Toussaint L'ouverture

Korai életút

Toussaint L'Ouverture korai életéről keveset tudunk biztosan, mert a források nem egyeznek. Az első feljegyzések életéről fia, Isaac L'Ouverture-tól származnak. A legtöbb történetírás szerint Toussaint apja Gaou Guinou volt, aki Arrada király fia volt. Arrada király, más néven Nagy Arrada, a mai Benin királya volt. Anyja Gaou Guinou második felesége volt.

A legtöbb forrás szerint Toussaint L'Ouverture a Saint Domingue-i Haute de Capban lévő Bréda ültetvényen született. Születési dátuma ismeretlen. Mindenszentek napja valószínűsíthető, mivel a "Toussaint" név franciául "mindenszenteket" jelent. A haiti forradalom kitörésekor körülbelül 50 éves lehetett. A különböző források 1739 és 1746 közötti születési dátumokat adnak meg. Gyermekkorában kicsi és gyenge volt. Felnőttként azonban nagy állóképességéről és lovas képességeiről volt ismert.

Oktatás

A legtöbb forrás szerint Toussaint-t keresztapja, Pierre Baptiste jól képezte. Húszéves korára már három nyelven beszélt, franciául, kreolul és némi latinul. A gyógynövényekről is tudott.

Házasság és gyermekek

Toussaint 1782-ben vette feleségül Suzanne Simone Baptiste-ot. Suzanne valószínűleg az unokatestvére volt. Az emberek úgy gondolják, hogy 16 gyermeke született, és közülük 11 már meghalt, mielőtt ő maga meghalt volna. Legidősebb fiát örökbe fogadták. A Suzanne-nal kötött házasságából született két fia Isaac és Saint-Jean volt.

Rabszolgaság, szabadság és munkásélet

Toussaint arról volt ismert, hogy a forradalom kezdetéig rabszolga volt. Szabad volt 33 éves korában. Amikor szabad lett, gazdagabb lett, és egyre több vagyona lett. A forradalom idején szép összegre tett szert, és több ingatlan tulajdonosa volt.

Vallás és spiritualitás

Toussaint L'Ouverture-t élete során római katolikusnak tartották. A vodou lelkiséget a Bréda ültetvényen is gyakran alkalmazták. Ezt a katolicizmussal kombinálták. Nem tudni, hogy Toussaint-nak volt-e köze ezekhez a vallásokhoz és spiritualitásokhoz. Amikor Saint-Domingue uralkodója volt, azt mondta, hogy nem.

L'ouverture szabadkőműves volt. A történészek ezt gondolták, mert szabadkőműves szimbólumot használt az aláírásában.

Haiti forradalom

Saint-Domingue (később Haiti) volt a világ legnagyobb cukortermelője, és számos országnak szállított cukrot. Több mint 800 cukorültetvénye volt. Haitin néhány gazdag család és 500 000 afrikai rabszolga volt, a rabszolgák száma teljesen meghaladta mindenki másét. Hogy a rabszolgák ne lázadjanak fel és ne vegyék át a hatalmat, a franciák szörnyű módszereket alkalmaztak, hogy a rabszolgákat erőtlenül tartsák.

A haiti forradalom akkor kezdődött, amikor az ültetvényeket birtokló franciák függetlenséget akartak. A rabszolgák azonban valami mást akartak; szabadságot akartak. 1791-ben körülbelül 100 000 rabszolga lázadt fel. Felgyújtották az összes cukornádat a földeken, és több száz rabszolgatartót öltek meg. Ebben a korai szakaszban Toussaint L'Ouverture még nem csatlakozott. De néhány hét múlva a családját a spanyol Santo Domingo kolóniába vitte, hogy biztonságban legyenek, és segített a brédai ültetvény felügyelőinek elhagyni a szigetet, ha hihetünk a fennmaradt dokumentumoknak.

Toussaint L'Ouverture volt a lázadás egyik vezetője. Részt vett a stratégiáról szóló tárgyalásokon. Kapcsolatban állt a spanyolokkal, akik támogatták a lázadást, mert ők biztosították a lázadó rabszolgák élelmezését. 1801-ben Santo Domingóba költözött, és átvette a terület irányítását. Felszabadította a rabszolgákat, és alkotmányt írt Santo Domingo számára.

Amikor Bonaparte Napóleon átvette a hatalmat Franciaországban, visszavette a Saint-Domingue-i gazdag cukorültetvényeket. 1802 januárjában francia katonák szálltak partra Saint-Domingue-ban, hogy megszabaduljanak Toussaint L'Ouverture-tól. Amikor Bonaparte Napóleon közölte Toussaint-val, hogy vissza akarja kapni Saint-Domingue-t, Toussaint azt mondta, hogy visszakapja, ha örökre véget vet a rabszolgaságnak Saint-Domingue-ban. Napóleon beleegyezett, és magával vitte Toussaint-t Párizsba, hogy tovább tárgyaljanak az üzletről.

Az alku ellenére a franciák később azzal vádolták L'Ouverture-t, hogy újabb felkelést tervez az ültetvénytulajdonosok ellen. Börtönbe került a francia Alpokban. A börtön neve Fort-de-Joux volt. Tíz hónappal a börtönbe kerülése után, 1803. április 7-én Toussaint meghalt.

Halála után Haitin újraindult a rabszolgaság, de már soha nem volt ugyanaz. Toussaint nyomot hagyott a rabszolgaságról, és a rabszolgák továbbra is brutális módon harcoltak a gazdag francia ültetvénytulajdonosok ellen. Ez újabb forradalmat eredményezett. Toussaint tábornoka, Jean-Jacques Dessalines, Toussaint halála után átvette Toussaint helyét a forradalomban. Dessalines lett Haiti első császára. Később a felkelés során megtámadták és meghalt.

De mielőtt Dessalines meghalt volna, a sárgaláz több ezer franciát ölt meg, akik megpróbálták lecsillapítani a haiti lázadást. 1804. január 1-jén Saint-Domingue-t átnevezték Haitire, és Dessalines függetlennek nyilvánította. Ezzel Haiti lett a világ első fekete köztársasága, és az első gyarmat, amely felszabadította magát az európai uralom alól.