Oroszország történelme
Oroszország története a keleti szláv, a török és a finnugor népekkel kezdődik. Dél-Oroszország Fekete-tenger körüli részét a 3. századig görögök és rómaiak népesítették be. A 10. századig hunok és török törzsek szállták meg a Fekete-tenger körüli területeket. Ezután keleti szlávok vándoroltak be a régióba. A vikingek hozták létre a Kijevi Ruszt. A 13. században a mongolok meghódították a régiót, és létrehozták az Aranyhordát. A mongolok a 15. századig uralkodtak. Ekkor jött létre az orosz cárság és az Orosz Birodalom. Lengyelország-Litvánia megszállta Moszkvát, de Oroszország végül kiűzte őket. Oroszország nyugatabbra és keletre, Szibériába terjeszkedett. Napóleon télen megpróbálta lerohanni Oroszországot, de kudarcot vallott. Oroszország harcolt Németország ellen az első világháborúban. 1917-ben lezajlott az októberi forradalom, és a Lenin vezette kommunisták létrehozták a Szovjetuniót. A 2. világháborúban Hitler szintén nem tudta lerohanni Oroszországot. Oroszország a hidegháború alatt megszállta Kelet-Németországot, Lengyelországot és Kelet-Európa nagy részét. Az Egyesült Államok nagy riválisa lett. Az 1990-es években az Unió véget ért, olyan dolgokkal, mint a jugoszláviai forradalom, és a modern Oroszország lett. 2014-ben Oroszország annektálta a Krímet Ukrajnától, és emiatt szankciókkal szembesült az USA és mások részéről.
Görögország és Róma (3 c előtt)
Az i. e. 8. században görög kereskedők vándoroltak Tanaiszba és Phanagoriába. A Boszporániai Királyság (egy görög királyság) a Római Birodalom része lett. A Kr. u. 2. században germán gótok vándoroltak a Fekete-tengerhez. A Kr. u. 3. és 4. században Dél-Oroszországban létezett a gót Oium, amíg a hunok le nem hódították.
Hun és török gyarmatosítás (3 c - 10 c)
A Kr. u. 3. és 6. század között a Boszporán Királyságot is megszállták keleti nomádok, például a hunok és a török avarok.
A 8. századig egy török nép, a kazárok hódították meg a Volga-medence alsó, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közötti sztyeppéket. Törvényeikről, toleranciájukról és kozmopolitizmusukról voltak híresek. A kazárok kereskedtek a Baltikummal és a bagdadi központú muszlim Abbászida birodalommal. Fontos szövetségesei voltak a Bizánci Birodalomnak, és segítettek megnyerni az arab kalifátusok elleni háborúkat. A 8. században a kazárok zsidóvá váltak.
Oroszország török kazár birodalma. A khazárok keletről, Közép-Ázsia és Mongólia környékéről érkeztek.
Keleti szlávok (7 c - 13 c)
A modern oroszok ősei között voltak a szláv törzsek. Ők a Pripet-mocsarak erdeiből származtak. A korai keleti szlávok fokozatosan telepítették le Nyugat-Oroszországot, Kijevből a mai Szuzdal és Murom, majd Polotszkból Novgorod és Rosztov felé haladva.
A 7. századtól kezdve Nyugat-Oroszországban a keleti szlávok voltak többségben. Lassan és békésen keveredtek az őshonos finnugor törzsekkel, például a merjákkal, a murmiakkal és a mecsetiekkel.
Ebben az időszakban terjedt el a cirill ábécé is, amelyet a mai Bulgáriában találtak fel a 9. században.
Kijevi Rusz (882-1283)
A vikingek vagy varángok kalózkodtak és kereskedtek egész Észak-Európában. A 9. század közepén meghódították a Balti-tenger keleti részét a Fekete- és a Kaszpi-tengerig. Egy Rurik nevű varég 860 körül Novgorod uralkodója lett, mielőtt délre vonultak és meghódították Kijevet, amely korábban a török kazároké volt. Rurik fia, Igor és Igor fia, Szvjatoszláv ezután meghódította a keleti szláv törzseket, megsemmisítette a kazár khaganátust, és háborúkat vívott Bizánc és Perzsia ellen.
Így született meg a 9. században a Rusz a Dnyeper folyó völgyében. A Kijevi Rusz irányította a szőrme-, viasz- és rabszolga-kereskedelmet Skandinávia és a Bizánci Birodalom között a Volhov és a Dnyeper folyók mentén.
A 11. századhoz közeledve az északi uralkodó osztály keveredett a keleti szlávokkal. A szlávok magukba szívták a görög keresztény hatásokat, amikor Konstantinápoly kifosztására törekedtek. I.Szvjatoszláv győzelmet aratott egy ilyen hadjáratban; a Volgán a kazárokat is legyőzte. A Bizánci Birodalom hanyatlóban volt, de kulturálisan befolyásolta Oroszországot.
Például a bizánciak révén a Kijevi Rusz vezette be a keleti ortodox kereszténység szláv változatát. Ők 988-ban váltak kereszténnyé.
Ezután Bölcs Jaroszláv írt néhány törvényt.
A 11. századra Bölcs Jaroszláv hozzájárult a gazdaság és az irodalom fejlesztéséhez. Az orosz nyelvre nem volt akkora hatással a görög és a latin. Helyette közvetlenül az egyházi szláv nyelvet használták a liturgiában.
A 11. század végén egy nomád török nép, a kipcsakok (vagy kumánok) váltották fel a korábbi pécsieket a déli sztyeppén. A Fekete-tenger mentén nomád államot alapítottak (Desht-e-Kipchak). A kipcsakok és a kijeviek harcoltak.
Törzsek Oroszországban a varángok érkezésekor és a szláv gyarmatosítás előtt
Kijevi Rusz az 1097-es ljubeci zsinat után
Mongol gyarmatosítás (13 c - 15 c)
A ruszokat a 13. században a mongol Aranyhorda hódította meg. Kijev elpusztult. Halics-Volhínia végül beolvadt a Lengyel-Litván Nemzetközösségbe, míg a mongol uralom alatt álló Vlagyimir-Szuzdal és a független Novgorodi Köztársaság a modern Oroszország alapja lett.
1223-ban a széthullott déli fejedelmek a Kalka folyónál szembeszálltak egy mongol portyázó csapattal, és súlyos vereséget szenvedtek. 1237-1238-ban a mongolok felégették Vlagyimir városát (1238. február 4.) és Északkelet-Oroszország más nagyvárosait, legyőzték az oroszokat a Sit' folyónál, majd nyugatra vonultak, hogy meghódítsák Lengyelországot és Magyarországot. Ekkorra már Oroszország nagy részét meghódították.
A mongolok elpusztították a városokat. Néhány, mint Kijev és Vlagyimir, soha nem állt talpra. Az új városok, Moszkva, Tver és Nyizsnyij Novgorod versenyezni kezdtek a mongolok uralta Oroszország hegemóniájáért. A 14. században létrejött az Aranyhorda. A mongol uralom Oroszország felett, valamint az orosz fejedelmek adófizetési követelései körülbelül 1480-ig tartottak.
Orosz-tatár kapcsolatok
A török kazárok 10. századi bukása után a Volgát a Nagy-Bulgária részét képező Volgai Bulgária hódította meg. A 10. században a törökök áttértek az iszlámra, és kereskedtek a Közel-Kelettel és Közép-Ázsiával. Az []1230-as évek mongol inváziói után a Volgai Bulgáriát az Aranyhorda csatolta magához. Népességéből a mai csuvasok és kazáni tatárok alakultak ki.
A mongolok nyugati fővárosukból, Szarajból, a középkori világ egyik legnagyobb városából irányították Oroszországot és a Volgai Bulgáriát. Az orosz fejedelmeknek adót kellett fizetniük az Aranyhorda mongoljainak, akiket általában tatároknak neveztek. Az orosz ortodox egyház még a radonyezsi Alekszisz és Szergej metropolita alatt is újjáéledt.
A mongolok befolyásolták az orosz katonai taktikát és közlekedést. A mongol megszállás alatt Oroszország kifejlesztette postai úthálózatát, népszámlálását, adórendszerét és katonai szervezetét.
Moszkvai Nagyhercegség (1283-1547)
Daniil Alekszandrovics megalapította Moszkvát (Moszkvát). Először a mongolok és a tatárok vazallusa volt.
A mongol uralkodók a moszkvai nagyfejedelem címet adományozták nekik, és az orosz fejedelemségektől adót szedettek. Moszkva az orosz ortodox egyház központja lett.
III. Nagy Iván
A 15. században a moszkvai fejedelmek folytatták az orosz földek megszilárdítását, hogy népességüket és vagyonukat növeljék. A legsikeresebb III. Iván volt, aki megalapozta az orosz nemzetet. Iván a Litván Nagyhercegséggel versengett a Dnyeper és az Oka folyó felső medencéje feletti ellenőrzésért.
III. Ivánnak sikerült annektálnia Novgorodot és Tvert. Ennek eredményeként a Moszkvai Nagyhercegség mérete megháromszorozódott.
Iván ezután megdöntötte az uralkodó tatárokat és az Aranyhordát, amely immár több kánságra és hordára oszlott. Iván meg akarta védeni a déli határokat a krími tatároktól és más török-mongol seregektől. Nagy Abatisz-öveket épített, nemeseknek földet adott katonai szolgálatért cserébe. Ezáltal bővült a hadsereg.
Végül IV. Iván lett az első orosz uralkodó, aki cárnak nevezte magát.
III. Iván megháromszorozta államának területét, véget vetett az Aranyhorda uralmának a Rusz felett, újjáélesztette a moszkvai Kremlt. Ugyanakkor katolikusellenes volt, és elszigetelte Oroszországot a nyugati civilizációtól.
Timurid birodalom (14 c)
A 14. században Timur meghódította Dél-Oroszország egyes részeit, és egy ideig Moszkvát is megszállta.
Szuzdal elfoglalása Batu kán által 1238 februárjában: egy miniatúra a 16. századi krónikából.
Oroszországi cárság (1547-1721)
IV. Szörnyű Iván
"Rettegett Iván" növelte a cár hatalmát. Sok olyan embertől megszabadult, akit a legapróbb dolgok miatt nem kedvelt. De segített Oroszország fejlődésében és új törvények adaptálásában, és csökkentette az egyház befolyását.
Iván annektálta a kazanyi, az asztraháni és a szibériai kánságot. Oroszország most már muszlim tatár lakossággal rendelkezett, és soknemzetiségű és sokvallású állammá vált. A Sztroganov család az Ural felett is ellenőrzést gyakorolt, és orosz kozákokat bérelt fel Szibéria gyarmatosítására.
Iván felosztotta Oroszországot és létrehozta az opricsninát. Ott Iván 1570-ben a novgorodi mészárlásban nemeseket ölt meg. A katonai veszteségek, a betegségek és az élelmiszerhiány meggyengítették Oroszországot. A krími tatárok 1571-ben képesek voltak kifosztani Közép-Oroszországot és felgyújtani Moszkvát. Iván 1572-ben megállt.
IV. Iván uralkodásának végén a lengyel-litván és a svéd seregek megszállták Északnyugat-Oroszországot.
A gondok ideje
Ezután számos polgárháború és külföldi invázió következett, amelyeket "a bajok idejének" (1606-13) neveztek el. A rendkívül hideg nyarak (1601-1603) tönkretették a termést, ami az 1601-1603-as orosz éhínséghez vezetett, és fokozta a káoszt.
A lengyel-moszkvai háború (1605-1618) során a lengyel-litván erők megszállták Moszkvát, és báburalkodókat neveztek ki.
De Oroszország végül 1612. november 4-én [O.S. október 22-én] visszafoglalta Moszkvát.
Romanov-dinasztia
1613 februárjában Mihail Romanovot választották uralkodóvá. A Romanov-dinasztia 1917-ig uralkodott Oroszországban.
Orosz Birodalom (1721-1917)
Oroszország sokat terjeszkedett a 17. században, beleértve a Csendes-óceán első orosz gyarmatosítását a 17. század közepén, az orosz-lengyel háborút (1654-67) és Szibéria orosz meghódítását. Oroszország területének nagy részét Szibériában szerezte meg.
Orosz forradalom (1917-1922)
A cári rendszer 1917 februárjában, az októberi forradalomban teljesen megdőlt.
Kapcsolódó oldalak
- Eurázsiai sztyeppék
Kérdések és válaszok
K: Kik voltak az első emberek, akik letelepedtek Oroszországban?
V: A keleti szlávok, törökök és finnugor népek telepedtek le először Oroszországban.
K: Mi történt a 13. században?
V: A 13. században a mongolok meghódították a régiót, és létrehozták az Aranyhordát.
K: Hogyan szállta meg Lengyelország-Litvánia Moszkvát?
V: Lengyelország-Litvánia erőszakkal szállta meg Moszkvát.
K: Mikor próbálta meg Napóleon lerohanni Oroszországot?
V: Napóleon 1812 telén próbálta meg megszállni Oroszországot.
K: Mi történt 1917-ben, ami megváltoztatta az orosz történelmet?
V: 1917-ben lezajlott az októberi forradalom, és Lenin vezetésével a kommunisták új kormányt hoztak létre Szovjetunió néven.
K: Kinek nem sikerült megszállnia Oroszországot a második világháború alatt?
V: Hitlernek nem sikerült lerohannia Oroszországot a 2. világháború alatt.
K: Milyen esemény hatására alakult ki a mai Oroszország az 1990-es években?
V: A Jugoszlávia forradalomhoz hasonló események, például az Unió megszűnése okozta a mai Oroszország kialakulását az 1990-es években.
