nankingi mészárlás néven ismert eseménysorozat 1937 decemberében és 1938 januárjában történt a kínai Nanjingban. A történészek szerint ez a tömeges erőszak és gyilkosság a második kínai-japán háború kiélezett szakaszához tartozik, amely végül a második világháború átfogóbb konfliktusába illeszkedett Kína és Japán között. Abban az időben Japán törekedett Kína területi elfoglalására, és Nanjing volt a kínai főváros. A japán hadsereg 1937. december 13-án érte el Nanjingot; ezt követően tömeges erőszak, kivégzések, fosztogatások és más súlyos visszaélések követték, amelyek több napig, illetve hetekig folytatódtak.

Mi történt konkrétan?

A bevonulást követően a városban elkövetett cselekmények között szerepeltek fegyver nélküli katonák és polgári személyek tömeges kivégzései; olyan emberek meggyilkolása, akik nem voltak katonák (civil áldozatok); súlyos háborús bűncselekmények, például kínzások, megcsonkítások és kegyetlen kivégzések; valamint nagyszámú megerőszakolás és nemi erőszak. Számos túlélő- és szemtanúbeszámoló, fotók, naplók és hivatalos feljegyzések támasztják alá ezeket az eseményeket, továbbá vannak olyan feljegyzések és tanúk, amelyek szerint bizonyos egységek parancsokat kaptak, hogy ne tartsák be a háborús szabályokat vagy a foglyok jogait (ellenük szóló szabályok).

Tények és bizonyítékok

  • Szemtanúk: kínai túlélők, külföldi misszionáriusok és diplomáciai személyzetek (például a Nemzetközi Biztonsági Zóna tagjai) részletes beszámolói.
  • Fotók és filmfelvételek: korabeli fényképfelvételek és amatőr filmek dokumentálják a pusztítást és az áldozatokat.
  • Hivatalos feljegyzések: temetési listák, katonai jelentések és későbbi vizsgálatok anyagai, amelyek az esetek nagy számát igazolják.
  • Nemzetközi segítő zóna: a városban működött egy Nemzetközi Biztonsági Zóna, amelyet idegen diplomáciai és missziós dolgozók, köztük olyan személyek, mint John Rabe és Minnie Vautrin, hoztak létre, és amely több tízezer kínai civil életét mentette meg.

Áldozatok száma

Az áldozatok számáról nincs teljes egyetértés; a különböző források eltérő becsléseket adnak. A legtöbb modern történész és kutató a halottak számát több tízezertől több százezernyiig teszi: széles körben emlegetett tartomány a kb. 100 000 és 300 000 közötti szám, és sok szakértő a 200 000–300 000 közötti becslést tartja valószínűbbnek. A nemi erőszak áldozatainak száma szintén jelentős: egyes becslések szerint több tízezer nő esett áldozatul.

Jogi és politikai következmények

A háborús bűncselekmények miatt a háború után több per is indult. A Tokiói Perben (a Háborús Bűnök Nemzetközi Katonai Törvényszéke) és a helyi hadbírósági eljárásokban több japán tisztet és katonát elítéltek. Ugyanakkor a felelősség és a felelősségre vonás kérdése a későbbi évtizedekben politikai és történelmi vitákat váltott ki; egyes japán nacionalista körök tagadják vagy bagatellizálják az eseményeket, ami tovább feszíti a kínai és a japán kormány és társadalom közti viszonyt. Az emlékidézést és az eset tagadására tett kísérleteket különösen fájdalmasnak tartják, többek között a tokiói Jaszukuni-kegyhelyen tett látogatások miatt.

Emlékezés és viták

A nanjingi mészárlás emlékezete ma is erősen jelen van Kínában: Nanjingban működik a Nankingi Mészárlás Emlékmúzeuma (Nanjing Massacre Memorial Hall), amely dokumentumokkal, személyes tárgyakkal és emlékekkel őrzi az áldozatok emlékét. A közös múlt megítélése és a történelmi felelősség elismerése a mai napig diplomáciai és társadalmi konfliktusok forrása a két ország között.

Következtetések

A nanjingi mészárlás a 20. század egyik legsúlyosabb háborús bűncselekményeinek tekintett eseménysora. A történelmi források, a túlélők beszámolói és a kutatások mind azt mutatják, hogy a városban 1937–1938 fordulóján tömeges, szervezett és szisztematikus erőszak zajlott le. Az esemény emlékezete, a történészi kutatás és a politikai elszámoltatás kérdései ma is fontosak a regionális béke és történelmi megbékélés szempontjából.