Őfelsége brit Titkos Tanácsa (Privy Council) — feladatok és szervezet
Ismerje meg a brit Titkos Tanács (Privy Council) feladatait, szervezetét, a kabinet és az Igazságügyi Bizottság szerepét, döntéshozatalát és történelmi jelentőségét.
Őfelsége legméltóságosabb titkos tanácsa a brit uralkodó tanácsadóinak csoportja. A Titkos Tanács (Privy Council) közjogi eredetű testület, amely évszázadok óta létezik a brit alkotmányos rend részeként: hagyományosan a királyi (vagy királynői) tanácsadókból állt, és az államügyek széles spektrumában ad tanácsot a szuverénnek. Ma működésének nagy része formális vagy bizottsági keretek között zajlik, miközben bizonyos jogalkalmazási és igazgatási feladatok — például rendeletek kibocsátása — még mindig Titkos Tanácsi eljárással történnek.
- A kabinet. A kabinet minden minisztere titkos tanácsos (vagy titkos tanácsos), akárcsak más fontos politikusok, például a nagy politikai pártok vezetői. A kabinet a végrehajtó hatalom tényleges gyakorló testülete, és a Titkos Tanács keretében a mindennapi kormányzati döntések nagy részét hozza meg vagy irányítja.
- A Titkos Tanács Igazságügyi Bizottsága. Anglia és Wales legidősebb bírái ülnek ebben a bizottságban. Ez a testület, amelyet általában a Judicial Committee of the Privy Council (Titkos Tanács Igazságügyi Bizottsága) néven is ismernek, bírói szerepet tölt be: nemzetközi és gyarmati/területi fellebbviteli ügyeket hallgat meg, továbbá egyes jogi kérdésekben bírói véleményt ad.
Feladatok és hatáskör
A Titkos Tanács mai feladatai több csoportra oszthatók:
- Formális jóváhagyások: Egyes jogi aktusokat és kinevezéseket a "Sovereign-in-Council" (tradicionálisan "Queen-in-Council" vagy "King-in-Council", attól függően, ki a trónon) formájában adnak ki. Ide tartoznak például bizonyos rendeletek (Orders in Council), egyes hivatalok — például püspöki vagy hadvezetői — bejelentései és egyéb protokolláris ügyek.
- Jogszabályi és adminisztratív rendeletek: Az Orders in Council segítségével a kormány bizonyos szabályokat, ideiglenes rendeleteket vagy közigazgatási intézkedéseket hozhat, különösen sürgős vagy különleges esetekben, illetve a királyi előjogok (royal prerogatives) gyakorlásakor.
- Bírói feladatok: A Judicial Committee fellebbviteli bíróságként funkcionál bizonyos külföldi joghatóságok, brit tengerentúli területek és a koronahatalmi joghatóságok ügyében. Emellett konzultációs szerepe is lehet alkotmányos vagy egyházi kérdésekben.
Tagság és kinevezés
A Titkos Tanács tagjait a szuverén nevezi ki a miniszterelnök ajánlására; a kinevezés rendszerint élethosszig tart (bár a gyakorlatban a tagság inaktív lehet, ha valaki visszavonul a közéletből). Tagok többnyire:
- aktív és egykori miniszterek,
- parlamenti frakciók vezetői,
- magas rangú egyházi személyek (pl. anglikán püspökök),
- felsőbb szintű bírák és más kiemelkedő közéleti személyiségek.
A titkos tanácsosokat gyakran "The Right Honourable" (Rt Hon.) megszólítással illetik, és jogosultak a Privy Counsellor megjelölés használatára.
Működés a gyakorlatban és jelentősége
Bár a Titkos Tanács jogtörténeti és alkotmányos szerepe nagy, a mindennapi kormányzati döntéshozatal jelentős részét ma a kabinet és a miniszterek végzik, nem a teljes Titkos Tanács. A Tanács ülései jellemzően formálisak: a szuverén jelenlétében történő beiktatások, eskütételek, valamint olyan eljárások, amelyek jogilag megkövetelik a Sovereign-in-Council jóváhagyását. Sok ügyet ma bizottsági formában, minisztériumi előterjesztés alapján intéznek.
Az Igazságügyi Bizottság (Judicial Committee)
A Titkos Tanács igazságügyi fórumaként működő bizottságot gyakran külön említik. Tagjai többnyire a legmagasabb rangú bírók — például a Supreme Court bírái és az Appellate Court bírái —, és feladataik közé tartozik:
- fellebbezések elbírálása olyan joghatóságokból, amelyek számára a Judicial Committee maradt a legfelsőbb fórum (például egyes brit tengerentúli területek, koronahű közösségek vagy korábbi gyarmatok esetében);
- alkotmányos, egyházi vagy egyéb speciális jogi kérdések jogi értelmezése;
- nemzetközi és területi precedensek kialakítása azokban az ügyekben, ahol a Judicial Committee joghatósággal bír.
Rövid történeti áttekintés
A Titkos Tanács eredete a középkori királyi tanácshoz vezethető vissza; az idők folyamán hatásköre és összetétele változott, ahogy kialakultak a modern brit kormány intézményei (például a kabinet és a parlamentáris kormányzás). Ma öröksége és bizonyos jogi funkciói miatt még mindig fontos alkotmányos szereplő, bár a napi politikai döntéshozatalban háttérbe szorult.
Összefoglalva: a Titkos Tanács történelmileg a szuverén legfontosabb tanácsadó testülete volt, ma pedig kevert szerepet tölt be: protokolláris és formalitásokat intéző szervezetként, jogi fórumként (Judicial Committee) és bizonyos esetekben továbbra is hatósági rendeletek kibocsátójaként működik. A tényleges kormányzás nagy részét azonban a kabinet gyakorolja.
A Titkos Tanács ülései
Ha valakit egyszer a Titkos Tanács tagjává tesznek, az élethossziglan tagja marad, de az ülésekre csak a kormány tagjait hívják meg, kivéve különleges alkalmakkor, például amikor egy új uralkodó leteszi a "csatlakozási esküt", egy ígéretet, hogy a legjobbat teszi, egy ülésen, amikor a Titkos Tanács a csatlakozási tanácsot hívja össze.
A múltban egyes királyok és királynők unatkoztak a titkos tanács hosszú ülésein, ezért mindenkit felállíttattak a kényelmes ülés helyett. Ez a hagyomány ma is él.
Privy Council Terms
Néha a miniszterelnök megosztja az információkat más politikusokkal a Privy Council feltételeiről. Ez azt jelenti, hogy az információnak titokban kell maradnia.
A Titkos Tanács Igazságügyi Bizottsága
A Law Lords és a nyugalmazott Law Lords alkotják a Privy Council bírói bizottságát is. Ez a brit gyarmatok és függő területek, valamint egyes nemzetközösségi birodalmak végső fellebbviteli bírósága. Ezek az országok a The Queen in Councilhoz benyújtott fellebbezésnek nevezik.
A Nemzetközösségi Birodalmak
- Antigua és Barbuda
- Bahamák
- Barbados
- Belize
- Cook-szigetek és Niue (Új-Zéland társult államai)
- Grenada
- Jamaica
- Szent Kristóf és Nevis
- Saint Lucia
- Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
- Tuvalu
A tengerentúli függő területek
- Akrotiri és Dhekelia (Cipruson) felségterületei
- Anguilla
- Bermuda
- Brit Virgin-szigetek
- Kajmán-szigetek
- Falkland-szigetek
- Gibraltár
- Montserrat
- A Pitcairn-szigetek
- Szent Heléna és függőségi területei (Ascension-sziget és Tristan da Cunha)
- Turks- és Caicos-szigetek
Köztársaságok a Nemzetközösségben
A nemzetközösség négy köztársaságában a Privy Council Igazságügyi Bizottsága is fellebbviteli bíróságként működik.
- Trinidad és Tobago Köztársaság
- Dominikai Közösség
- Kiribati
- Mauritius
Brunei
A brunei fellebbviteli bíróságtól csak a brunei szultánhoz lehet fellebbezni. A királynő és a szultán megállapodtak abban, hogy az ügyeket a Titkos Tanács Igazságügyi Bizottsága tárgyalja, amely aztán közvetlenül a szultánnak ad tanácsot.
Belföldi joghatóság
A bizottság tárgyalja az Őfelsége a Tanácsban benyújtott fellebbezéseket:
- Jersey, Guernsey és a Man-szigetről;
- a Royal College of Veterinary Surgeons fegyelmi bizottságától;
- az egyházi biztosok egyes tervei ellen.
- a "decentralizációs kérdésekről" (a skót parlament, az észak-írországi vagy a walesi parlament hatásköre), ha
· A törvényhozó közvetlenül a bizottsághoz utal egy törvényjavaslatot.
· Anglia és Wales, Skócia és Észak-Írország egyes felsőbb bíróságai ellen fellebbezésnek van helye.
· A decentralizációs kérdéseket az Igazságügyi Bizottság elé lehet terjeszteni -
· egyes fellebbviteli bíróságok, beleértve a Lordok Házát, és
· bármely bíróság vagy törvényszék, ha az illetékes jogtisztviselő erre felszólítja.
· A jogtisztviselő olyan "decentralizációs kérdésekre" hivatkozik, amelyek nem a jelenlegi törvényjavaslatokról szólnak.
A bizottság nagyon ritkán hallgatja meg:
- Fellebbezések az anglikán egyház Canterbury-i Ítélőtábláján és a York-i Chancery Court of York-on.
- Fellebbezések a díjbíróságoktól,amelyek a hajók és rakományuk értékét tárgyalják.
- A House of Commons Disqualification Act szerinti viták, amelyek arról szólnak, hogy valaki lehet-e parlamenti képviselő.
- A Cinque Ports Admiralitás Bíróságának fellebbezései.
A bizottságnak is jelentést kell tennie a királynőnek mindenről, amit kér. Például annak kivizsgálásáról, hogy a Lordok Házának mely tagjai támogatták az ellenséget az első világháborúban.
Keres