Őfelsége brit Titkos Tanácsa (Privy Council) — feladatok és szervezet

Ismerje meg a brit Titkos Tanács (Privy Council) feladatait, szervezetét, a kabinet és az Igazságügyi Bizottság szerepét, döntéshozatalát és történelmi jelentőségét.

Szerző: Leandro Alegsa

Őfelsége legméltóságosabb titkos tanácsa a brit uralkodó tanácsadóinak csoportja. A Titkos Tanács (Privy Council) közjogi eredetű testület, amely évszázadok óta létezik a brit alkotmányos rend részeként: hagyományosan a királyi (vagy királynői) tanácsadókból állt, és az államügyek széles spektrumában ad tanácsot a szuverénnek. Ma működésének nagy része formális vagy bizottsági keretek között zajlik, miközben bizonyos jogalkalmazási és igazgatási feladatok — például rendeletek kibocsátása — még mindig Titkos Tanácsi eljárással történnek.

  • A kabinet. A kabinet minden minisztere titkos tanácsos (vagy titkos tanácsos), akárcsak más fontos politikusok, például a nagy politikai pártok vezetői. A kabinet a végrehajtó hatalom tényleges gyakorló testülete, és a Titkos Tanács keretében a mindennapi kormányzati döntések nagy részét hozza meg vagy irányítja.
  • A Titkos Tanács Igazságügyi Bizottsága. Anglia és Wales legidősebb bírái ülnek ebben a bizottságban. Ez a testület, amelyet általában a Judicial Committee of the Privy Council (Titkos Tanács Igazságügyi Bizottsága) néven is ismernek, bírói szerepet tölt be: nemzetközi és gyarmati/területi fellebbviteli ügyeket hallgat meg, továbbá egyes jogi kérdésekben bírói véleményt ad.

Feladatok és hatáskör

A Titkos Tanács mai feladatai több csoportra oszthatók:

  • Formális jóváhagyások: Egyes jogi aktusokat és kinevezéseket a "Sovereign-in-Council" (tradicionálisan "Queen-in-Council" vagy "King-in-Council", attól függően, ki a trónon) formájában adnak ki. Ide tartoznak például bizonyos rendeletek (Orders in Council), egyes hivatalok — például püspöki vagy hadvezetői — bejelentései és egyéb protokolláris ügyek.
  • Jogszabályi és adminisztratív rendeletek: Az Orders in Council segítségével a kormány bizonyos szabályokat, ideiglenes rendeleteket vagy közigazgatási intézkedéseket hozhat, különösen sürgős vagy különleges esetekben, illetve a királyi előjogok (royal prerogatives) gyakorlásakor.
  • Bírói feladatok: A Judicial Committee fellebbviteli bíróságként funkcionál bizonyos külföldi joghatóságok, brit tengerentúli területek és a koronahatalmi joghatóságok ügyében. Emellett konzultációs szerepe is lehet alkotmányos vagy egyházi kérdésekben.

Tagság és kinevezés

A Titkos Tanács tagjait a szuverén nevezi ki a miniszterelnök ajánlására; a kinevezés rendszerint élethosszig tart (bár a gyakorlatban a tagság inaktív lehet, ha valaki visszavonul a közéletből). Tagok többnyire:

  • aktív és egykori miniszterek,
  • parlamenti frakciók vezetői,
  • magas rangú egyházi személyek (pl. anglikán püspökök),
  • felsőbb szintű bírák és más kiemelkedő közéleti személyiségek.

A titkos tanácsosokat gyakran "The Right Honourable" (Rt Hon.) megszólítással illetik, és jogosultak a Privy Counsellor megjelölés használatára.

Működés a gyakorlatban és jelentősége

Bár a Titkos Tanács jogtörténeti és alkotmányos szerepe nagy, a mindennapi kormányzati döntéshozatal jelentős részét ma a kabinet és a miniszterek végzik, nem a teljes Titkos Tanács. A Tanács ülései jellemzően formálisak: a szuverén jelenlétében történő beiktatások, eskütételek, valamint olyan eljárások, amelyek jogilag megkövetelik a Sovereign-in-Council jóváhagyását. Sok ügyet ma bizottsági formában, minisztériumi előterjesztés alapján intéznek.

Az Igazságügyi Bizottság (Judicial Committee)

A Titkos Tanács igazságügyi fórumaként működő bizottságot gyakran külön említik. Tagjai többnyire a legmagasabb rangú bírók — például a Supreme Court bírái és az Appellate Court bírái —, és feladataik közé tartozik:

  • fellebbezések elbírálása olyan joghatóságokból, amelyek számára a Judicial Committee maradt a legfelsőbb fórum (például egyes brit tengerentúli területek, koronahű közösségek vagy korábbi gyarmatok esetében);
  • alkotmányos, egyházi vagy egyéb speciális jogi kérdések jogi értelmezése;
  • nemzetközi és területi precedensek kialakítása azokban az ügyekben, ahol a Judicial Committee joghatósággal bír.

Rövid történeti áttekintés

A Titkos Tanács eredete a középkori királyi tanácshoz vezethető vissza; az idők folyamán hatásköre és összetétele változott, ahogy kialakultak a modern brit kormány intézményei (például a kabinet és a parlamentáris kormányzás). Ma öröksége és bizonyos jogi funkciói miatt még mindig fontos alkotmányos szereplő, bár a napi politikai döntéshozatalban háttérbe szorult.

Összefoglalva: a Titkos Tanács történelmileg a szuverén legfontosabb tanácsadó testülete volt, ma pedig kevert szerepet tölt be: protokolláris és formalitásokat intéző szervezetként, jogi fórumként (Judicial Committee) és bizonyos esetekben továbbra is hatósági rendeletek kibocsátójaként működik. A tényleges kormányzás nagy részét azonban a kabinet gyakorolja.

A Titkos Tanács ülései

Ha valakit egyszer a Titkos Tanács tagjává tesznek, az élethossziglan tagja marad, de az ülésekre csak a kormány tagjait hívják meg, kivéve különleges alkalmakkor, például amikor egy új uralkodó leteszi a "csatlakozási esküt", egy ígéretet, hogy a legjobbat teszi, egy ülésen, amikor a Titkos Tanács a csatlakozási tanácsot hívja össze.

A múltban egyes királyok és királynők unatkoztak a titkos tanács hosszú ülésein, ezért mindenkit felállíttattak a kényelmes ülés helyett. Ez a hagyomány ma is él.

Privy Council Terms

Néha a miniszterelnök megosztja az információkat más politikusokkal a Privy Council feltételeiről. Ez azt jelenti, hogy az információnak titokban kell maradnia.

A Titkos Tanács Igazságügyi Bizottsága

A Law Lords és a nyugalmazott Law Lords alkotják a Privy Council bírói bizottságát is. Ez a brit gyarmatok és függő területek, valamint egyes nemzetközösségi birodalmak végső fellebbviteli bírósága. Ezek az országok a The Queen in Councilhoz benyújtott fellebbezésnek nevezik.

A Nemzetközösségi Birodalmak

A tengerentúli függő területek

Köztársaságok a Nemzetközösségben

A nemzetközösség négy köztársaságában a Privy Council Igazságügyi Bizottsága is fellebbviteli bíróságként működik.

Brunei

A brunei fellebbviteli bíróságtól csak a brunei szultánhoz lehet fellebbezni. A királynő és a szultán megállapodtak abban, hogy az ügyeket a Titkos Tanács Igazságügyi Bizottsága tárgyalja, amely aztán közvetlenül a szultánnak ad tanácsot.

Belföldi joghatóság

A bizottság tárgyalja az Őfelsége a Tanácsban benyújtott fellebbezéseket:

  • Jersey, Guernsey és a Man-szigetről;
  • a Royal College of Veterinary Surgeons fegyelmi bizottságától;
  • az egyházi biztosok egyes tervei ellen.
  • a "decentralizációs kérdésekről" (a skót parlament, az észak-írországi vagy a walesi parlament hatásköre), ha

·         A törvényhozó közvetlenül a bizottsághoz utal egy törvényjavaslatot.

·         Anglia és Wales, Skócia és Észak-Írország egyes felsőbb bíróságai ellen fellebbezésnek van helye.

·         A decentralizációs kérdéseket az Igazságügyi Bizottság elé lehet terjeszteni -

·         egyes fellebbviteli bíróságok, beleértve a Lordok Házát, és

·         bármely bíróság vagy törvényszék, ha az illetékes jogtisztviselő erre felszólítja.

·         A jogtisztviselő olyan "decentralizációs kérdésekre" hivatkozik, amelyek nem a jelenlegi törvényjavaslatokról szólnak.

A bizottság nagyon ritkán hallgatja meg:

  • Fellebbezések az anglikán egyház Canterbury-i Ítélőtábláján és a York-i Chancery Court of York-on.
  • Fellebbezések a díjbíróságoktól,amelyek a hajók és rakományuk értékét tárgyalják.
  • A House of Commons Disqualification Act szerinti viták, amelyek arról szólnak, hogy valaki lehet-e parlamenti képviselő.
  • A Cinque Ports Admiralitás Bíróságának fellebbezései.

A bizottságnak is jelentést kell tennie a királynőnek mindenről, amit kér. Például annak kivizsgálásáról, hogy a Lordok Házának mely tagjai támogatták az ellenséget az első világháborúban.



Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3