Oblaszt (oblast) — közigazgatási tartomány a szláv és volt szovjet országokban

Oblaszt: részletes útmutató a szláv és volt szovjet közigazgatási tartományokról — elnevezések, felosztás és országonkénti különbségek (Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország).

Szerző: Leandro Alegsa

Az oblaszt (oroszul: область, transliteráció: oblast) a szláv országokban és a volt Szovjetunió egyes utódállamaiban alkalmazott közigazgatási felosztás egyik típusa. Az angolban és más nyugati nyelvekben gyakran megtartják az eredeti „oblast” kifejezést, vagy lefordítják „területnek”, „tartománynak”, „zónának” vagy „régiónak” — ezek a fordítások azonban időnként félrevezetők lehetnek, mert az oblaszton belüli alacsonyabb szintű egységet rendszerint raion-nak (magyarul: körzet, járás, régió) nevezik, és a fordítások keveredése bonyodalmakat okozhat.

Elterjedtség és megnevezések

Az oblaszt elnevezést ma használják többek között Fehéroroszországban, Bulgáriában, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Oroszországban és Ukrajnában, valamint a volt Szovjetunió közigazgatási gyakorlatának örökségeként egyaránt előfordul a régiók elnevezésében. A terminológia és az írásmód országonként eltérő lehet: egyes nyelvek az orosz kifejezés rokon értelmű alakját vették át vagy alakították át a saját nyelvi szabályaik szerint.

Például:

  • Fehéroroszországban a tartományokat gyakran voblaszt (angol átírással: voblasts, voblasts') néven említik (IPA: [ˈvobɫasʲtsʲ]).
  • Kazahsztánban a kazah nyelvben a megfelelő egységet облыс (transzliterálva: oblys) névvel illetik, többes száma облыстар (transzliteráció: oblystar).
  • Bulgáriában az országot 28 област (magyarul: megye vagy tartomány) alkotja.

Közigazgatási szerep és szervezet

Az oblasztok jellemzően az ország első- vagy másodrendű közigazgatási egységei, attól függően, hogy az adott állam hogyan tagolt. Általánosságban egy oblaszt élén áll egy kormányzó vagy vezető (pl. kormányzó, ügyvezető), és rendelkezik regionális törvényhozással vagy tanácsszerű testülettel, amely a helyi ügyekben hoz döntéseket (pl. költségvetés, helyi fejlesztések, oktatás, egészségügy). Az oblaszton belül további alosztályok (raionok/körzetek, városok, községek) szervezik a helyi közigazgatást.

Történeti háttér

A szó és az adminisztratív egység fogalma az orosz és a szovjet közigazgatási gyakorlatból ered, de a fogalom gyökerei korábbra nyúlnak vissza a szláv nyelvekben. A Szovjetunióban az oblastok fontos szerepet töltöttek be a központi tervezés és az irányítás megszervezésében; sok utódállam a rendszerváltás után is megtartotta vagy csak kisebb módosításokkal átvette ezeket a közigazgatási egységeket.

Fordítási és értelmezési problémák

A különböző nyelvekben és jogi rendszerekben használatos fordítások miatt előfordulhat, hogy az „oblast” szó magyarra „megye”, „tartomány”, „régió” vagy „terület” formájában jelenik meg — a kontextus és a jogi-közigazgatási viszonyítási keret alapján célszerű választani. Fontos megkülönböztetni az oblastot a szövetségi közigazgatási egységektől (pl. orosz republic, krai, okrug stb.), mert jogi státuszuk és autonómiájuk eltérő lehet.

Összefoglalás

Az oblaszt tehát egy több országban, elsősorban szláv és egykori szovjet térségekben használatos közigazgatási egység, amelyet a helyi jogrendhez és történelmi hagyományokhoz igazítva különböző néven és formában alkalmaznak. A pontos jelentés megállapításához mindig érdemes figyelembe venni az adott ország közigazgatási rendszerét és a helyi terminológiát.

Bulgária területei

1997 óta Bulgária 28 oblasztra, azaz tartományra van felosztva. Korábban az országot kilenc nagyobb egységre, más néven oblasztra osztották.

Ukrajna területei

Ukrajna 24 területre oszlik.

Az Orosz Birodalom területei

Az Orosz Birodalomban az oblasztyákat közigazgatási egységeknek tekintették, és a főkormányzóságok vagy krajok részeként tartoztak hozzájuk. Az akkoriban létező oblasztok többsége az ország perifériáján volt, vagy azokat a területeket fedte le, ahol kozákok éltek.

A Szovjetunió területei

Az egykori Szovjetunióban az oblasztyák az egyesült köztársaságok egyik közigazgatási egységtípusa volt. Mint minden ilyen szintű közigazgatási egység, az oblasztok is járásokból (rajonokból) és közvetlenül az oblasztok fennhatósága alá tartozó városokból/városokból álltak.

Az oblasztyák neve általában nem egyezett meg a történelmi régiók nevével, mivel azokat tisztán közigazgatási egységként hozták létre. Néhány kivételtől eltekintve a szovjet oblasztyokat közigazgatási központjaikról nevezték el.

A posztszovjet országokban az oblasztok leírására használt kifejezések

A többi posztszovjet országban az oblasztok hivatalos neve:

  • Örményország: marz
  • Fehéroroszország: voblast (vobłaść)
  • Grúzia: mkhare
  • Kazahsztán: oblys
  • Kirgizisztán: oblast
  • Tádzsikisztán: viloyat
  • Türkmenisztán: welayat
  • Üzbegisztán: viloyat

A viloyat és a welayat az arab nyelv wilāya (ولاية) kifejezéséből származik.

Oroszország területei

Oroszország alkotmánya szerint az oblasztyák a föderáció alanyainak tekintendők, ami magasabb státusz, mint a Szovjetunióban a közigazgatási egységek státusza. A szövetségi alanyi státusz bizonyos fokú autonómiát biztosít az oblasztoknak, és képviseletet biztosít számukra a Föderációs Tanácsban.

Jugoszlávia területei

Az oblasztyák a Szerb, Horvát és Szlovén Királyság közigazgatási egységei voltak 1922 és 1929 között. Ebben az időszakban az országot 33 oblasztyra osztották. Az oblasztok helyébe 1929-ben a banovináknak nevezett nagyobb közigazgatási egységek léptek.

A Jugoszláviát kettészakító háborúk] során Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában több szerb autonóm terület alakult. Ezek a területek később egyesültek a Szerb Krajinai Köztársaságba és a Szerb Köztársaságba.

Kérdések és válaszok

K: Mi az az oblast?


V: Az oblaszty a legtöbb szláv országban és a volt Szovjetunió néhány országában közigazgatási egység.

K: Milyen fordításai vannak az "oblaszt" szónak?


V: Az "oblast" szót gyakran fordítják "területnek", "övezetnek", "tartománynak" vagy "régiónak".

K: Mi okozhat zavart az "oblaszt" szó fordításában?


V: Az "oblaszt" alosztályát "raion"-nak nevezik, amelyet "régió"-nak vagy "körzet"-nek is fordíthatnak, ami potenciális zavart okozhat.

K: Mely országok használják az oblasztokat közigazgatási felosztásként?


V: Az oblasztok közigazgatási beosztásként használatosak Fehéroroszországban, Bulgáriában, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Oroszországban és Ukrajnában, valamint a volt Szovjetunióban.

K: A Szovjetunió minden utódállamában használják az "oblaszt" kifejezést?


V: Nem, a Szovjetunió utódállamaiban a hivatalos kifejezések különböznek, a többség még mindig az orosz kifejezés rokon értelmű kifejezést használja, de Türkmenisztán, Tádzsikisztán és a balti államok nem.

K: Hogyan nevezik a tartományokat Fehéroroszországban?


V: Fehéroroszországban a tartományok kifejezése a "voblaszt", amely az orosz "oblaszt" kifejezés rokon értelmezése.

K: Mi a tartományok megnevezése Kazahsztánban?


V: Kazahsztánban a tartományok kifejezése "oblys", amely az orosz "oblast" kifejezés rokon értelmű.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3