Manhattan egyike a New York Cityt alkotó öt kerületnek, és a New York-i metropolisz központja. Ugyanazon a területen fekszik, mint New York állam New York megye nevű megyéje. Bár ez a legkisebb kerület, a legsűrűbben lakott kerület. Manhattan kerületének nagy része a Manhattan-szigeten található, de a Marble Hill negyed az Egyesült Államok szárazföldi részéhez tartozik (Bronxon keresztül). Több kisebb sziget, köztük a Roosevelt-sziget is Manhattan része.

A hollandok megvásárolták az amerikai őslakosoktól, és Új Amszterdamnak nevezték el, majd az angolok átvették, és a nevét New Yorkra változtatták. A Manhattan név a Lenni Lenape nép munsi nyelvéből származik, ami sok domb szigetét jelenti. Más elméletek szerint három munsi szó egyikéből származik. A "Manahactanienk" jelentése "a mámor helye". További lehetőségek a "manahatouh", amely "olyan helyet jelent, ahol fa áll rendelkezésre íjak és nyilak készítéséhez", és a "menatay", amely egyszerűen "a szigetet" jelenti.

Manhattan az Egyesült Államok és a világ fontos kereskedelmi, pénzügyi és kulturális központja. Az Egyesült Államok legtöbb jelentős rádió-, televízió- és távközlési vállalata, valamint számos hír-, magazin-, könyv- és egyéb médiakiadó székhelye található itt. Manhattanben számos híres nevezetesség, turisztikai látványosság, múzeum és egyetem található. Itt található az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelye is.



Földrajz és városszerkezet

Manhattan hosszú, keskeny sziget, amelyet észak–déli irányba söprő utcahálózat és a kelet–nyugati irányú sugárutak jellemeznek. A 19. század eleji Commissioner's Plan határozta meg a ma is jellemző rácsszerű utcahálózat nagy részét, amely megkönnyítette a város beépítését és fejlődését. A kerület hagyományosan három nagyabb részre oszlik: Downtown (a délre eső történelmi-üzleti negyedek, köztük a Financial District), Midtown (a kereskedelem, irodák és a turizmus központja) és Uptown (lakónegyedek és nagyobb zöldterületek, például Central Park).

Történelem röviden

A területet eredetileg bennszülött indián csoportok lakták, majd a 17. században a hollandok alapították Új Amszterdamot. 1664-ben az angolok átvették a területet, és New Yorkra keresztelték. A 19. és 20. század folyamán Manhattan bevándorlási központtá, ipari és pénzügyi központtá vált; a 20. század folyamán alakult ki a város ma ismert sűrű, felhőkarcolókkal tarkított arculata. A Harlem a 20. század elején kulturális központtá vált a Harlem-reneszánsz idején, amikor a zene, irodalom és művészet virágzott.

Gazdaság és pénzügyi központ

Manhattan a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja. Itt található a Wall Street és az ottani tőzsdekultúra központja, valamint számos nagy bank, befektetési cég és pénzügyi szolgáltató. A pénzügyi szektor mellett jelentős a média-, reklám-, jogi és kreatív iparág jelenléte is. Mivel sok globális vállalatnak van itt irodája vagy regionális központja, Manhattan gazdasági hatása messze túlmutat a kerület határain.

Kultúra, oktatás és múzeumok

Manhattan kulturális élete rendkívül gazdag: a Broadway színházak, a világviszonylatban is elismert múzeumok (például a Metropolitan Museum of Art, a Museum of Modern Art, az American Museum of Natural History, a Guggenheim és más intézmények) rengeteg látogatót vonzanak. A kerület otthont ad számos egyetemnek és főiskolának, köztük az olyan nagy intézményeknek, amelyek erős kutatási és oktatási háttérrel rendelkeznek. A zenei, irodalmi és képzőművészeti élet is rendkívül aktív, változatos galériákkal és klubokkal.

Látnivalók és nevezetességek

  • Central Park – zöld oázis a város közepén, pihenésre és szabadtéri programokra.
  • Times Square – a turisták és a reklámfények egyik ikonikus helye Midtownban.
  • Empire State Building, valamint számos felhőkarcoló és kilátó, amelyek panorámát nyújtanak a városra.
  • Számos történelmi negyed: Greenwich Village, SoHo, Tribeca, Harlem és mások, amelyek mind külön hangulatot képviselnek.
  • Egyéb parkok és zöldterületek, történelmi helyszínek és emlékművek, amelyek a város több évszázados történetét tükrözik.

Közlekedés

Manhattan kiváló tömegközlekedéssel rendelkezik: a New York-i metróhálózat sűrűn átszövi a kerületet, emellett buszok, villamosok (helyi), kompok és nagy vasúti pályaudvarok (például Grand Central Terminal, Pennsylvania Station) biztosítják a kapcsolódást a város többi részéhez és a régióhoz. A kerületet több híddal és alagúttal kapcsolják a környező kerületekhez és államokhoz, így könnyen elérhető az egész nagyvárosi térség.

Demográfia és társadalom

Manhattan népessége sokszínű etnikai és kulturális összetételű, számos bevándorló közösséggel és különböző életstílusokkal. A kerületben egyaránt megtalálhatók sűrűn lakott lakónegyedek és fényűző, drágább városi környezetek. A lakásárak és bérleti díjak általában az ország egyik legmagasabbjai között vannak, ami befolyásolja a lakosság összetételét és a város egyes részeinek társadalmi jellegét.

Kormányzás

Manhattan mind polgári, mind közigazgatási értelemben egyaránt a New York megye területével esik egybe. A kerület helyi ügyekben a városi önkormányzat hatáskörébe tartozik, emellett van saját kerületi vezetője (borough president) és több közösségi tanácsa (community boards), amelyek a helyi fejlesztésekben, tervezésben és közszolgáltatásokban működnek közre.

Összességében Manhattan nemcsak New York City központi magja, hanem nemzetközi értelemben is fontos gazdasági, kulturális és társadalmi csomópont, amely számos területen formálja az amerikai és globális trendeket.