikálásához.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

Q: Mi a küzdelem a létezésért?

V: A létért folytatott küzdelem egy metafora, amelyet az élőlények közötti, a túlélésért folytatott verseny leírására használnak. Ezt Charles Darwin népszerűsítette A fajok eredete című könyvében.

K: Ki alkotta meg először a "létért való küzdelem" kifejezést?

V: A "küzdelem a létért" kifejezést eredetileg Thomas Malthus használta a Népesedési elvről szóló esszéjében.

K: Hogyan találkozott Darwin Malthus gondolataival?

V: Darwin Malthus eszméiről a húga, Fanny által küldött levelekből értesült, amikor a HMS Beagle fedélzetén utazott. Fanny elmondta neki, hogy Harriet Martineau, egy korai feminista írónő Malthus eszméit népszerűsítette. Később, amikor visszatért Londonba, Darwin egy vacsora alkalmával találkozott Martineau-val, és mélyebben elgondolkodott Malthus munkásságán.

K: Mire jött rá Darwin a népességnövekedéssel kapcsolatban?

V: Darwin felismerte, hogy minden élőlényfajnak megvan a lehetősége arra, hogy mértani értelemben növekedjen (2, 4, 8, 16...), azonban a népességnövekedésnek ez a mintája a gyakorlatban nem valósul meg az állatok közötti verseny és a korlátozott erőforrások, például az élelem és a víz miatt. Azt is megjegyezte, hogy a háborúk és a betegségek megakadályozhatják a népesség túl gyors növekedését.

K: Milyen két további gondolatot kapcsolt össze Darwin a létért folytatott küzdelemmel?

V: Amellett, hogy Darwin a létezésért folytatott küzdelem részeként megjegyezte az élőlények közötti versenyt, ezt az elképzelést két másik elképzeléssel is kombinálta - hogy egyes élőlények jobban alkalmasak arra, hogy sikerrel vegyenek részt ebben a küzdelemben, mint mások; és hogy a tulajdonságoknak legalább részben öröklődniük kell az öröklődés révén -, ami alapján kidolgozta a természetes kiválasztódás útján történő evolúció elméletét.

K: Hogyan jutott Wallace a Darwinéhoz hasonló következtetésre?

V: Wallace önállóan jutott Darwinéhoz hasonló következtetésre, miután Kelet-Indiában felépült a maláriából, és 1858-ban elküldött neki egy esszét, amely a "A vadon élő állatok élete küzdelem a létért" mondatot tartalmazta. Nem sokat tudott Darwin elképzeléseiről, de a Malthuss Essay on population egyik későbbi kiadásából jutott erre a következtetésre.