Kína etnikai csoportjai: hanok, kisebbségek és tajvani népcsoportok

Fedezze fel Kína etnikai csoportjait: hanok, kisebbségek és tajvani népcsoportok áttekintése, 56+14 népcsoport, statisztikák és kulturális jellegzetességek.

A kínaiak Kína különböző etnikai csoportjai, beleértve Tajvant is. Ezek a csoportok nyelvileg, kulturálisan és vallásilag is változatos képet alkotnak, és hatásaik a történelmi vándorlások, telepítések és az állami intézkedések következtében alakultak ki.

E csoportok közül a legnagyobb a han kínaiaké. Ezt a csoportot angolul gyakran "kínaiaknak" vagy "etnikai kínaiaknak" nevezik. A hanok lélekszáma több százmilliós, és jelentős diaszpóra él Kínán kívül is; így kulturális és gazdasági hatásuk messzire kiterjed. A világ népességének jelentős részét alkotják, és a kínai társadalom nyelvi, irodalmi és kulturális hagyományainak fő hordozói.

Főbb nem han etnikai csoportok

A Kínai Népköztársaság hivatalosan 56 etnikai csoportról számol be. Közülük néhány legismertebb:

• Zhuang – az egyik legnagyobb kisebbség, főként a Dél‑Kínában, Guangxi környékén élnek.
• Hui (huik) – többségük muzulmán hitű, szétszórtan élnek országszerte.
• Mandzsu (mandzsu) – történelmileg fontos szerepük volt a Qing-dinasztia korában.
• Ujgur (az ujgurok) – túlnyomórészt muszlim, főként az Észak‑nyugati Xinjiang területén élnek.
• Tibeti – tibeti buddhizmust követő közösségek, főként Tibet és környéke.
• Miao, Yao, Yi, Mongol, Tujia, Bai, Dong és sok más csoport – mindegyik saját nyelvi és kulturális jellemzőkkel rendelkezik.

Nyelvek, vallás és autonómia

A kínai etnikai csoportok által beszélt nyelvek több nyelvcsaládba tartoznak: a hanok Sinitic (pl. mandarin, kantoni és más kínai nyelvjárások) nyelveket beszélnek, míg a kisebbségek között megtalálhatók a tibeti‑burmai, a turkesztáni‑török, a mongol, a taj‑kadai és az austronesiai nyelvcsaládok is. Vallási szempontból jelen vannak a buddhizmus, a taoizmus, az iszlám, a kereszténység és hagyományos helyi hitvilágok keveredései.

Az állam területén több autonóm régió és prefektúra működik, amelyek célja az etnikai csoportok kulturális és jogi sajátosságainak elismerése. Kiemelt autonóm területek: Xinjiang Ujgur Autonóm Terület, Tibet Autonóm Terület, Belső‑Mongólia Autonóm Terület, Guangxi Zhuang Autonóm Terület és Ningxia Hui Autonóm Terület.

Tajvan és az őslakos népcsoportok

Tajvanon (a Kínai Köztársaság, ROC) a helyi kormányzat hivatalosan több őslakos népcsoportot is elismer. A szigeten élő őslakosok többsége austronéziai nyelveket beszél, és kulturálisan különbözik a Han‑többségtől. A ROC jelenleg több őslakos népcsoportot is hivatalosan elismer (napjainkban ez a szám 16), és a tajvani őslakos közösségek körülbelül néhány százezer főt tesznek ki; kultúrájuk és jogi helyzetük az utóbbi évtizedekben fokozott figyelmet és részleges helyreállítást kapott.

Összefoglalás

A kínai (PRC) és tajvani (ROC) etnikai térkép rendkívül sokszínű: a nagy létszámú han többség mellett számos, különböző nyelvű és kulturális hagyományokat követő kisebbség alkotja a társadalom mozaikját. A Kínai Népköztársaság által elismert 56 csoport, illetve a tajvani őslakosok hivatalos elismerése mellett a kulturális megőrzés, nyelvi revitalizáció és gazdasági integráció ma is fontos társadalmi és politikai kérdések.

A kínai etnikai csoportok részletes listája általában Kína (KNK) és Tajvan főbb etnikai csoportjait foglalja magában, beleértve mind a nagyobb, mind a kisebb közösségeket, valamint a hozzájuk kapcsolódó nyelvi és földrajzi jellemzőket.

Kérdések és válaszok

K: Kik a kínaiak?

K: Melyik a legnagyobb etnikai csoport Kínában?

K: Milyen más etnikai csoportok vannak Kínában?

K: Hány etnikai csoportot ismer el hivatalosan a Kínai Népköztársaság?

K: Hány tajvani őslakos törzset ismer el hivatalosan Tajvan (Kínai Köztársaság)?

K: A han kínaiak csak Kínában élnek?

K: Mit tartalmaz a Kínában élő etnikai csoportok listája?

Keresés betűvel