Manhattan (városrész)
Manhattan egyike a New York Cityt alkotó öt kerületnek, és a New York-i metropolisz központja. Ugyanazon a területen fekszik, mint New York állam New York megye nevű megyéje. Bár ez a legkisebb kerület, a legsűrűbben lakott kerület. Manhattan kerületének nagy része a Manhattan-szigeten található, de a Marble Hill negyed az Egyesült Államok szárazföldi részéhez tartozik (Bronxon keresztül). Több kisebb sziget, köztük a Roosevelt-sziget is Manhattan része.
A hollandok megvásárolták az amerikai őslakosoktól, és Új Amszterdamnak nevezték el, majd az angolok átvették, és a nevét New Yorkra változtatták. A Manhattan név a Lenni Lenape nép munsi nyelvéből származik, ami sok domb szigetét jelenti. Más elméletek szerint három munsi szó egyikéből származik. A "Manahactanienk" jelentése "a mámor helye". További lehetőségek a "manahatouh", amely "olyan helyet jelent, ahol fa áll rendelkezésre íjak és nyilak készítéséhez", és a "menatay", amely egyszerűen "a szigetet" jelenti.
Manhattan az Egyesült Államok és a világ fontos kereskedelmi, pénzügyi és kulturális központja. Az Egyesült Államok legtöbb jelentős rádió-, televízió- és távközlési vállalata, valamint számos hír-, magazin-, könyv- és egyéb médiakiadó székhelye található itt. Manhattanben számos híres nevezetesség, turisztikai látványosság, múzeum és egyetem található. Itt található az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelye is.
Történelem
A gyarmatosítás előtt a lenape indiánok éltek a mai Manhattan területén. 1524-ben a kenukkal közlekedő lenape emberek találkoztak Giovanni da Verrazzanóval, az első európai felfedezővel, aki áthaladt a New York-i kikötőn, bár lehet, hogy a Narrows-on túl nem lépett be a kikötőbe. Henry Hudson, a Holland Kelet-indiai Társaságnak dolgozó angol férfi készítette el a terület első térképét.
Gyarmati idők
Az 1620-as években az első nagy európai gyarmat Új-Hollandiában alakult meg, amikor a hollandok elkezdték a szőrmekereskedelmet a Governors-szigeten. 1625-ben a hollandok a Manhattan-szigetet választották az újonnan érkezettek védelmére szolgáló fellegvár, az Amszterdam-erőd építéséhez. Később Új-Amszterdamnak (hollandul: Nieuw Amsterdam) nevezték el. New Amsterdam létrehozását New York City születéseként ismerték el.
1626. május 24-én Manhattan megvásárlásra került a szigeten élő amerikai őslakosoktól. Az ár 60 gulden értékű kereskedelmi áru volt, ami akkoriban körülbelül 24 dollárt ért. Az amszterdami Nemzetközi Társadalomtörténeti Intézet valutaszámításai szerint az 1620-as években 60 gulden ma körülbelül 1000 dollárba kerül.
1647-ben Peter Stuyvesant lett a gyarmat utolsó holland főigazgatója. Új-Amszterdamot 1653. február 3-án tekintették hivatalos városnak. 1664-ben az angolok meghódították Új-Hollandiát, és átnevezték "New York"-nak II. Jakab angol király után, akit akkoriban York és Albanyhercegeként ismertek. Stuyvesant és tanácsa alkut kötött a britekkel, amelyben az új-alföldieknek szabadságjogokat ígértek, beleértve a vallásszabadságot is, a brit uralom alatt. 1673 augusztusában a hollandok ismét átvették az irányítást a sziget felett, és a várost "Új-Oranjé"-nak (hollandul: Nieuwe Oranje) nevezték el. A hollandok 1674 novemberében egy szerződéssel örökre elvesztették az ellenőrzést Új-Hollandia felett az angolok javára.
Amerikai forradalom
Manhattan az amerikai forradalom idején számos hadjárat, csata és találkozó központja volt. 1765-ben az összes gyarmat együtt dolgozott egy egységes politikai cél érdekében, amikor New Yorkban tartották a tizenhárom gyarmat képviselőinek Stamp Act kongresszusát (találkozóját), hogy megírják a Jogok és sérelmek nyilatkozatát.
A bostoni székhelyű Sons of Liberty (Szabadság Fiai) csoport hosszú ideig harcban állt a brit hatóságokkal a szabadságpóznákért, amelyeket néha a Sons of Liberty emelt, és amelyeket a britek vágtak le. A viták akkor értek véget, amikor 1775-ben a forradalmi New York-i Tartományi Kongresszus átvette a hatalmat.
Manhattan volt a központja az amerikai függetlenségi háború elején lezajlott nagy csatáknak. Ezeket a csatákat New York-i hadjáratnak nevezték, ahol a brit erők és a telepesek New York City és New Jersey állam ellenőrzéséért küzdöttek. A George Washington vezette lázadó kontinentális hadseregnek el kellett hagynia Manhattant, miután 1776. november 16-án elveszítette a Fort Washington-i csatát. Nem sokkal később Manhattanben nagy károkat okozott az 1776-os New York-i nagy tűzvész.
A győzelemmel a britek ellenőrzésük alá vonták a területet. A háború hátralévő részében a várost politikai és katonai tevékenységek központjaként használták. Máshonnan lojalisták érkeztek a városba a lázadók elől menekülve és a háborúhoz csatlakozva.
Évekkel később Washington visszatért Manhattanbe a hadseregével. A kiürítés napján, 1783. november 25-én az utolsó brit megszálló erők is elhagyták a várost. 1789. április 30-án Washingtont beiktatták (hivatalosan ő lett) az Egyesült Államok első elnökévé, és a Wall Street-i Federal Hallban letette hivatali esküjét.
Bevándorlási hullám és aranykor
A 19. század elején Manhattan lakossága és gazdaságilag is növekedett. Egy újabb nagy tűzvész 1835-ben a város nagy részét elpusztította, de hamarosan újjáépítették. A nagy ír éhínség miatt sok ír emigrált (elhagyta hazáját), hogy New Yorkban éljen; ők tették ki Manhattan lakosságának 25%-át abban az időben. Az írek közül sokan a Lower East Side Bowery nevű részén vagy egy másik, Five Points nevű részen éltek.
A polgárháború után sok olasz, lengyel és zsidó származású bevándorló érkezett Manhattanbe, és a Lower East Side nevű városrész bérházaiban éltek. Egy időben több mint egymillió ember élt a területen.
A Tammany Hall nevű ír politikai gépezet nagyon fontos volt New York Cityben az aranykorban. A többnyire ír bevándorlók támogatásával politikai gépezetként növekedett. Ez a támogatás segített megnyerni az első Tammany-polgármester, Fernando Wood megválasztását 1854-ben. Az 1858-ban a nagyközönség számára megnyitott Central Park lett az első parkosított park bármely amerikai városban, és az ország első közparkja.
A polgárháború után az Európából érkező bevándorlók száma megugrott, és New York lett az Egyesült Államok legnépszerűbb bevándorló államává. Emiatt a franciák 1886. október 28-án megépítették és átadták New Yorknak a Szabadság-szobrot. Nem sokkal később Manhattan és Brooklyn kerületeket egyesítették egy várossá.
Gazdasági hanyatlás és felemelkedés
A 20. század elején sok új dolog épült a városban, például felhőkarcolók és a New York-i metró. Az első metróközpont, az Interborough Rapid Transit vagy IRT 1904-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A Subway üzembe helyezése segített összekötni az új várost, akárcsak a Brooklynba vezető új hidak. Az 1920-as években az amerikai Délről indult nagy népvándorlás és a harlemi reneszánsz során sok afroamerikai költözött Manhattanbe. New York City 1925-ben a világ legnépesebb városa (a legtöbb lakossal rendelkező város) lett, megelőzve ezzel Londont, amely egy évszázadon át birtokolta ezt a címet.
Az első és a második világháború között a reformpárti Fiorello La Guardia 1933-ban új polgármesterré választották, és 1934-ben lépett hivatalba, ami a Tammany Hall bukását jelentette, miután 80 évig uralta a New York-i politikát. Miután a város demográfiai helyzete stabilabbá vált, a szakszervezeti szervezkedés védelmet és jólétet biztosított a munkásosztály számára. A nagy gazdasági világválság ellenére az 1930-as években Manhattanben épült fel a korszak néhány legmagasabb felhőkarcolója, köztük számos Art Deco remekmű, amelyek ma is a város látképének részét képezik. A legismertebb építmények az Empire State Building, a Chrysler Building és a GE Building.
A második világháború végét követően sok veterán tért haza az Egyesült Államokba. Ez a hazatérő katonáknak eladásra vagy bérbeadásra szánt magánközösségek kialakulásához vezetett, ami gazdasági fellendülést eredményezett. Az egyik példa az otthont kereső veteránok vonzására épült közösségek közül a Stuyvesant Town-Peter Cooper Village, amely 1947-ben nyílt meg. 1951-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete az első, Queensben lévő székhelyéről Manhattan East Side-jára költözött.
A népesség és az ipar az 1960-as években kezdett csökkenni. A Stonewall-lázadások a meleg közösség tagjainak erőszakos tüntetéssorozata volt. Az 1970-es évekre a város a történelem graffitivel borított, bűnözéssel teli reliktumaként szerzett hírnevet. 1975-ben a városi önkormányzat csődbe ment (elfogyott a pénze), és a pénzügyi segítségért való könyörgéseit először elutasították. A New York Daily News 1975. október 30-án a következő főcímmel számolt be az eseményről: "Ford a városnak: Drop Dead". A város szövetségi kölcsönt és adósságátütemezést kapott. A gazdasági visszaesés és a fellendülés után New York állam folyamatosan figyelemmel kísérte New York City gazdaságát.
Az 1980-as években a Wall Street újjáéledt a mélypontról, és a város visszanyerte szerepét a világ pénzügyi iparának központjában. Ebben az időszakban Manhattan az AIDS-válság középpontjában is állt, Greenwich Village a járvány egyik fő központja volt. A Gay Men's Health Crisis (GMHC) és az AIDS Coalition to Unleash Power (ACT UP) olyan szervezetek voltak, amelyek a válság miatt jöttek létre. Céljuk az volt, hogy az AIDS áldozatainak érdekében fellépjenek.
A bűnözési ráta az 1990-es években nagymértékben csökkenni kezdett. A gyilkosságok száma 2008-ban 537 volt, szemben az 1990-es 2245-tel. A crack-járvány és a hozzá kapcsolódó kábítószerrel kapcsolatos erőszakos cselekmények lecsengtek, és a város nagymértékben kordában tartotta őket. Sokan, akik korábban elköltöztek a városból, visszatértek, mert a város ismét a világ minden tájáról érkező bevándorlók célpontjává vált, ami az alacsony kamatlábakkal és a Wall Street-i bónuszokkal együtt az ingatlanpiac növekedését táplálta.
Lower Manhattan 1660-ban, amikor még Új-Amszterdam része volt. A sziget csúcsa felé eső nagy épület az Amszterdami erőd. A térképen jobbra van észak.
Egy ismeretlen művész 1776-os illusztrációja a város nagy részét elpusztító tűzvészről.
Régi bérházak Manhattanben.
Politikai karikatúra az Interborough Rapid Transit rossz szolgáltatásairól 1905-ben, a New York Heraldból
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Manhattan?
V: Manhattan egyike a New York Cityt alkotó öt kerületnek, és a New York-i metropolisz központja. Ugyancsak New York állam New York megye nevű kerületével azonos területen fekszik.
K: Honnan származik a "Manhattan" név?
V: A Manhattan név a Lenni Lenape törzs Munsi nyelvéből származik, ami azt jelenti, hogy a sok domb szigete. Más elméletek szerint a három munsi szó egyikéből származik. "Manahactanienk", ami "mámorító helyet", "manahatouh", ami "hely, ahol fa áll rendelkezésre íjak és nyilak készítéséhez", vagy "menatay", ami egyszerűen "szigetet" jelent.
K: Mi teszi Manhattant fontos kereskedelmi, gazdasági és kulturális központtá?
V: Az Egyesült Államokban a legtöbb jelentős rádió-, televízió- és távközlési vállalat, valamint számos hír-, magazin-, könyv- és egyéb médiakiadó székhelye ott található. Számos híres nevezetesség, látnivaló, múzeum és egyetem is található itt. Itt található az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelye is.
K: Mekkora Manhattan a többi kerülethez képest?
V: Bár területét tekintve ez a legkisebb kerület a New Yorkot alkotó öt kerület közül, mégis sűrűn lakott.
K: Ki volt eredetileg Manhattan tulajdonosa, mielőtt holland telepesek vásárolták volna meg?
V: Mielőtt a holland telepesek megvásárolták volna Manhattan szigetét az amerikai őslakosoktól, először ők telepítették le a földet.
K: Mikor vásárolták meg a holland telepesek a későbbi Manhattan-szigetet?
V: A hollandok valamikor az 1600-as évek elején vásárolták meg Manhattan szigetét az amerikai őslakosoktól, amikor új lehetőségeket keresve Amerikába érkeztek, hogy letelepedjenek és saját kolóniát alapítsanak az Atlanti-óceánnak ezen az oldalán.
