A Föld legkorábbi életformái: eredet, fosszíliák és idővonal

Fedezze fel a Föld legkorábbi életének eredetét, milliárd éves fosszíliákat és részletes idővonalát — mikroorganizmusoktól a kambriumi robbanásig.

Szerző: Leandro Alegsa

megtekintés - megvitatás - szerkesztés

-4500 —

- –

-4000 —

- –

-3500 —

- –

-3000 —

- –

-2500 —

- –

-2000 —

- –

-1500 —

- –

-1000 —

- –

-500 —

- –

0 —

fotoszintézis

Többsejtű
élet

Virágok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Föld (-4540)

Legkorábbi élet

Szexuális szaporodás

Legkorábbi állatok

Tetrapoda

P
h
a
n
e
r
o
z
o
i
c

Pongola

Cryogenian

Andok

Karoo

Negyedidőszaki

Jégkorszak

Kattintható

(millió évvel ezelőtt)


The image above contains clickable links

(Lásd még: Emberi idővonal és Természet idővonal)

Áttekintés — mi a legkorábbi bizonyíték?

A Földön talált legkorábbi ismert életformák közül több jelentős fosszília és geokémiai bizonyíték található Nyugat-Ausztráliában: a legismertebbek az úgynevezett mikroorganizmus-fosszíliák 3,46 milliárd éves kőzetekben (Nyugat-Ausztráliában). Ugyanakkor az élet megjelenésének pontos ideje a Földön nem ismert; rendelkezésre álló adatok szerint az élet már 4,28 milliárd évvel ezelőtt is megjelenhetett, és nem zárható ki, hogy a kialakulása rövid időn belül követte az óceánok létrejöttét (amelyre néhány bizonyíték 4,41 milliárd évre utal), illetve a Föld kialakulását (~4,54 milliárd év).

Fosszilis és geokémiai bizonyítékok

  • Mikrofosszíliák: mikroszkopikus, sejtalakú struktúrák (például filamentumok, gömbök) kőzetekben; a legismertebb példák az ausztráliai 3,46 Ga kőzetekből származó leletek.
  • Stromatolitok: réteges, mikrobiális aktivitással összefüggő képződmények; ezek a rétegek közvetett bizonyítékai a kolóniákban élő fototróf vagy kemoszintetizáló baktériumoknak.
  • Izotópos jelek: a szénizotópok (δ13C) frakcionálódása biológiai folyamatokra utalhat; 3,7 Ga körüli izotópos eltolódásokat találtak Isua (Grönland) kőzeteiben, bár értelmezésük vitatott lehet.
  • Molekuláris fosszíliák (biomarkerek): bizonyos szerves molekulák (például hopanoidok) az egykori élet kimutatására szolgálhatnak, de a hosszú geológiai múlton át fennmaradó szerves anyagok azonosítása és eredetének igazolása nagy kihívás.

Mikor és hogyan alakult ki az élet?

A legkorábbi közvetlen fosszilis bizonyítékok a késő-archai (Archean) időszakra esnek, de egyes kutatások 3,7–4,28 milliárd évvel ezelőtti jeleket is találnak. A vita főbb pontjai:

  • Vannak olyan, citálható korai leletek (például 3,46 Ga mikrofosszíliák, 3,7 Ga izotópos eltérések), amelyek életre utalhatnak.
  • Egyes szélsőséges állítások 4,28 Ga körüli „életnyomokat” jelölnek — ezek erősen vitatottak és nem minden kutató fogadja el őket általánosan.
  • A Földön található legkorábbi víz jelenléte (~4,41 Ga) összhangban van azzal a lehetőséggel, hogy az élet megjelenése nem sokkal később bekövetkezhetett, ha adottak voltak a szükséges kémiai feltételek.

Milyen lehetett az első élet?

Az első életforma valószínűleg egyszerű, egysejtű mikroorganizmus volt — legalábbis a jelenlegi bizonyítékok ezt támasztják alá. A legvalószínűbb metabolikus típusok:

  • Kemoszintézis (kémiai energia felhasználása szervetlen anyagok oxidációjából), tipikus mélytengeri forrásoknál élő baktériumokra jellemző.
  • Anoxigén fotoszintézis, amely nem termel oxigént (korai fotoszintetizáló baktériumok egyik lehetséges típusa).
  • Oxygenikus fotoszintézis (oxigént termelő) csak később vált jelentőssé; ennek kifejlődése vezetett később a légköri oxigén növekedéséhez és a nagyobb oxigénszint megjelenéséhez a légkörben.

Vizsgálati módszerek és korlátok

A korai élet kutatása többféle módszert és bizonyítékot kombinál:

  • Radiometrikus korbecslés: (például U–Pb zirkon-dátumok) a kőzetek korának meghatározására szolgál.
  • Petrográfiai és mikroszkópos vizsgálatok: a mikroszerkezetek felismerésére és értelmezésére.
  • Geokémiai elemzések: szénizotóp-mérések, szervesanyag-összetétel, biomarker-elemzések.

Fontos megjegyezni a nehézségeket: a nagyon régi kőzetek gyakran erősen átalakultak metamorfózis során, ami elmoshatja vagy megváltoztathatja az életre utaló jeleket. Emellett a morfológiai hasonlóságok (élettelen kémiai folyamatok által létrehozott struktúrák) hamis jeleket adhatnak, ezért több különböző bizonyíték párhuzamos vizsgálata szükséges egy meggyőző következtetéshez.

Ökológiai elterjedés és túlélőképesség

Az életformák a Földön rendkívül sokféle környezetben megtalálhatók: a felszíni vizektől az óceánok legmélyebb részeiig, a föld alatti mélységekben (bizonyítottan több kilométerrel a felszín alatt), sőt a légkör magasabb rétegeiben is. Laboratóriumi kísérletek és asztrobiológiai tesztek azt mutatják, hogy egyes mikroorganizmusok képesek túlélni extrém tényezőket, például vákuumot és erős sugárzást is — ami fontos információ a földi élet korai történetének és a földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatakor.

Idővonal — kiemelt események

  • Kb. 4,54 milliárd év — a Föld kialakulása (Föld).
  • Kb. 4,41 milliárd év — geokémiai bizonyítékok a felszíni víz korai jelenlétére.
  • 3,7–3,8 milliárd év — izotópos jelek, amelyek biológiai eredetre utalhatnak (vitatható).
  • 3,46 milliárd év — jól dokumentált mikrofosszíliák és stromatolit-szerű képződmények Nyugat-Ausztráliában (Nyugat-Ausztráliában).
  • Később, kb. 2,4 milliárd év körül — a légköri oxigén jelentős növekedése (nagy oxidációs esemény), amely radikálisan megváltoztatta a Föld biokémiáját.

Összefoglalva: a jelenlegi tudományos konszenzus szerint az élet nagyon korai — több milliárd évvel ezelőtti — megjelenése valószínű, de a pontos időpontot és a kialakulás részleteit a fosszilis leletek, geokémiai jelek és kőzettani vizsgálatok folyamatosan árnyalják és időnként újraértékelik. A kutatás fő kihívása, hogy elkülönítse a valódi biológiai nyomokat az abiogen (élettelen) folyamatok által létrehozott hasonló jelektől, és hogy megbízhatóan megállapítsa ezek kora.

A korábbi, rövidebb változatban szereplő megállapításokkal összhangban: a Földön talált legkorábbi ismert életformák közül sok mikroorganizmus-fosszília 3,46 milliárd éves kőzetekben található Nyugat-Ausztráliában, de az élet megjelenése akár korábban is bekövetkezhetett — a életformák pontos megjelenési ideje a Földön továbbra is aktív kutatási téma.

Egy kutató szerint: "mindenhol találunk mikrobákat - [ezek] rendkívül alkalmazkodóképesek a körülményekhez, és bárhol túlélnek".

Legkorábbi életformák

Az élet eredetéről szóló legtöbb tanulmány alapját a fosszilis bizonyítékok képezik. A Föld kora körülbelül 4,54 milliárd év; a Földön lévő korai életre vonatkozó legjobb bizonyítékok legalább 3,46 milliárd évvel ezelőttről származnak.

2017-ben jelentették, hogy a kanadai Quebecben hidrotermális források közelében megkövesedett mikroorganizmusok fosszíliáit fedezték fel. Ezek a fosszíliák feltételezhetően legalább 3,779 millió évesek.

Szintén 2017-ben Nyugat-Ausztráliában felfedezett 3,48 milliárd éves kőzetekben, amelyek általában forró források és gejzírek környékén találhatók, a szárazföldi életre utaló bizonyítékokat találtak.

2017 novemberében az Edinburgh-i Egyetem tanulmánya azt sugallta, hogy a földi élet az űrporok által szállított biológiai részecskékből eredhetett.

Mindazonáltal Stephen Blair Hedges biológus szerint "ha az élet viszonylag gyorsan keletkezett a Földön... akkor az univerzumban is gyakori lehet".

Zoom

A legősibb életformák hidrotermikus források közelében találtak

Zoom

Az archaea mikrobákat először hidrotermikus források közelében találták meg.

Galéria

·        

A sztromatolitokat mikrobák készíthették.

·        

A mikrobák által hátrahagyott sztromatolitok az élet egyik legrégebbi fosszíliái.

·        

A mikroba-alga szőnyeg, sós tó a Fehér-tenger partján.

·        

Mikrobák által képződött üledékszerkezetek egy óceáni part közelében.

·        

Mikrobák által létrehozott struktúrák a Niagara-szurdok közelében, New York.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Melyek a Földön talált legkorábbi ismert életformák?


V: A Földön talált legkorábbi ismert életformák mikroorganizmusok fosszíliái 3,46 milliárd éves kőzetekben Nyugat-Ausztráliában.

K: Mikor alakultak ki az óceánok a Földön?


V: Az óceánok 4,41 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki a Földön.

K: Hány évvel a Föld kialakulása után jelentek meg először az életformák?


V: Az életformák már 4,28 milliárd évvel a Föld 4,54 milliárd évvel ezelőtti kialakulása után megjelenhettek.

K: Mi az az életforma?


V: Az életforma vagy életforma olyan szervezet, amely él.

K: Hányféle életforma létezhet a Földön?


V: A becslések szerint a Földön létező életformák száma 14 millió és 1 billió faj között mozog.

K: Hány olyan életforma fajról, amely valaha élt a Földön, feltételezhető, hogy kihalt?


V: A Földön valaha élt életformák több mint 99%-a kihaltnak tekinthető.

K: Hol találhatunk bizonyítékot a létező és a múltban létező organizmusokra?


V: Az életformák mindenhol megtalálhatók a Földön, beleértve a föld alatt, valószínűleg legalább 12 mérföld mélyen a föld alatt; az óceánok legmélyebb részein; legalább 47 mérföld magasan a légkörben; és tesztelési körülmények között még a világűr vákuumkörülményei között is fennmarad.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3