Manhattan — New York kerülete, pénzügyi és kulturális központ
Manhattan — New York pénzügyi és kulturális szíve: felhőkarcolók, múzeumok, Broadway, Wall Street és ikonikus látnivalók egyetlen vibráló kerületben.
Manhattan egyike a New York Cityt alkotó öt kerületnek, és a New York-i metropolisz központja. Ugyanazon a területen fekszik, mint New York állam New York megye nevű megyéje. Bár ez a legkisebb kerület, a legsűrűbben lakott kerület. Manhattan kerületének nagy része a Manhattan-szigeten található, de a Marble Hill negyed az Egyesült Államok szárazföldi részéhez tartozik (Bronxon keresztül). Több kisebb sziget, köztük a Roosevelt-sziget is Manhattan része.
A hollandok megvásárolták az amerikai őslakosoktól, és Új Amszterdamnak nevezték el, majd az angolok átvették, és a nevét New Yorkra változtatták. A Manhattan név a Lenni Lenape nép munsi nyelvéből származik, ami sok domb szigetét jelenti. Más elméletek szerint három munsi szó egyikéből származik. A "Manahactanienk" jelentése "a mámor helye". További lehetőségek a "manahatouh", amely "olyan helyet jelent, ahol fa áll rendelkezésre íjak és nyilak készítéséhez", és a "menatay", amely egyszerűen "a szigetet" jelenti.
Manhattan az Egyesült Államok és a világ fontos kereskedelmi, pénzügyi és kulturális központja. Az Egyesült Államok legtöbb jelentős rádió-, televízió- és távközlési vállalata, valamint számos hír-, magazin-, könyv- és egyéb médiakiadó székhelye található itt. Manhattanben számos híres nevezetesség, turisztikai látványosság, múzeum és egyetem található. Itt található az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelye is.
Földrajz és városszerkezet
Manhattan hosszú, keskeny sziget, amelyet észak–déli irányba söprő utcahálózat és a kelet–nyugati irányú sugárutak jellemeznek. A 19. század eleji Commissioner's Plan határozta meg a ma is jellemző rácsszerű utcahálózat nagy részét, amely megkönnyítette a város beépítését és fejlődését. A kerület hagyományosan három nagyabb részre oszlik: Downtown (a délre eső történelmi-üzleti negyedek, köztük a Financial District), Midtown (a kereskedelem, irodák és a turizmus központja) és Uptown (lakónegyedek és nagyobb zöldterületek, például Central Park).
Történelem röviden
A területet eredetileg bennszülött indián csoportok lakták, majd a 17. században a hollandok alapították Új Amszterdamot. 1664-ben az angolok átvették a területet, és New Yorkra keresztelték. A 19. és 20. század folyamán Manhattan bevándorlási központtá, ipari és pénzügyi központtá vált; a 20. század folyamán alakult ki a város ma ismert sűrű, felhőkarcolókkal tarkított arculata. A Harlem a 20. század elején kulturális központtá vált a Harlem-reneszánsz idején, amikor a zene, irodalom és művészet virágzott.
Gazdaság és pénzügyi központ
Manhattan a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja. Itt található a Wall Street és az ottani tőzsdekultúra központja, valamint számos nagy bank, befektetési cég és pénzügyi szolgáltató. A pénzügyi szektor mellett jelentős a média-, reklám-, jogi és kreatív iparág jelenléte is. Mivel sok globális vállalatnak van itt irodája vagy regionális központja, Manhattan gazdasági hatása messze túlmutat a kerület határain.
Kultúra, oktatás és múzeumok
Manhattan kulturális élete rendkívül gazdag: a Broadway színházak, a világviszonylatban is elismert múzeumok (például a Metropolitan Museum of Art, a Museum of Modern Art, az American Museum of Natural History, a Guggenheim és más intézmények) rengeteg látogatót vonzanak. A kerület otthont ad számos egyetemnek és főiskolának, köztük az olyan nagy intézményeknek, amelyek erős kutatási és oktatási háttérrel rendelkeznek. A zenei, irodalmi és képzőművészeti élet is rendkívül aktív, változatos galériákkal és klubokkal.
Látnivalók és nevezetességek
- Central Park – zöld oázis a város közepén, pihenésre és szabadtéri programokra.
- Times Square – a turisták és a reklámfények egyik ikonikus helye Midtownban.
- Empire State Building, valamint számos felhőkarcoló és kilátó, amelyek panorámát nyújtanak a városra.
- Számos történelmi negyed: Greenwich Village, SoHo, Tribeca, Harlem és mások, amelyek mind külön hangulatot képviselnek.
- Egyéb parkok és zöldterületek, történelmi helyszínek és emlékművek, amelyek a város több évszázados történetét tükrözik.
Közlekedés
Manhattan kiváló tömegközlekedéssel rendelkezik: a New York-i metróhálózat sűrűn átszövi a kerületet, emellett buszok, villamosok (helyi), kompok és nagy vasúti pályaudvarok (például Grand Central Terminal, Pennsylvania Station) biztosítják a kapcsolódást a város többi részéhez és a régióhoz. A kerületet több híddal és alagúttal kapcsolják a környező kerületekhez és államokhoz, így könnyen elérhető az egész nagyvárosi térség.
Demográfia és társadalom
Manhattan népessége sokszínű etnikai és kulturális összetételű, számos bevándorló közösséggel és különböző életstílusokkal. A kerületben egyaránt megtalálhatók sűrűn lakott lakónegyedek és fényűző, drágább városi környezetek. A lakásárak és bérleti díjak általában az ország egyik legmagasabbjai között vannak, ami befolyásolja a lakosság összetételét és a város egyes részeinek társadalmi jellegét.
Kormányzás
Manhattan mind polgári, mind közigazgatási értelemben egyaránt a New York megye területével esik egybe. A kerület helyi ügyekben a városi önkormányzat hatáskörébe tartozik, emellett van saját kerületi vezetője (borough president) és több közösségi tanácsa (community boards), amelyek a helyi fejlesztésekben, tervezésben és közszolgáltatásokban működnek közre.
Összességében Manhattan nemcsak New York City központi magja, hanem nemzetközi értelemben is fontos gazdasági, kulturális és társadalmi csomópont, amely számos területen formálja az amerikai és globális trendeket.
Történelem
A gyarmatosítás előtt a lenape indiánok éltek a mai Manhattan területén. 1524-ben a kenukkal közlekedő lenape emberek találkoztak Giovanni da Verrazzanóval, az első európai felfedezővel, aki áthaladt a New York-i kikötőn, bár lehet, hogy a Narrows-on túl nem lépett be a kikötőbe. Henry Hudson, a Holland Kelet-indiai Társaságnak dolgozó angol férfi készítette el a terület első térképét.
Gyarmati idők
Az 1620-as években az első nagy európai gyarmat Új-Hollandiában alakult meg, amikor a hollandok elkezdték a szőrmekereskedelmet a Governors-szigeten. 1625-ben a hollandok a Manhattan-szigetet választották az újonnan érkezettek védelmére szolgáló fellegvár, az Amszterdam-erőd építéséhez. Később Új-Amszterdamnak (hollandul: Nieuw Amsterdam) nevezték el. New Amsterdam létrehozását New York City születéseként ismerték el.
1626. május 24-én Manhattan megvásárlásra került a szigeten élő amerikai őslakosoktól. Az ár 60 gulden értékű kereskedelmi áru volt, ami akkoriban körülbelül 24 dollárt ért. Az amszterdami Nemzetközi Társadalomtörténeti Intézet valutaszámításai szerint az 1620-as években 60 gulden ma körülbelül 1000 dollárba kerül.
1647-ben Peter Stuyvesant lett a gyarmat utolsó holland főigazgatója. Új-Amszterdamot 1653. február 3-án tekintették hivatalos városnak. 1664-ben az angolok meghódították Új-Hollandiát, és átnevezték "New York"-nak II. Jakab angol király után, akit akkoriban York és Albanyhercegeként ismertek. Stuyvesant és tanácsa alkut kötött a britekkel, amelyben az új-alföldieknek szabadságjogokat ígértek, beleértve a vallásszabadságot is, a brit uralom alatt. 1673 augusztusában a hollandok ismét átvették az irányítást a sziget felett, és a várost "Új-Oranjé"-nak (hollandul: Nieuwe Oranje) nevezték el. A hollandok 1674 novemberében egy szerződéssel örökre elvesztették az ellenőrzést Új-Hollandia felett az angolok javára.
Amerikai forradalom
Manhattan az amerikai forradalom idején számos hadjárat, csata és találkozó központja volt. 1765-ben az összes gyarmat együtt dolgozott egy egységes politikai cél érdekében, amikor New Yorkban tartották a tizenhárom gyarmat képviselőinek Stamp Act kongresszusát (találkozóját), hogy megírják a Jogok és sérelmek nyilatkozatát.
A bostoni székhelyű Sons of Liberty (Szabadság Fiai) csoport hosszú ideig harcban állt a brit hatóságokkal a szabadságpóznákért, amelyeket néha a Sons of Liberty emelt, és amelyeket a britek vágtak le. A viták akkor értek véget, amikor 1775-ben a forradalmi New York-i Tartományi Kongresszus átvette a hatalmat.
Manhattan volt a központja az amerikai függetlenségi háború elején lezajlott nagy csatáknak. Ezeket a csatákat New York-i hadjáratnak nevezték, ahol a brit erők és a telepesek New York City és New Jersey állam ellenőrzéséért küzdöttek. A George Washington vezette lázadó kontinentális hadseregnek el kellett hagynia Manhattant, miután 1776. november 16-án elveszítette a Fort Washington-i csatát. Nem sokkal később Manhattanben nagy károkat okozott az 1776-os New York-i nagy tűzvész.
A győzelemmel a britek ellenőrzésük alá vonták a területet. A háború hátralévő részében a várost politikai és katonai tevékenységek központjaként használták. Máshonnan lojalisták érkeztek a városba a lázadók elől menekülve és a háborúhoz csatlakozva.
Évekkel később Washington visszatért Manhattanbe a hadseregével. A kiürítés napján, 1783. november 25-én az utolsó brit megszálló erők is elhagyták a várost. 1789. április 30-án Washingtont beiktatták (hivatalosan ő lett) az Egyesült Államok első elnökévé, és a Wall Street-i Federal Hallban letette hivatali esküjét.
Bevándorlási hullám és aranykor
A 19. század elején Manhattan lakossága és gazdaságilag is növekedett. Egy újabb nagy tűzvész 1835-ben a város nagy részét elpusztította, de hamarosan újjáépítették. A nagy ír éhínség miatt sok ír emigrált (elhagyta hazáját), hogy New Yorkban éljen; ők tették ki Manhattan lakosságának 25%-át abban az időben. Az írek közül sokan a Lower East Side Bowery nevű részén vagy egy másik, Five Points nevű részen éltek.
A polgárháború után sok olasz, lengyel és zsidó származású bevándorló érkezett Manhattanbe, és a Lower East Side nevű városrész bérházaiban éltek. Egy időben több mint egymillió ember élt a területen.
A Tammany Hall nevű ír politikai gépezet nagyon fontos volt New York Cityben az aranykorban. A többnyire ír bevándorlók támogatásával politikai gépezetként növekedett. Ez a támogatás segített megnyerni az első Tammany-polgármester, Fernando Wood megválasztását 1854-ben. Az 1858-ban a nagyközönség számára megnyitott Central Park lett az első parkosított park bármely amerikai városban, és az ország első közparkja.
A polgárháború után az Európából érkező bevándorlók száma megugrott, és New York lett az Egyesült Államok legnépszerűbb bevándorló államává. Emiatt a franciák 1886. október 28-án megépítették és átadták New Yorknak a Szabadság-szobrot. Nem sokkal később Manhattan és Brooklyn kerületeket egyesítették egy várossá.
Gazdasági hanyatlás és felemelkedés
A 20. század elején sok új dolog épült a városban, például felhőkarcolók és a New York-i metró. Az első metróközpont, az Interborough Rapid Transit vagy IRT 1904-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A Subway üzembe helyezése segített összekötni az új várost, akárcsak a Brooklynba vezető új hidak. Az 1920-as években az amerikai Délről indult nagy népvándorlás és a harlemi reneszánsz során sok afroamerikai költözött Manhattanbe. New York City 1925-ben a világ legnépesebb városa (a legtöbb lakossal rendelkező város) lett, megelőzve ezzel Londont, amely egy évszázadon át birtokolta ezt a címet.
Az első és a második világháború között a reformpárti Fiorello La Guardia 1933-ban új polgármesterré választották, és 1934-ben lépett hivatalba, ami a Tammany Hall bukását jelentette, miután 80 évig uralta a New York-i politikát. Miután a város demográfiai helyzete stabilabbá vált, a szakszervezeti szervezkedés védelmet és jólétet biztosított a munkásosztály számára. A nagy gazdasági világválság ellenére az 1930-as években Manhattanben épült fel a korszak néhány legmagasabb felhőkarcolója, köztük számos Art Deco remekmű, amelyek ma is a város látképének részét képezik. A legismertebb építmények az Empire State Building, a Chrysler Building és a GE Building.
A második világháború végét követően sok veterán tért haza az Egyesült Államokba. Ez a hazatérő katonáknak eladásra vagy bérbeadásra szánt magánközösségek kialakulásához vezetett, ami gazdasági fellendülést eredményezett. Az egyik példa az otthont kereső veteránok vonzására épült közösségek közül a Stuyvesant Town-Peter Cooper Village, amely 1947-ben nyílt meg. 1951-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete az első, Queensben lévő székhelyéről Manhattan East Side-jára költözött.
A népesség és az ipar az 1960-as években kezdett csökkenni. A Stonewall-lázadások a meleg közösség tagjainak erőszakos tüntetéssorozata volt. Az 1970-es évekre a város a történelem graffitivel borított, bűnözéssel teli reliktumaként szerzett hírnevet. 1975-ben a városi önkormányzat csődbe ment (elfogyott a pénze), és a pénzügyi segítségért való könyörgéseit először elutasították. A New York Daily News 1975. október 30-án a következő főcímmel számolt be az eseményről: "Ford a városnak: Drop Dead". A város szövetségi kölcsönt és adósságátütemezést kapott. A gazdasági visszaesés és a fellendülés után New York állam folyamatosan figyelemmel kísérte New York City gazdaságát.
Az 1980-as években a Wall Street újjáéledt a mélypontról, és a város visszanyerte szerepét a világ pénzügyi iparának központjában. Ebben az időszakban Manhattan az AIDS-válság középpontjában is állt, Greenwich Village a járvány egyik fő központja volt. A Gay Men's Health Crisis (GMHC) és az AIDS Coalition to Unleash Power (ACT UP) olyan szervezetek voltak, amelyek a válság miatt jöttek létre. Céljuk az volt, hogy az AIDS áldozatainak érdekében fellépjenek.
A bűnözési ráta az 1990-es években nagymértékben csökkenni kezdett. A gyilkosságok száma 2008-ban 537 volt, szemben az 1990-es 2245-tel. A crack-járvány és a hozzá kapcsolódó kábítószerrel kapcsolatos erőszakos cselekmények lecsengtek, és a város nagymértékben kordában tartotta őket. Sokan, akik korábban elköltöztek a városból, visszatértek, mert a város ismét a világ minden tájáról érkező bevándorlók célpontjává vált, ami az alacsony kamatlábakkal és a Wall Street-i bónuszokkal együtt az ingatlanpiac növekedését táplálta.
Lower Manhattan 1660-ban, amikor még Új-Amszterdam része volt. A sziget csúcsa felé eső nagy épület az Amszterdami erőd. A térképen jobbra van észak.
Egy ismeretlen művész 1776-os illusztrációja a város nagy részét elpusztító tűzvészről.
Régi bérházak Manhattanben.
Politikai karikatúra az Interborough Rapid Transit rossz szolgáltatásairól 1905-ben, a New York Heraldból
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Manhattan?
V: Manhattan egyike a New York Cityt alkotó öt kerületnek, és a New York-i metropolisz központja. Ugyancsak New York állam New York megye nevű kerületével azonos területen fekszik.
K: Honnan származik a "Manhattan" név?
V: A Manhattan név a Lenni Lenape törzs Munsi nyelvéből származik, ami azt jelenti, hogy a sok domb szigete. Más elméletek szerint a három munsi szó egyikéből származik. "Manahactanienk", ami "mámorító helyet", "manahatouh", ami "hely, ahol fa áll rendelkezésre íjak és nyilak készítéséhez", vagy "menatay", ami egyszerűen "szigetet" jelent.
K: Mi teszi Manhattant fontos kereskedelmi, gazdasági és kulturális központtá?
V: Az Egyesült Államokban a legtöbb jelentős rádió-, televízió- és távközlési vállalat, valamint számos hír-, magazin-, könyv- és egyéb médiakiadó székhelye ott található. Számos híres nevezetesség, látnivaló, múzeum és egyetem is található itt. Itt található az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelye is.
K: Mekkora Manhattan a többi kerülethez képest?
V: Bár területét tekintve ez a legkisebb kerület a New Yorkot alkotó öt kerület közül, mégis sűrűn lakott.
K: Ki volt eredetileg Manhattan tulajdonosa, mielőtt holland telepesek vásárolták volna meg?
V: Mielőtt a holland telepesek megvásárolták volna Manhattan szigetét az amerikai őslakosoktól, először ők telepítették le a földet.
K: Mikor vásárolták meg a holland telepesek a későbbi Manhattan-szigetet?
V: A hollandok valamikor az 1600-as évek elején vásárolták meg Manhattan szigetét az amerikai őslakosoktól, amikor új lehetőségeket keresve Amerikába érkeztek, hogy letelepedjenek és saját kolóniát alapítsanak az Atlanti-óceánnak ezen az oldalán.
Keres