Jonathan Swift (1667–1745): angol-ír szatirikus és legismertebb művei
Jonathan Swift: az angol-ír szatíra mestere — életút, legismertebb művek (Gulliver, A szerény javaslat, Drapier levelei) és hatása a politikai irodalomra.
Jonathan Swift (1667. november 30. - 1745. október 19.) angol-ír szatirikus, esszéista, politikai pamfletíró (először a whigek, majd a toryk oldalán), költő és pap. A dublini Szent Patrik-székesegyház dékánja lett.
Olyan könyvek és versek miatt emlékeznek rá, mint: A szerény javaslat, Napló Stellához, Drapier levelei, A könyvek csatája, Érvelés a kereszténység eltörlése ellen és Egy kád történet. Swift valószínűleg az angol nyelv legismertebb prózai szatirikusa. Költészetéről kevésbé ismert.
Swift eredetileg minden művét álnéven - például Lemuel Gulliver, Isaac Bickerstaff, M. B. Drapier - vagy névtelenül publikálta. Arról ismert, hogy a szatíra két stílusának mestere; a horatiusi és a juvenalista stílusé.
Életrajzi vázlat
Jonathan Swift Dublinban született, angol felmenőkkel. Apja még a születése előtt meghalt, ezért gyermekkorának egy részét rokonoknál töltötte. Tanulmányait a híres Kilkenny Grammar Schoolban kezdte, majd a Trinity College-ben (Dublin) folytatta. Ifjúként Angliába ment, és 1690 körül Sir William Temple titkáraként dolgozott a Moor Park nevű vidéki kúrián, ahol széles körű irodalmi és politikai kapcsolatokra tett szert.
1694-ben szentelték pappá a Church of Ireland-ban. Rövidebb időre visszavonult Írországba, majd ismét Angliába került. 1713-ban nevezték ki a dublini Szent Patrik-székesegyház dékánjává, ahol élete végéig maradt. Élete utolsó éveiben egészségi állapota megromlott; szellemi és fizikai tüneteket mutatott, és 1745-ben halt meg. Temetésére a Szent Patrik-székesegyházban került sor.
Főművei és rövid ismertetésük
- A Tale of a Tub (egy fiktív, allegorikus elbeszélés, erősen satirikus fejtegetés a vallási és irodalmi visszásságokról) – 1704 körül keletkezett.
- The Battle of the Books (A könyvek csatája) – a klasszikusok és modern szerzők vitáját feldolgozó rövid szatíra.
- Gulliver’s Travels (Lemuel Gulliver kalandjai) – utazási szatíra, amely különböző képzeletbeli országok és társadalmi berendezkedések leírásán keresztül bírálja az emberi ostobaságot és visszásságokat; 1726-ban jelent meg.
- A Modest Proposal (A szerény javaslat) – 1729-ben megjelent, ironikus pamflet, amely extrém eszközökkel mutat be társadalmi problémákat és az angolok ír politikai visszaéléseit.
- Drapier’s Letters (Drapier levelei) – sorozat politikai pamfletek, amelyekkel Swift sikeresen szervezte az ír ellenállást a brit pénzverési tervek ellen (1724–1725).
- Journals and Letters (Napló Stellához, levelek Stella (Esther Johnson) számára) – személyes hangú írások, amelyek betekintést adnak Swift magánéletébe és barátságaiba.
- An Argument Against Abolishing Christianity (Érvelés a kereszténység eltörlése ellen) – utolsó éveiben írt, éles társadalmi és vallási szatíra.
Stílus, témák és módszerek
Swift szatírája sokrétű: egyszerre tudott finoman gúnyolódó, ironikus (horatiusi) és kemény, felszólító, elmarasztaló (juvenalista) lenni. Gyakori eszközei közé tartozik a persona használata (általános elbeszélő helyett kitalált megszólalók), a túlzás, a groteszk és a hideg, racionális hangon levezett érvelés, amely mögött éles moralizálás húzódik. Műveiben gyakran bírálja a társadalmi igazságtalanságokat, a politikai korruptságot, a vallási fanatizmust és az emberi ostobaságot.
Politikai szerep és befolyás
Swift aktívan részt vett a korabeli politikai vitákban. Kezdetben a whigekkel állt kapcsolatban, majd a toryk felé húzott; politikai pamfletjei és levelei jelentős hatással voltak a közvéleményre. A Drapier levelei például erős nemzeti érzületet ébresztettek Írországban és megakadályoztak egy hátrányosnak ítélt pénzügyi intézkedést.
Örökség és hatás
Swift hatása a későbbi angol irodalomra és a szatíra műfajára nagy: művei ma is alapművek a társadalomkritikai prózában. Sokan tekintik őt a modern szatíra mestereként, aki műfaját magas irodalmi színvonalra emelte. Halála után vagyonának egy részét jótékony célokra hagyta; például a Szent Patrik-szanatórium (St. Patrick's Hospital) létrejöttében játszott szerepe ismert.
Érdekességek
- Swift gyakran alkalmazott álneveket és kitalált szerzőket (pl. Lemuel Gulliver, Isaac Bickerstaff, M. B. Drapier), hogy elkerülje a közvetlen retorziót és fokozza a művek hatását.
- Az Isaac Bickerstaff álnév alatt közzétett írások egy közismert álhíres jóslatot tartalmaztak, amellyel egy akkor népszerű asztrológust figuráztak ki.
- Bár ma főként prózájáért ismerik, Swift költői munkái is értékeltek, de kevesebb figyelmet kaptak.
Jonathan Swift irodalmi öröksége ma is élénken jelen van: művei rendszeresen olvassák, tanulmányozzák és színpadra is állítják szerte a világon.

Sírfelirat a dublini Szent Patrik-székesegyházban, a temetési hely közelében.
Works
Swift jó író volt, híres szatíráiról. Prózai műveinek legújabb gyűjteménye (Herbert Davis, szerk. Basil Blackwell, 1965-) tizennégy kötetből áll. Teljes költészetének legújabb kiadása (Pat Rodges, szerk. Penguin, 1983) 953 oldalas. Levelezésének egyik kiadása (David Woolley, szerk. P. Lang, 1999) három kötetet tölt meg.
Legacy
John Ruskin a történelem azon három emberének egyikeként nevezte meg, akik a legnagyobb hatással voltak rá.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Jonathan Swift?
V: Jonathan Swift angol-ír szatirikus, esszéista, politikai pamfletíró, költő és pap volt. A dublini Szent Patrik-székesegyház dékánja lett.
K: Melyek Jonathan Swift híres művei?
V: Jonathan Swift híres művei közé tartozik a Gulliver utazásai, a Szerény javaslat, a Napló Stellának, a Drapier levelei, A könyvek csatája, az Érvelés a kereszténység eltörlése ellen és a Mese egy kádról.
K: Miről emlékeznek Jonathan Swiftre?
V: Jonathan Swiftre szatirikus könyvei és versei miatt emlékeznek.
K: Jonathan Swift csak a saját neve alatt publikálta műveit?
V: Nem, Jonathan Swift eredetileg minden művét álnéven vagy névtelenül publikálta.
K: A szatíra mely stílusainak volt mestere Jonathan Swift?
V: Jonathan Swift a horatiusi és a juvenalista szatíra stílusának mestere volt.
K: Mi a horatiusi szatíra stílusa?
V: A horatiusi szatíra stílusa a szatíra enyhe, szellemes formája, amely az emberi ostobaságot gúnyolja ki finom humorral és iróniával.
K: Mi a juvenalianus szatíra stílusa?
V: A szatíra juvenalianus stílusa a szatíra kemény, keserű formája, amely a társadalmi igazságtalanságot és a hatalommal való visszaélést emeli ki az irónia, a szarkazmus és a nevetségesség segítségével.
Keres