Óceáni éghajlat
Az óceáni éghajlat, más néven tengeri éghajlat, hűvös vagy enyhe téllel rendelkezik, és nem száraz vagy forró a nyara. A legtöbb ilyen típusú éghajlattal rendelkező helyen az időjárás gyakran változik. A Köppen-féle éghajlati besorolás szerint a legtöbb helyen a Cfb kategóriába sorolják, ahol minden évszakban mérsékelt vagy magas csapadékmennyiséggel és meleg nyarakkal jellemezhető. Az ilyen éghajlattal rendelkező városok közé tartoznak: Dublin, London, Bergen, Bilbao, Párizs, Brüsszel, Amszterdam, Hamburg, Melbourne és Auckland.
Létezik egy szubarktikus változata is, rövidebb nyarakkal (Cfc), amelyhez a Feröer-szigetek is tartoznak. A szubtrópusi felföldi éghajlat (Cwb és Cwc) néha az óceáni éghajlat altípusának tekinthető.
Az óceáni éghajlati övezeteket bemutató világtérkép
Kérdések és válaszok
K: Mi az óceáni éghajlat?
V: Az óceáni éghajlat olyan éghajlat, amely hűvös vagy enyhe telekkel és száraz vagy forró nyarak nélküli, általában gyakran változó időjárású.
K: Hogyan osztályozzák az óceáni éghajlatot a Köppen-féle éghajlati osztályozásban?
V: Az óceáni éghajlat nagy része a Köppen-féle éghajlati besorolásban a Cfb kategóriába tartozik.
K: Milyen csapadékkal jellemezhető az óceáni éghajlat?
V: Az óceáni éghajlaton általában minden évszakban közepes vagy nagy mennyiségű csapadék hullik.
K: Az óceáni éghajlaton melegek a nyarak?
V: Igen, az óceáni éghajlaton általában melegek a nyarak.
K: Milyen városokban van óceáni éghajlat?
V: Néhány óceáni éghajlatú város: Dublin, London, Bergen, Bilbao, Párizs, Brüsszel, Amszterdam, Hamburg, Melbourne és Auckland.
K: Van az óceáni éghajlatnak szubarktikus változata is?
V: Igen, létezik az óceáni éghajlatnak egy szubarktikus változata, amely hűvös és rövidebb nyarakkal rendelkezik, és a Cfc kategóriába sorolják.
K: A szubtrópusi felföldi éghajlat az óceáni éghajlat altípusának tekinthető?
V: Igen, a szubtrópusi felföldi éghajlatot néha az óceáni éghajlat altípusának tekintik, és Cwb és Cwc kategóriába sorolják.
