Mona Lisa (La Gioconda) — Leonardo da Vinci híres portré és története
Fedezd fel Leonardo da Vinci Mona Lisa (La Gioconda) titokzatos mosolyának történetét, eredetét és művészettörténeti rejtélyeit — Firenzétől a Louvre-ig.
Mona Lisa (más néven La Gioconda vagy La Joconde) egy 16. századi portré, amelyet Leonardo da Vinci festett olajjal a reneszánsz idején Firenzében, Olaszországban. Mona Lisa mosolyát sokan titokzatosnak tartják. Olyan gyakran tanulmányozzák, felismerik és másolják, hogy ez a leghíresebb festmény . A Louvre szerint a látogatók mintegy 80 százaléka azért jön, hogy megnézze Mona Lisa festményét.
Giorgio Vasari, Leonardo első életrajzírója (aki egy másik személy életéről ír) úgy gondolta, hogy a festmény egy Lisa Gherardini nevű személyt ábrázol. A festmény modelljével kapcsolatos találgatásokat 2008-ban Dr. Armin Schlechter kéziratszakértő oldotta meg. A Heidelbergi Egyetem könyvtárában felfedezett feljegyzések, amelyeket Agostino Vespucci, egy firenzei városi tisztviselő írt, megerősítették Vasari korábbi modell-azonosítását. Lisa egy gazdag selyemkereskedő, Francesco del Giocondo felesége volt, aki Firenzében élt.
Bár az ábrázoltat hagyományosan Lisa del Giocondóval azonosították, a végleges bizonyítékok hiánya miatt sokáig alternatív elméleteket táplált, köztük Leonardo távoli emlékű, Szűz Máriaként megdicsőült édesanyját, Caterinát, valamint azt a lehetőséget, hogy Leonardo saját képmását használta.
Leonardo 1503-ban vagy 1504-ben kezdte el festeni a Mona Lisát az olaszországi Firenzében. Da Vinci kortársa, Giorgio Vasari szerint "...miután négy évig időzött rajta, befejezetlenül hagyta....". A festményt Leonardo 1516-ban Franciaországba vitte, és I. Ferenc francia király vásárolta meg.
A Mona Lisa korábban a Fontainebleau-i kastélyban függött, majd a versailles-i kastélyba került. A francia forradalom után I.Napóleon a Tuileriák palotájában, a hálószobájában függesztette ki, de később a Louvre-ba vitték át, ahol ma is függ.
Leírás és technika
A festmény mérete kicsi: körülbelül 77 × 53 cm, és olajfestékkel készült nyírfapanelre (a faanyag megjelölése forrásonként változhat). Leonardo a híres sfumato technikát alkalmazta: finom, elmosódott átmeneteket hozott létre az arcbőr és az árnyékok között, ami a mosoly és a tekintet rejtélyes hatását erősíti. A kompozíció háromnegyedes pózban ábrázolja az alanyt, a háttérben távoli, ködös tájkép húzódik, amely atmoszférikus perspektívával és finom tónusátmenetekkel teremt mélységet.
Dátum és keletkezés
Leonardo munkáját általában 1503–1506 közé datálják, de a festményen dolgozhatott még éveken át, kisebb átdolgozásokat végezve egészen Franciaországba szállításáig. A pontos kronológia részben vitatott: egyes kutatók szerint 1517-ig is foglalkozhatott a képpel.
Azonosítás és vita a modellről
Hosszan tartó vita folyt arról, ki látható a képen. A legismertebb és ma széles körben elfogadott nézet szerint a modell Lisa Gherardini (del Giocondo), egy firenzei kereskedő felesége, amit több korabeli forrás és 2008-ban publikált levéltári lelet is alátámaszt. Ugyanakkor a hiányos dokumentáció miatt továbbra is felmerültek alternatív elméletek (pl. allegorikus ábrázolás, más személyek, vagy Leonardo önarcképe).
Története és proveniencia
- Leonardo magával vitte a festményt Franciaországba, ahol I. Ferenc udvarában maradt.
- A kép a francia királyi gyűjtemény része lett, később a francia állami múzeumok tulajdonába került.
- 1911-ben a festményt ellopták a Louvre-ból; visszakerülése 1913-ban nagy nemzetközi figyelmet keltett és tovább növelte hírnevét.
Kutatások, restaurálás és megőrzés
A kép számos tudományos vizsgálat tárgya volt: röntgen- és infravörös felvételek, pigmentelemzések és faanyag-vizsgálatok. Ezek az elemzések feltárták az átfestéseket, az előrajzokat és a Leonardo által alkalmazott rétegezési technikákat. A szemöldök és szempilla hiánya a képen vitát váltott ki: egyes kutatók szerint soha nem voltak hangsúlyosak, mások szerint későbbi tisztítások során vesztek el.
Vandalizmus, lopás és a kiállítás
A 20. század során a festményt többször megpróbálták megrongálni vagy ellopni (a legismertebb az 1911-es lopás). Ezek az esetek hozzájárultak ahhoz, hogy ma a képet üveg mögött, speciális, állandó klímavezérléssel ellátott vitrinnel védik a Musée du Louvre-ban. A védelem része a biztonsági intézkedéseknek, amelyek célja a festmény fizikai és kémiai állagának hosszú távú megőrzése.
Kulturális hatás
A Mona Lisa a művészettörténet és a populáris kultúra kiemelkedő jelképe. Számtalan reprodukció, parafrázis és paródia született róla a képzőművészetben és a médiában. Titokzatos mosolya és „fizikai jelenléte” (a nézőt követő tekintet illúziója) a pszichológiai és esztétikai elemzések gyakori tárgya.
Érdekességek
- A festményt gyakran említik a világ leginkább felismerhető és legtöbbször reprodukált műalkotásaként.
- Bár sokan hosszasan állnak előtte, maga a felület kicsi — ezért a látogatók tömege miatt gyakran nehéz közelről szemlélni.
- Az alkotás körüli legendák és tudományos eredmények egyaránt hozzájárultak hírnevéhez: a művészettörténészek, restaurátorok és archivisták munkája folyamatosan új információkat tár fel róla.
Összefoglalva: a Mona Lisa nemcsak Leonardo mesterműve, hanem a művészettörténeti kutatás, a múzeumi gyakorlat és a globális kulturális emlékezet kiemelt tárgya is. A kép egyszerre művészi alkotás és ikon, amely még ma is inspirálja a kutatókat, művészeket és a közönséget egyaránt.
Talán Mona Lisa (1499-1500)
Lopott
1911. augusztus 21-én ellopták a Mona Lisát. A Louvre múzeum azt hitte, hogy lefényképezték, de amikor ellenőrizték, nem volt ott. A Louvre egy hétre bezárt, hogy segítsen a keresésben.
Az emberek azt hitték, hogy Guillaume Apollinaire, egy francia költő lopta el. Börtönbe került, és megpróbálta elhitetni az emberekkel, hogy barátja, Pablo Picasso tette, és kihallgatták. De egyikük sem volt az.
Két évig elveszett, és mindenki azt hitte, hogy örökre elveszett. A Louvre egyik dolgozója, Vincenzo Peruggia, valóban ellopta. A kabátjába rejtette, és kisétált vele, miután a múzeum bezárt. Azt akarta, hogy a kép visszakerüljön Olaszországba, és egy olasz múzeumban legyen kiállítva. Miután két évig rejtegette a lakásában, türelmetlen lett, és megpróbálta eladni egy firenzei galériának, de lebukott. A képet egész Olaszországban kiállították, mielőtt visszakerült a Louvre-ba. Az emberek úgy gondolták, hogy Vincenzo egy hős, aki szereti Olaszországot, ezért csak néhány hónapot töltött börtönben.
Kérdések és válaszok
K: Ki festette a Mona Lisát?
V: A Mona Lisát Leonardo da Vinci festette a reneszánsz idején az olaszországi Firenzében.
K: Mi a festmény hivatalos neve?
V: A festmény hivatalos neve La Gioconda vagy La Joconde.
K: Miért olyan híres a Mona Lisa?
V: A Mona Lisa azért olyan híres, mert rengetegen tanulmányozták, elismerték és lemásolták, így a világ egyik legismertebb műalkotása. Emellett évente több millió látogatót vonz Párizsba, hogy megnézzék rejtélyes mosolyát.
K: Kié a Mona Lisa most?
V: A Mona Lisa jelenleg Franciaország tulajdonában van, és a párizsi Louvre múzeumban látható.
K: Mikor kezdte Leonardo festeni a Mona Lisát?
V: Leonardo 1503-ban vagy 1504-ben kezdte el festeni a Mona Lisát az olaszországi Firenzében.
K: I. Napóleon hol akasztotta fel a képet uralkodása alatt? V: I. Napóleon uralkodása alatt a Tuileriák palotájában, a hálószobájában függött, majd átköltöztette a Louvre-ba, ahol ma is lóg.
K: Ki állt a feltételezések szerint modellt ehhez a portréhoz ? V: Giorgio Vasari úgy gondolta, hogy a portré modellje egy Lisa Gherardini nevű személy volt, és az ezzel kapcsolatos spekulációkat Dr. Armin Schlechter oldotta meg, aki megtalálta Agostino Vespucci által írt feljegyzéseket, amelyek megerősítették Vasari korábbi azonosítását, miszerint a nő Francesco del Giocondo , egy gazdag firenzei selyemkereskedő felesége volt.
Keres