Allegória: definíció, jelentés és példák irodalomban és művészetben
Allegória — definíció, jelentés és kiemelt példák irodalomban és művészetben; érthető magyarázat, elemzés és ikonikus alkotások, amelyek mögötti szimbolikát feltárják.
Az allegória egy kifejezés a beszédmódra. Lényegében olyan történet, jelenet vagy kép, amelynek a szó szerinti, konkrét jelentésén túl egy rejtett, átvitt értelme is van. Az allegória szereplői gyakran szimbólumok, vagyis olyan figurák és tárgyak, amelyek egy-egy elvont eszmét, erkölcsi állásfoglalást vagy történelmi jelenséget jelenítenek meg. A mű egészének van egy következetes, átvitt értelemben vett olvasata, nem csupán szó szerinti cselekménye.
Az allegória a retorika és a művészi kifejezés eszköze; nem feltétlenül csak nyelvi (irodalmi) formában jelenik meg — lehet valami, amit meg lehet nézni, például egy festmény vagy szobor, de a mozifilm, színházi előadás vagy képregény is szolgálhat allegorikus üzenettel.
Mi különbözteti meg a metaforától és a példázattól?
- Az allegória olyan, mint egy hosszú, kiterjesztett metafora: a hasonlatosság vagy átvitelt végigvonják az egész művön vagy nagyobb részén.
- A mese vagy példázat egy rövid allegória egy alapgondolattal (erkölcs); tehát a példabeszéd jellemzően rövidebb, egyértelműbb tanulságra törekszik.
- Míg a metafora gyakran egyetlen képre vagy kijelentésre korlátozódik, az allegória egész szereplőkkel, helyszínekkel és eseményekkel dolgozik, amelyek mind egy nagyobb rendszer logikájához kapcsolódnak.
Jellemzők, amelyeket érdemes keresni
- Personifikáció: elvont fogalmak (pl. Erény, Halál) emberi alakban jelennek meg.
- Következetes megfeleltetések: a szereplők és tárgyak állandóan ugyanahhoz az absztrakcióhoz kapcsolódnak a mű során.
- Nyilvánvaló erkölcsi vagy filozófiai üzenet: az allegória gyakran egy tanulságot, kritikát vagy ideológiai állásfoglalást közvetít.
- Szimbólumrendszer: ismétlődő motívumok és jelek, amelyek értelmezésre hívnak.
Példák irodalomból és művészetből
Irodalomban klasszikus allegóriák közé tartozik John Bunyan A zarándok útja (The Pilgrim's Progress), Dante Isteni színjátéka, vagy Edmund Spenser 16. századi epikus eposza, A tündérkirálynő (The Faerie Queene), ahol a szereplők és helyszínek erkölcsi erényeket és bűnöket testesítenek meg. A 20. században George Orwell Állatfarmja politikai allegóriaként olvasható, amely a totalitarizmus és a forradalom torzulásának kritikáját viszi elvont, állati szereplőkre átültetve.
Vizuális művészetekben az allegória gyakran ikonográfiában jelenik meg: allegorikus festményeken vagy szobrokon (például az évszakok, erények és bűnök megjelenítése) az elvont fogalmakat emberalakok vagy tárgyak formájában mutatják be. Az allegorikus ábrázolások célja a néző gondolkodásának irányítása: a látvány több rétegű értelmezést kínál.
Néha azt mondják, hogy a történeteknek olyan jelentése van, amelyet a szerző valójában nem akart. Például sokan azt állítják, hogy A Gyűrűk Ura a világháborúk allegóriája volt, de valójában jóval a második világháború kitörése előtt íródott, és J. R. R. Tolkien azt mondta, hogy nem allegória. Ily módon az emberek néha megváltoztatják a szerző gondolatait. Néha ezt saját politikai okokból teszik.
Hogyan ismerjük fel és értelmezzük egy allegóriát?
- Keressük a visszatérő szimbólumokat és azt, hogy mely absztrakciókhoz kapcsolódnak.
- Elemezzük a szereplők és cselekedeteik lehetséges átvitt jelentését: a nevek, jellemvonások vagy sorsa gyakran utalnak az elgondolt megfeleltetésre.
- Figyeljük a mű kontextusát: a keletkezéskori történelmi, vallási vagy politikai környezet segíthet megfejteni a rétegeket.
- Óvatosan bánjunk a túlzott megfejtésekkel: nem minden szimbolikus olvasat tükrözi a szerző szándékát; az értelmezés és az olvasói befogadás is alakítja a jelentést.
Tippek az olvasáshoz és elemzéshez
- Határozzuk meg, mely elem(ek) ismétlődnek és milyen elvont fogalmakhoz rendelhetők.
- Állapítsuk meg, hogy az allegória nyíltan tanító (didaktikus) jellegű-e, vagy inkább ironikus/kritikus hangvételű.
- Használjunk összehasonlítást: milyen más művekben találunk hasonló motívumokat? Ezek segíthetnek a jelentés árnyalásában.
Összefoglalva: az allegória többrétegű kommunikációs eszköz, amely elvont gondolatokat tesz láthatóvá történetek, képek vagy személyek formájában. Megfejtése türelmet és kontextust igényel: egyszerre érdemes figyelni a mű belső logikájára és a külső körülményekre, ugyanakkor kerülni a túlságosan rögzített, kizárólagos értelmezést.
Az Ouroborosz, a saját farkát felfaló kígyó a megújulás és az örökkévaló lét szimbóluma. Ez Theodoros Pelecanos rajza egy elveszett alkímiai traktátus 1478-as másolatában.
Példák
Az allegória szinte minden nemzet irodalmában kedvelt forma volt. Gyakran használják olyan dolgok vagy emberek kritikájának eszközeként, ahol ezt közvetlenül nem lehetne megtenni.
A klasszikus irodalomban Platón és Ovidius allegóriákat írt. Dante Alighieri az Isteni komédiában írt allegóriákat. A középkorban az Everyman egy erkölcsi színdarab volt. John Bunyan The Pilgrim's Progress című műve egy keresztény életet élni próbáló ember történetét meséli el. Jonathan Swift megírta a Gulliver utazásait, amely (kitalált) távoli országok furcsa szokásairól szól, de valójában a saját országával, az Egyesült Királysággal kapcsolatos dolgokat kritizálta. George Orwell Állatfarmja egy másik példája az allegóriának, ezúttal a Szovjetunióról, a Sztálin József korabeli Szovjetunióról és az orosz forradalomról. A szereplők némelyike közvetlenül köthető az akkori korszak alakjaihoz.
A dalok allegóriákat is tartalmazhatnak. A "Waist Deep In The Big Muddy" egy 1800-as évekbeli amerikai katonák történetét meséli el, akiknek parancsnokuk utasítására a Mississippi folyóba kellett vonulniuk, amelyet gyalogosan soha nem tudtak volna átkelni. Valójában az 1960-as években a vietnami háborúban harcoló katonák történetét meséli el, akiktől elvárták, hogy a fehérek parancsát teljesítsék.
Az allegóriák ma is népszerűek. Képek, filmek és színdarabok is lehetnek allegóriák. William Golding A legyek ura című regényének is van allegorikus jelentése. A Star Trek sok allegóriát használt, hogy a jelen társadalmi viszonyait és erkölcsi értékeit vizsgálja, miközben a jövőben játszódó történeteket mesél. Az idegen fajok gyakran a földi fajok és országok tükörképei voltak.
Allegorikus műalkotások közé tartozik Sandro Botticelli La Primavera (A tavasz allegóriája) és Jan Vermeer A festészet allegóriája című műve.
Kapcsolódó oldalak
- Trope
Kérdések és válaszok
K: Mi az az allegória?
V: Az allegória egy rejtett jelentéssel bíró történet vagy kép, ahol a szereplők olyan szimbólumok, amelyek bizonyos eszméket képviselnek.
K: Az allegóriának nyelvi történetet kell tartalmaznia?
V: Nem, egy allegória lehet valami, amit meg lehet nézni, például egy festmény vagy szobor.
K: Miben hasonlít egy allegória egy hosszú metaforához?
V: Az allegória olyan, mint egy hosszú metafora, mert szimbólumokat használ, hogy a szó szerinti jelentésükön túlmutató gondolatokat fejezzen ki.
K: Mi az a mese vagy példázat?
V: A mese vagy példázat egy rövid allegória, amelynek egyetlen alapgondolata általában egy erkölcsi tanulság.
K: A történeteknek lehet olyan jelentése, amelyet a szerző nem szándékozott kifejezni?
V: Igen, néha az emberek olyan módon értelmezik a történeteket, ahogyan a szerző nem akarta, és megváltoztathatják a szerző gondolatait.
K: Mi a példa olyan könyvre, amelyet a világháborúk allegóriájaként értelmeztek?
V: A Gyűrűk urát a világháborúk allegóriájaként állították be, de a szerző, J. R. R. R. Tolkien tagadta, hogy a könyv allegória lenne.
K: Miért változtatják meg egyesek a szerző elképzeléseit egy történet értelmezésében?
V: Egyesek saját politikai okokból változtatják meg a szerző elképzeléseit.
Keres