Csernobili atomerőmű-baleset
A csernobili katasztrófa 1986. április 26-án történt nukleáris katasztrófa volt az ukrajnai Pripjatban található csernobili atomerőműben. Abban az időben Ukrajna a Szovjetunió része volt.
Ez az esemény az atomenergia történetének egyik legsúlyosabb balesete volt. A nemzetközi nukleáris eseményskálán a 7-es, azaz a legsúlyosabb fokozatot kapta. Az egyetlen másik 7-es szintű baleset a fukusimai. Mivel az erőműben használt RBMK-reaktorok nem rendelkeztek a sugárzást visszatartó szigetelőépülettel, a radioaktív szennyeződés a Szovjetunió nyugati részén, Kelet-Európában, Skandináviában, az Egyesült Királyságban és az EgyesültÁllamok keleti részén szállt el. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország nagy területei súlyosan szennyezettek. A radioaktív csapadék mintegy 60%-a Fehéroroszországban landolt. Körülbelül 360 000 embert kellett más helyekre költöztetni, ahol a baleset után élni tudtak. Emellett sokan hosszú távú betegségekben szenvedtek, sőt egyeseknél pajzsmirigyrákot és akut sugárfertőzést is diagnosztizáltak.
A baleset előtt tervezett teljesítménycsökkentés volt. A nappali műszak kezdetére a teljesítményszint elérte az 50%-ot. Ezt követően az egyik regionális erőmű véletlenszerűen leállt. Ekkor kérték, hogy a további teljesítménycsökkentést halasszák el. E kérés ellenére a csökkentés és a tervezett teszt előkészületei folytatódtak.
A baleset akkor következett be, amikor a negyedik reaktorban hatalmas teljesítménynövekedés következett be. Ez a reaktor magjának felrobbanásához vezetett. A robbanás következtében nagy mennyiségű radioaktív anyag és üzemanyag szabadult fel. Ennek hatására a grafitból készült neutronmoderátor égni kezdett. A tűz hatására még több radioaktív szennyeződés szabadult fel, amelyet a tűz füstje a környezetbe szállított.
A 4. reaktort egy acélból és betonból készült "szarkofággal" fedték le, hogy megakadályozzák a koriumból, uránból és plutóniumból származó további sugárzás, valamint a radioaktív por kiszabadulását. A szarkofágot 2016-ban fedték be a New Safe Confinement szerkezetével.
A baleset aggodalmat keltett a szovjet nukleáris energiaipar biztonságával kapcsolatban. A Szovjetunió egy időre lelassította nukleáris iparának bővítését. A baleset következtében a szovjet kormánynak is kevésbé kellett titkolóznia. Azóta Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország különálló országokká váltak. Ezekre az országokra a baleset miatt a dekontamináció (a sugárzás eltávolítása) és az egészségügyi ellátás folyamatos költségei hárulnak. A sugárzásnak való kitettség a rák, egy halálos betegség kialakulásának nagyobb kockázatához vezet. Nehéz pontosan megmondani a csernobili események által okozott halálesetek számát. A csernobili baleset akkor történt, amikor néhány munkás a reaktor biztonságát tesztelte. A reaktor felrobbanását megakadályozó berendezések egy részét kikapcsolták. Ezután áramkimaradás következett be; a reaktor irányíthatatlanná vált és felrobbant.
Az érintettek többsége még nem halt meg. Ha és amennyiben az érintettek rákban vagy más, ezzel összefüggő betegségben halnak meg, nehéz lesz megállapítani, hogy ez a baleset miatt történt-e. Egy 2005-ös NAÜ-jelentés 56 közvetlen halálesetről számol be; ezek közül 47 a balesetben dolgozók, 9 pedig pajzsmirigyrákban elhunyt gyermek volt. A jelentés szerint akár 4000 ember is meghalhat a balesettel kapcsolatos hosszú távú betegségekben. Más becslések szerint azonban az Aggódó Tudósok Uniója vagy a Greenpeace 4 000 és 27 000 között mozog, akik 93 000 és 200 000 közöttire becsülik a katasztrófa következtében elhunytak számát.
A csernobili atomerőmű 4-es számú reaktora, az azt körülvevő szarkofág és az emlékmű, 2009
RBMK-reaktor a leningrádi atomerőműben, amely majdnem azonos a csernobili reaktorral.
A cézium-137 szennyezettség térképe 1999-ben, egy évtizeddel a csernobili válság után. A csernobili radioaktív sugárzással szennyezett élelmiszerek előállítására, szállítására és fogyasztására még mindig korlátozó rendeletek vannak érvényben.
A megsemmisült 4-es blokk Csernobilban, röviddel a robbanás után készült felvételen.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi történt a csernobili atomerőműben 1986 áprilisában?
V: 1986. április 26-án nukleáris katasztrófa történt az ukrajnai Pripjat város közelében lévő csernobili atomerőműben.
K: Hol volt a csernobili atomerőmű?
V: A csernobili atomerőmű az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Kijevtől mintegy 110 kilométerre északra helyezkedett el.
K: Mennyire volt súlyos a baleset a nemzetközi nukleáris eseményskálán?
V: A csernobili balesetet a 7-es fokozatba sorolták, ami a nemzetközi nukleáris eseményskála legsúlyosabb szintje.
K: Milyen más esemény kapott 7-es fokozatú minősítést ezen a skálán?
V: Az egyetlen másik esemény, amely 7-es szintű minősítést kapott ezen a skálán, a fukusimai.
K: Hol landolt a legtöbb radioaktív szennyeződés Csernobilból?
V: A csernobili radioaktív sugárzás nagy része - becslések szerint mintegy 60%-a - Fehéroroszországban landolt.
K: Hány embert érintett ez a katasztrófa, és hány embert kellett kitelepíteni?
V: A katasztrófa után körülbelül 360 000 embert kellett elköltöztetni a sugárszennyezett területekről.
K: Milyen hosszú távú betegségeket hoztak összefüggésbe a balesetből származó sugárterheléssel? V: A baleset következtében sugárzásnak kitett emberek akut sugárfertőzést és hosszú távú betegségeket, például pajzsmirigyrákot szenvedtek.
