Lengyelország 1939-es szovjet inváziója
Lengyelország 1939-es szovjet inváziója egy szovjet katonai művelet volt, amely hivatalos hadüzenet nélkül kezdődött 1939. szeptember 17-én. Ez a második világháború korai szakaszában történt. Tizenhat nappal azután, hogy a náci Németország nyugatról megszállta Lengyelországot, a Szovjetunió ezt keletről tette. Az invázió 1939. október 6-án ért véget. Németország és a Szovjetunió felosztotta az egész Második Lengyel Köztársaságot.
1939 elején a Szovjetunió felkérte az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Lengyelországot és Romániát, hogy lépjenek szövetségre a náci Németország ellen. A Szovjetunió azt akarta, hogy Lengyelország és Románia engedje át a szovjet csapatokat a területükön. Lengyelország és Románia egyaránt nemet mondott. A Szovjetunió augusztus 23-án titkos alkut kötött a náci Németországgal. Azt tervezték, hogy Észak- és Kelet-Európát német és szovjet területekre osztják fel. Egy héttel később a német erők északról, délről és nyugatról megszállták Lengyelországot. A lengyel erők ezután délkeletre vonultak vissza, hogy megvárják a francia és brit támogatást. A szovjet Vörös Hadsereg szeptember 17-én megszállta a Kresyt. A szovjet kormány azt mondta, hogy az ukránok és a fehéroroszok védelmében lépett fel. Ők Lengyelország keleti részén éltek.
A szovjet kormány hozzáadta az elnyert földet. 1939 novemberében a 13,5 millió volt lengyel állampolgárt a Szovjetunió állampolgáraivá tették. Százezreket küldtek ebből a régióból Szibériába és a Szovjetunió más távoli részeire.
A szovjet erők 1941 nyaráig Kelet-Lengyelországban maradtak. A Barbarossa hadművelet során a megszálló német hadsereg mozdította el őket. A terület náci megszállás alatt állt, amíg a Vörös Hadsereg 1944 nyarán vissza nem foglalta. A jaltai konferencián kötött megállapodás lehetővé tette, hogy a Szovjetunió a második Lengyel Köztársaság szinte teljes részét hozzácsatolja. A Lengyel Népköztársaság megkapta Kelet-Poroszország déli felét és az Odera-Neisse vonaltól keletre fekvő területeket. A Szovjetunió a területeket az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz és a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolta.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az 1939-es szovjet invázió Lengyelországban?
V: Lengyelország 1939-es szovjet inváziója egy szovjet katonai művelet volt, amely hivatalos hadüzenet nélkül kezdődött 1939. szeptember 17-én. A második világháború korai szakaszában történt, miután a náci Németország szeptember 1-jén nyugat felől megszállta Lengyelországot.
K: Mikor szállta meg a Szovjetunió Lengyelországot?
V: A Szovjetunió kelet felől szállt be, és 1939. október 6-án ért véget.
K: Mi történt a Második Lengyel Köztársasággal?
V: Németország és a Szovjetunió felosztotta az egész Második Lengyel Köztársaságot.
K: Mit kértek a szovjetek 1939 elején más országoktól?
V: 1939 elején a Szovjetunió arra kérte az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Lengyelországot és Romániát, hogy lépjenek szövetségre a náci Németország ellen. Azt is szerették volna, ha Lengyelország és Románia átengedi őket a területükön, de ők ezt elutasították.
K: Hogyan reagált a náci Németország?
V: A náci Németország egy héttel később Lengyelország három irányból történő lerohanásával válaszolt.
K: Hogyan lettek a kelet-lengyelországi emberek Oroszország állampolgárai?
V: A szovjetek átvették ezt a területet, és 1939 novemberében mind a 13,5 millió korábbi lengyel állampolgár Oroszország állampolgára lett. Több százezer embert küldtek ebből a régióból Szibériába vagy Oroszország más távoli részeire is.
K: Mikorig voltak ezek a területek náci megszállás alatt?
V: Ezek a területek náci megszállás alatt voltak, amíg a Vörös Hadsereg 1944 nyarán vissza nem foglalta őket.
K: A jaltai konferencián milyen megállapodás tette lehetővé, hogy szinte az összes megszállt területet a Szovjetunió tartsa meg ?
V: A jaltai konferencia megállapodása lehetővé tette, hogy a Szovjetunió szinte az összes megszállt területet megtartsa, beleértve Kelet-Poroszország déli felét és az Odera-Neisse vonaltól keletre eső területeket. Ezeket a területeket azután az Ukrán és a Belorusz Szocialista Köztársaságokba helyezték.
