Toussaint L'Ouverture (kb. 1743–1803), a haiti forradalom legismertebb vezetője, az egyik meghatározó alak a rabszolgaság elleni küzdelem és a gyarmati ellenállás történetében. Valószínűleg a Bréda-ültetvényen született Saint-Domingue északi részén (a mai Cap-Haïtien környékén). Eredetileg rabszolga volt, de később szabad fekete ember lett; politikai és katonai sikereit ennek ellenére részben a korábbi rabszolgaságból hozott ismeretekre és személyes tapasztalatokra építette.
Toussaint katonai pályafutását és politikai szerepvállalását az 1791-es rabszolgalázadás indította el Saint-Domingue-ban, amely akkor francia gyarmat volt. A forradalom első éveiben taktikailag és diplomatikailag is ügyesen váltott szövetségek között: kezdetben a spanyol hatalom oldalán is dolgozott, majd 1794 után, amikor a francia Köztársaság formálisan eltörölte a rabszolgaságot, a Francia Köztársaság mellé állt. Később fokozatosan kiterjesztette uralmát az egész szigetre, beleértve a jelenleginél másként szervezett területeket is, így a Santo Domingo nevű spanyol részekre is tett befolyást.
Kormányzása alatt Toussaint célja a rend és a gazdasági újraindítás volt. Törekedett Saint-Domingue biztonságának és gazdaságának helyreállítására: visszaállította az ültetvényes termelés bizonyos elemeit, de a korábbi rabszolgatartó rendszertől eltérő módon, bér- vagy szerződéses munka alkalmazásával, szigorú fegyelemmel és központi irányítással. E lépések célja az volt, hogy az exporttermelést helyreállítva biztosítsa a sziget túlélését és függetlenségi törekvéseit. Ugyanakkor uralma konszolidálása érdekében erős hatalmi struktúrát épített ki, és személyes hatalma kiterjedt.
Toussaint emellett jelentős katonai erővel rendelkezett: hadereje gyakran több tízezer harcosból állt, és kiváló hadvezéri képességei mellett diplomáciai érzéke is hozzájárult ahhoz, hogy hosszú ideig megtartsa vezető pozícióját. 1801-ben saját alkotmányt dolgoztatott ki, amelyben széles belső önkormányzati jogokat biztosított ugyan a szigetnek, de formálisan továbbra is Franciaországhoz fűződő kapcsolatot tartott fenn — ezt a lépést Franciaország, különösen Napóleon Bonaparte kormánya ellenségesen fogadta.
Napóleon 1802-ben expedíciót indított a visszaszerzés érdekében; a francia tábornok, Charles Leclerc hadműveletei során Toussaint megtévesztéssel elfogták, majd Franciaországba hurcolták. Később, a francia börtönben (Fort de Joux, Jura) 1803-ban meghalt. Halála után a függetlenségi mozgalom más vezetői — köztük Jean-Jacques Dessalines — folytatták a harcot, amely 1804-ben a mai Haiti kikiáltott függetlenségéhez vezetett.
Toussaint L'Ouverture öröksége összetett: egyrészt ő volt az egyik fő alakja annak a sikeres rabszolga-felkelésnek, amely világviszonylatban példa nélküli eredményt hozott, hiszen egy fekete többségű nép kinyilvánította és megvédte szabadságát; másrészt kritikák érték azért, mert kormányzása idején autoriter elemeket alkalmazott, és a gazdaság helyreállítása érdekében szigorú munkarendet vezetett be. Mindezek ellenére szerepe a rabszolgaság megszüntetésének és a karibi fekete államiság megszületésének kulcsfontosságú.
- Kb. 1743 – születés a Bréda-ültetvényen (Saint-Domingue).
- 1770-es évek – kiszabadulás, majd politikai és katonai szerepvállalás.
- 1791 – a nagy rabszolgalázadás kitörése; Toussaint megjelenik, és gyorsan emelkedik a vezetők között.
- 1794 – Franciaország eltörli a rabszolgaságot; Toussaint a francia köztársaság oldalára áll.
- 1801 – saját alkotmány, gyakorlatilag kormányzó szerep a szigeten.
- 1802–1803 – francia intervenció, elfogása, deportálása Franciaországba; 1803-ban halála.
- 1804 – Haiti függetlenségének kikiáltása (Toussaint nélkül, de az ő munkájára építve).
Toussaint L'Ouverture neve azóta a szabadság, az önrendelkezés és a gyarmati elnyomás elleni harc szimbólumává vált, nemcsak a Karib-térségben, hanem világszerte.