Jöns Jakob Berzelius
Jöns Jakob Berzelius (1779. augusztus 20. - 1848. augusztus 7.) svéd kémikus. Ő találta fel a modern kémiai jelölést. Berzeliust, John Daltont és Antoine Lavoisier-t tartják a modern kémia atyjának.
Berzelius a svédországi Östergötlandban, Linköpingben született. Az Uppsalai Egyetemen szerzett orvosi diplomát. A stockholmi sebészeti iskola orvos- és sebészprofesszora lett 1807-ben. Ez 1810-ben a Medico-Chirurgiska Institutet (a későbbi Karolinska Intézet) részévé vált, Berzelius pedig a kémia és a gyógyszerészet professzora lett.
Nem sokkal azután, hogy Stockholmba ment, Berzelius kémia tankönyvet írt orvostanhallgatói számára. A tankönyvhöz végzett kísérletek során megállapította, hogy a szervetlen vegyületek különböző elemekből állnak, súlyarányosan. Ennek alapján 1828-ban elkészítette a relatív atomtömegek táblázatát. Ebben a táblázatban az oxigén a 100-as értéket kapta. A táblázatban az összes akkoriban ismert elem szerepelt. Ez a munka bizonyítékot adott az atomhipotézisre, miszerint a kémiai vegyületek egész számokban egyesített atomokból állnak.
Kísérletei segítésére Berzelius megalkotta a kémiai jelölés rendszerét. Ebben a jelölésrendszerben az elemek egyszerű írásjeleket kaptak, például O az oxigént, vagy Fe a vasat. Az elemek arányát számokkal mutatta meg. Ez ugyanaz az alaprendszer, amelyet ma is használnak. Az egyetlen különbség az, hogy Berzelius a ma használatos indexes szám helyett (például H2O) feliratot használt.
Berzelius megtalálta a szilícium, a szelén, a tórium és a cérium kémiai elemeket. Berzelius laboratóriumában dolgozó diákok találtak lítiumot és vanádiumot is.
Berzelius volt az első, aki kimutatta a különbséget a szerves (szénnel alkotott) és a szervetlen vegyületek között. Segített Gerhardus Johannes Muldernek a szerves vegyületek, például a kávé, a tea és számos fehérje elemzésében. Magát a "fehérje" kifejezést is Berzelius alkotta meg, miután Mulder észrevette, hogy úgy tűnik, minden fehérje azonos képletű, és egyetlen típusú (nagyon nagy) molekulából állhat.
Berzelius sokat írt. Sok vezető tudósnak (például Muldernek, Claude Louis Berthollet-nek, Humphry Davynek, Friedrich Wöhlernek és Eilhard Mitscherlichnek) és sok kevésbé ismert tudósnak segített.
Jöns Jakob Berzelius
Az eredmények összefoglalása
- A meghatározott arányok törvénye
- Kémiai képlet
- Felfedezett kémiai elemek
- Felismert szerves vegyületek; megnevezett fehérjék.
Kérdések és válaszok
K: Ki az a Jöns Jakob Berzelius?
V: Jöns Jakob Berzelius svéd kémikus volt, aki feltalálta a modern kémiai jelölést. Őt tartják a modern kémia egyik atyjának.
K: Hol tanult?
V: Berzelius az Uppsalai Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd 1807-ben a stockholmi sebészeti iskola orvos- és sebészprofesszora lett.
K: Mit alkotott?
V: Berzelius elkészítette a relatív atomtömegek táblázatát, amelyben az oxigén értéke 100 volt, ami bizonyítékot szolgáltatott az atomhipotézisre, miszerint a kémiai vegyületek egész számokban egyesített atomokból állnak. Létrehozott egy kémiai jelölési rendszert is, amelyben az elemeket egyszerű írásos címkékkel, az arányokat pedig számokkal jelölték - ezt a rendszert ma is használják, de a Berzelius által használt feliratos számok helyett indexes számokkal.
K: Milyen elemeket fedezett fel?
V: Berzelius felfedezte a szilíciumot, a szelént, a tóriumot és a cériumot, míg a laboratóriumában dolgozó diákok a lítiumot és a vanádiumot.
K: Mi volt a hozzájárulása a szerves kémiához?
V: Berzelius megmutatta a különbséget a szerves (szénnel alkotott) és a szervetlen vegyületek között. Segített Gerhardus Johannes Muldernek elemezni az olyan szerves vegyületeket, mint a kávé, a tea és a fehérjék - ő maga alkotta meg a "fehérje" kifejezést, miután Mulder észrevette, hogy ezek mind hasonló képletűek.
K: Hogyan segített más tudósoknak?
V: Berzelius sokat írt kémiai témákról, ami számos vezető tudósnak, például Claude Louis Berthollet-nek, Humphry Davynek, Friedrich Wöhlernek és Eilhard Mitscherlichnek, valamint számos kevésbé ismert tudósnak segített a kutatásaik folytatásában.
