Pikárdiai terc
A zenében a Tierce de Picardie (azaz a Picardie harmad) egy dúr akkord egy moll hangnemben játszott zenemű végén.
A 16-17. században ez egy nagyon gyakori módja volt egy moll hangnemben játszott darab befejezésének. Ennek oka, hogy a mollban játszott zene a dúrhoz képest melankolikusan vagy zaklatottan hangzik, mivel a skála harmadik hangja ellaposodik (egy félhanggal lejjebb kerül). A harmonikus sorozatban ez a moll harmad a 7. harmónia, amely az alaphanggal (a skála első hangjával) szemben disszonánsan hangzik. Ez azt jelenti, hogy a dúrban való befejezés megkönnyebbülést ad a moll feszültségét követően. Például egy a-moll darabnál, ahol a skála harmadik hangja a c természetes, a Tierce de Picardie-ban a záróakkordban egy cisz lesz, ami az akkordot a-mollról A-dúrra változtatja.
Beethoven "Ötödik szimfóniája" c-mollban szól, de az utolsó tétel dúrban van. Ebben az esetben nem Tierce de Picardie-ról van szó, mivel ez a kifejezés csak akkor alkalmazható, ha csak az utolsó akkord változik. A kifejezést 1767-ben Rousseau vezette be "Dictionnaire de musique" (Zenei szótár) című művében. A "Tierce" jelentése "harmad", de senki sem tudja, miért nevezte el "Picardie"-nak (Picardia egy észak-franciaországi terület).
Bach elég gyakran használta zenéjében. A "Concerto két hegedűre és zenekarra" első tétele jó példa erre. A "Fantázia és fúga g-moll BWV542" című művében a fúga a Tierce de Picardie-val végződik, és egyes kiadásokban a Fantasie is. Lehetséges, hogy Bach a Fantasie-t csak akkor fejezte volna be dúr akkorddal, ha önmagában (a fúga nélkül) játszotta volna, de ebben nem lehetünk biztosak. A Tierce de Picardie másik jó példája a 82. kantáta "Ich Habe Genug" című, rendkívül hatásos befejezése. Egy másik híres darab, amely Tierce de Picardie-val végződik, a Greensleeves.
Kérdések és válaszok
Q: Mi az a Tierce de Picardie?
A: A Tierce de Picardie egy dúr akkord egy moll hangnemben játszott zenemű végén. A 16. és 17. században gyakran használták, hogy enyhülést nyújtson a moll hangnem feszültségéből.
K: Miért nyújt a dúrban való befejezés megkönnyebbülést a moll feszültségét követően?
V: A zenében, ha valamit mollban írnak, az azért hangzik melankolikusan vagy zaklatottan, mert a skála harmadik hangja ellaposodik (egy félhanggal lejjebb kerül). Ez disszonanciát hoz létre az alaphanggal (a skála első hangjával) szemben. A dúr akkorddal való befejezés feloldja ezt a disszonanciát és megkönnyebbülést nyújt.
K: Ki vezette be ezt a kifejezést?
V: A kifejezést Rousseau vezette be 1767-ben a "Dictionnaire de musique" (Zenei szótár) című művében.
K: Mit jelent a "Tierce" kifejezés?
V: A Tierce jelentése "harmadik".
K: Miért nevezte Rousseau "Picardie"-nak?
V: Senki sem tudja, miért nevezte el "Picardie"-nak (Picardia egy terület Franciaországban).
K: Mely híres zeneszerzők használták ezt a technikát?
V: Bach és Beethoven két híres zeneszerző, akik ezt a technikát használták. Ilyen például Beethoven V. szimfóniája, Bach kéthegedűs és zenekari versenyműve, a g-moll fantázia és fúga BWV542, a 82. kantáta "Ich Habe Genug" és a Greensleeves.
Kérdés: Mikor fejezte volna be Bach a Fantasie-t csak egy dúr akkorddal, ha önmagában, fúga nélkül játszaná?
V: Lehetséges, hogy Bach a Fantasie-t csak dúr akkorddal fejezte volna be, ha önmagában, fúga nélkül játszotta volna, de nem lehetünk biztosak benne.
