Szeldzsuk-dinasztia
A szeldzsukok (más néven szeldzsuk, szeldzsuk, szeldzsuk, szeldzsuk, néha szeldzsuk törökök) egy muszlim dinasztia volt. A 11-14. században Közép-Ázsia és a Közel-Kelet egyes részein uralkodtak. Birodalmuk Nagy Szeldzsuk Birodalom néven volt ismert, amely Anatóliától Pakisztánig terjedt. A szeldzsukok az első keresztes hadjáratban a keresztények ellen is harcoltak.
A szeldzsukok a nyugati törökök, a mai Azerbajdzsán, Törökország és Türkmenisztán lakosainak egyik kulturális őse voltak. Eredetileg a szeldzsuk ház a kiniki oguz törökök egyik ága volt, akik a 9. században a Kaszpi- és az Aral-tengertől északra éltek az oguz konföderációhoz tartozó Yabghu kaganátusukban.
A szeldzsukok 1092-ben, amikor a legnagyobb területet ellenőrizték.
A szeldzsuk dinasztia uralkodói 1037-1157
- I. Tugrul (Tugrul Beg) 1037-1063
- Alp Arslan bin Chaghri 1063-1072
- Jalal ad-Dawlah Malik Shah I. 1072-1092
- Nasir ad-Din Mahmud I. 1092-1093
- Rukn ad-Din Barkiyaruq 1093-1104
- Mu'izz ad-Din Malik sah II. 1105
- Ghiyath ad-Din Muhammad/Mehmed I Tapar 1105-1118
- Mahmud II 1118-1131
- Mu'izz ad-Din Ahmed Sanjar 1131-1157
Kerman szeldzsuk uralkodói 1041-1187
Kerman egy nép volt Dél-Perzsiában. Elbukott 1187-ben, valószínűleg a nagyszeldzsuk Toğrül III hódította meg.
- Qawurd 1041-1073
- Kerman sah 1073-1074
- Sultan Shah 1074-1075
- Hussain Omar 1075-1084
- I. Turán sah 1084-1096
- Irán sah 1096-1101
- Arszlán sah I 1101-1142
- I. Mehmed (Mohamed) 1142-1156
- Toğrül sah 1156-1169
- Bahram sah 1169-1174
- II. Arszlán sah 1174-1176
- Turán sah II 1176-1183
- II. Mehmed (Mohamed) 1183-1187
Szeldzsuk uralkodók Szíriában 1076-1117
- Abu Sa'id Taj ad-Dawla Tutush I 1085-1086
- Dzsalal ad-Dawlah Malik Malik I. nagyszeldzsuk sah 1086-1087
- Qasim ad-Dawla Abu Said Aq Sunqur al-Hajib 1087-1094
- Abu Sa'id Taj ad-Dawla Tutush I (másodszor) 1094-1095
- Fakhr al-Mulk Radwan 1095-1113
- Tadzs ad-Dawla Alp Arslan al-Akhras 1113-1114
- Sultan Shah 1114-1123
Damaszkuszi szultánok/emírek:
- Aziz ibn Abaaq al-Khwarazmi 1076-1079
- Abu Sa'id Taj ad-Dawla Tutush I 1079-1095
- Abu Nasr Shams al-Muluk Duqaq 1095-1104]
- Tutush II 1104
- Muhi ad-Din Baqtash 1104
Aleppói atabegek:
- Lulu 1114-1117
- Shams al-Havas Yariqtash 1117
- Imad ad-Din Zengi 1128-1146
- Nur ad-Din 1146-1174
Rüm (Anatólia) szeldzsuk szultánjai 1077-1307
- Kutalmish 1060-1077
- Süleyman Ibn Kutalmish (Szulejmán) 1077-1086
- Dawud Kilij Arslan I 1092-1107
- Malik Shah 1107-1116
- Rukn ad-Din Mas'ud 1116-1156
- Izz ad-Din Kilij Arslan II 1156-1192
- Ghiyath ad-Din Kay Khusrau I 1192-1196
- II. Szulejmán (Szulejmán) 1196-1204
- Kilij Arslan III 1204-1205
- Ghiyath ad-Din Kay Khusrau I (második alkalommal) 1205-1211
- Izz ad-Din Kay Ka'us I 1211-1220
- Ala ad-Din Kay Qubadh I 1220-123]
- Ghiyath ad-Din Kay Khusrau II 1237-1246
- Izz ad-Din Kay Ka'us II 1246-1260
- Rukn ad-Din Kilij Arslan IV 1248-1265
- Ala ad-Din Kay Qubadh II 1249-1257
- Ghiyath ad-Din Kay Khusrau II (második alkalommal) 1257-1259
- Ghiyath ad-Din Kay Khusrau III 1265-1282
- Ghiyath ad-Din Mas'ud II 1282-1284
- Ala ad-Din Kay Qubadh III 1284
- Ghiyath ad-Din Mas'ud II (második alkalommal) 1284-1293
- Ala ad-Din Kay Qubadh III (második alkalommal) 1293-1294
- Ghiyath ad-Din Mas'ud II (harmadik alkalommal) 1294-1301
- Ala ad-Din Kay Qubadh III (harmadik alkalommal) 1301-1303
- Ghiyath ad-Din Mas'ud II (negyedik alkalommal) 1303-1307
- Ghiyath ad-Din Mas'ud III 1307
A Rüm-i szultanátus 1190-ben
Kérdések és válaszok
K: Kik voltak a szeldzsukok?
V: A szeldzsukok egy török szunnita muszlim dinasztia voltak, akik a 11-14. században Közép-Ázsia és a Közel-Kelet egyes részein uralkodtak.
K: Hogyan hívták a birodalmukat?
V: Birodalmukat Nagy Szeldzsuk Birodalom néven ismerték, amely Anatóliától Afganisztánig terjedt.
K: Milyen vallást gyakoroltak?
V: A szeldzsukok a szunnita iszlámot gyakorolták.
K: Hogyan bántak a nem szunnitákkal?
V: A nem szunnitákat, például a síita muszlimokat és a zoroasztriánusokat erősen elnyomták a szeldzsuk uralom alatt, mivel a szeldzsukok a szunnita iszlám és az Abbászida Kalifátus védelmezőinek tekintették magukat.
K: Honnan származott a Szeldzsuk Ház?
V: A Szeldzsuk Ház a Kinik oguz törökök egyik ágából származik, akik a 9. században a Kaszpi- és az Aral-tengertől északra, a mai Türkmenisztán területén fekvő sztyeppéken éltek.
K: Vannak-e a nyugati törököknek mai leszármazottai?
V: Igen, Azerbajdzsán, Törökország és Türkmenisztán mai lakói a nyugati törökök leszármazottai.
K: Harcoltak-e a keresztények ellen az első keresztes hadjárat során?
V: Igen, az első keresztes hadjárat során a szeldzsukok harcoltak a keresztények ellen.
