Szaladin — az Ayyubid szultán, aki visszafoglalta Jeruzsálemet
Szaladin — az Ayyubid szultán, aki a hattini győzelemmel visszafoglalta Jeruzsálemet; élete, hadjáratai és öröksége a keresztes háborúk korából.
Szaladin, vagy Ṣalāḥ ad-Dīn Yūsuf ibn Ayyūb szultán (1138. december 25. – 1193. március 4.) híres arab–kurd uralkodó volt a keresztes háborúk korában. Neve ma elsősorban a Szentföld visszafoglalásával és az iszlám világbeli egységre törekvő politikájával kapcsolódik össze.
Korai élet és felemelkedés
Szaladin kurd származású családból származott. Apja a török kormányzat közelében szolgált; a fiút azonban Szíriában nevelték, ahol katonai és vallási ismereteket kapott. Nagybátyja, Shirkuh katonai vezetőként korán fontos szerepet játszott Szaladin életében, és később ő volt Szaladin egyik fő támogatója a harcokban.
Uralkodói pálya és Egyiptom
A muzulmán világ több részén is sikeresen kiterjesztette hatalmát. 1168-ban Szaladin serege Egyiptomot a keresztesektől megvédte, és a helyi politikai viszonyok megrendülése után megerősítette befolyását a térségben. Egyiptom elfoglalása után magas tisztséget töltött be: kezdetben vizírként, majd ténylegesen a terület irányítójaként tevékenykedett.
Az Ayyubid dinasztia és terjeszkedés
Hatalmának csúcspontján Szaladinsága kiterjedt Egyiptomra, Szíriára, Mezopotámiára, Hejazt (Mekka és környéke), Jement és Észak-Afrika több részét is magában foglalta. Ő alapította az Ajjubidák dinasztiáját, amely családtagjai révén több helyi uralkodói központot is fenntartott Irakban, Mekka-Hedzsázban és Diyar Bakrban.
Hattin és Jeruzsálem visszafoglalása
Legnagyobb hadászati sikere a hattini csata volt: 1187 júliusában a hattini mezőkön (a Hattin szarvainál) döntő győzelmet aratott a keresztes seregek felett. Ennek következtében a Jeruzsálem a muszlimok kezére került 1187 októberében, és a város hosszú időre elveszett a keresztes államok számára.
A harmadik keresztes hadjárat és I. Richárd
Szaladin és I. Richárd angol király közötti ütközetek és hadjáratok híresek a középkori forrásokban. Bár Richárd több csatában is sikerrel járt, a keresztesek végső célja — Jeruzsálem teljes visszaszerzése — nem valósult meg. A harcok során mindkét félnek voltak győzelmei és vereségei; politikai és diplomáciai küzdelem végül Szaladint erkölcsi és részben stratégiai sikerekhez juttatta.
Kormányzás, politika és személyes megítélés
Szaladin uralmát részben az egységesítésre törekvő politika, részben a mérsékelt bánásmód és vallási tolerancia jellemezte a maga korlátozott keretei között. Számos muszlim kortárs és utókorbeli forrás hősnek tekinti őt, mivel két évtizeden át folyamatosan küzdött a keresztesek ellen, és igyekezett a különböző iszlám hatalmakat összehangolni. A „Szalah ad-Din” cím arabból azt jelenti: A hit igazságossága.
Örökség és irodalmi ábrázolások
Szaladin alakját sok történelmi és irodalmi mű dolgozta fel. Számos könyv íródott tetteiről és csatáiról mind az iszlám, mind a keresztény forrásokban. Például a Daastaan Imaan Farooshoon Ki című urdu nyelvű könyv, amelyet Althamash írt, kedvezően ábrázolja Szaladint, és összehasonlítja más uralkodókkal és fejedelmekkel.
Rövid összegzés
- Szaladin műveivel és politikájával alapvetően átalakította a Közel-Kelet hatalmi viszonyait a 12. század végén.
- A Hattinnál aratott győzelme és Jeruzsálem 1187-es visszafoglalása hosszú távú következményekkel járt a keresztesállamokra nézve.
- Az Ajjubidák dinasztiája az ő örökségeként több évszázadon át befolyásolta a régió politikáját.
Szaladin alakja ezért ma is fontos történelmi szimbólum: nemcsak katonai sikerei, hanem politikai stratégiája, adminisztrációja és a hozzá kapcsolt legendák miatt is emlékezetes.
Ez a kép, amelyről általában azt feltételezik, hogy egy 12. századi arab könyvből származó Szaladin, egy 15. századi kéziratból származó vízóra figurájának illusztrációja, és nem Szaladin képe.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Szaladin?
V: Szaladin, vagy Ṣalāḥ ad-Dīn Yūsuf ibn Ayyūb szultán, Egyiptom és Szíria híres szultánja volt a keresztes háborúk idején. Kurd származású muzulmán volt, aki az európai keresztes lovagokkal szembeni muzulmán ellenállást vezette Levantéban.
K: Mit ért el Szaladin?
V: Hatalma csúcsán Szaladin szultánsága Egyiptomot, Szíriát, Mezopotámiát, Hejazt, Jement és Észak-Afrika más részeit foglalta magába. Megvédte Egyiptomot a keresztes lovagoktól 1168-ban, és megalapította az Ajjubidák dinasztiáját Egyiptomban, Szíriában, Jemenben (az északi hegyvidék kivételével), Irakban, Mekka-Hedzsázban és Diyar Bakrban. Legnagyobb győzelmét a hattini szarvaknál aratta Kr. u. 1187 júliusában, amely után Jeruzsálem a muszlimok kezére került (1187 októbere), és a keresztesek soha többé nem szerezték vissza. Emellett csaták sorát vívta I. Richárd angol királlyal, ami erkölcsi győzelmet eredményezett számára, amikor Richárd keresztes hadjárata kudarcot vallott, és visszatért Európába.
K: Mi az a Daastaan Imaan Farooshoon Ki?
V: A Daastaan Imaan Farooshoon Ki egy Althamash által urdu nyelven írt könyv Szaladinról, amely nagyon jó dolgokat mond róla, és kedvezően hasonlítja őt más királyokhoz és hercegekhez.
K: Miért tartják Szaladint hősiesnek?
V: Sok muszlim hősiesnek tartja Szaladint, amiért 20 éven át tartó harcok során legyőzte a keresztes lovagokat a keresztes háborúk során, amelyek a keresztény Európa és az iszlám Közel-Kelet közötti csaták sorozata volt a ma Palesztina néven ismert szent földért.
K: Hol kapta Szaladin az oktatását?
V: Szaladin az apjától kapta az oktatását, aki a szíriai török kormányzónak dolgozott.
K: Ki volt életének másik befolyásos alakja?
V: Életének másik befolyásos alakja nagybátyja, Shirkuh volt, aki később katonai vezető volt, és a háborúk során Szaladin parancsnoka volt.
Keres