Muhammed Ahmed
Muhammad Ahmad bin Abd Allah (1845. augusztus 12. - 1885. június 22.) a szudáni szamáníja szúfi rend vallási vezetője volt. 1881. június 29-én az iszlám hit Mahdi vagy messiási megváltójának kiáltotta ki magát.
Kiáltványa a szudáni lakosság arab részének széles körű ellenérzéseinek időszakában született. Nehezteltek török-egyiptomi uralkodóik (akik szintén muszlimok voltak) elnyomó politikája miatt.
Az akkori különböző szudáni vallási szekták között messianisztikus hiedelmek éltek. Voltak korábbi mahdista mozgalmak Nyugat-Afrikában, valamint a vahhábizmus és az iszlám újjászületés más puritán formái. Ennek gyökere az európai hatalmak növekvő katonai és gazdasági dominanciája volt a 19. század folyamán.
A britek befolyásolták Szudánt, és "közös angol-egyiptomi fennhatóságot" követeltek. Általában a britek álltak a Muhammad Ali pasa dinasztia egyiptomi khediveinek uralma mögött. A Mahdi idején Egyiptomot és Szudánt az Oszmán Birodalom által elismert Tewfik pasa és a britek által közösen kormányozták. Nagy-Britannia igénye Szudánra oda vezetett, hogy brit erőket küldtek oda, miután a Mahdi legyőzte a khedive erőit. A brit kormány Charles George Gordon tábornokot ("Gordon pasa") nevezte ki Szudán főkormányzójává, és ez vezetett a híres halálához Khartumban a Mahdi erői által.
A Mahdiyya 1881. júniusi bejelentésétől Khartum 1885. januári elestéig Muhammad Ahmad sikeres katonai hadjáratot vezetett a szudáni török-egyiptomi kormány ellen. A harcok Gordon khartúmi halálával értek véget. Muhammad Ahmad 1885. június 22-én bekövetkezett váratlan halála után, mindössze hat hónappal Kartúm elfoglalása után, legfőbb helyettese vette át Szudán kormányzását. Churchill szerint ekkorra már megöltek minden olyan embert, aki képes volt az ország irányítására.
Aftermath
A mahdisták uralma Szudánban rosszul alakult a nép számára. Szudán gazdasága szinte teljesen tönkrement, és a népesség az éhínség, a betegségek, az üldöztetés és a háborúk miatt körülbelül a felére csökkent. A mahdista állam kezdetétől a bukásáig milliók haltak meg Szudánban. Az ország egyetlen hagyományos intézménye vagy lojalitása sem maradt érintetlenül. A törzsek megosztottak voltak a mahdizmushoz való viszonyukban, a vallási testvériségek meggyengültek, és az ortodox vallási vezetők eltűntek.
Szudán visszafoglalása
1895-ben a brit kormány felhatalmazta Herbert Kitchenert, hogy indítson hadjáratot Szudán visszafoglalására. Nagy-Britannia embereket és hadianyagot biztosított, míg Egyiptom finanszírozta az expedíciót. Az Angol-Egyiptomi Nílusi Expedíciós Hadtest 25 800 férfit számlált, akik közül 8600-an britek voltak. A fennmaradó rész egyiptomi egységekhez tartozó katonák voltak, köztük hat zászlóalj, amelyeket Dél-Szudánban toboroztak.
Egy felfegyverzett folyami flottilla kísérte a tüzérségi támogatást is élvező erőket. A támadás előkészítéseként a britek Wadi Halfában alakítottak ki hadseregparancsnokságot. A hadjárat 1896 márciusában kezdődött. Szeptemberben Kitchener elfoglalta Dunqulahot. A britek ezután vasútvonalat építettek Wadi Halfa és Abu Hamad között, valamint a Nílussal párhuzamos meghosszabbítást, hogy csapatokat és utánpótlást szállítsanak Berberbe. Az angol-egyiptomi egységek különböző kisebb ütközeteket vívtak és nyertek meg. Végül Kitchener katonái felvonultak és Omdurman felé hajóznak.
Omdurmanban, 1898. szeptember 2-án a szudáni vezető, akit most már khalifa néven ismertek, 52 000 fős hadseregét frontális támadásra indította a város előtti síkságon felvonuló angol-egyiptomi erők ellen. A végkimenetel sosem volt kétséges, főként a britek túlerő miatt. Az ötórás csata során mintegy 11 000 mahdista halt meg, míg az angol-egyiptomiak vesztesége 48 halott és kevesebb mint 400 sebesült volt.
A feldarabolás több évig tartott, de a szervezett ellenállás akkor ért véget, amikor a Kurdufánba menekült khalifa 1899 novemberében Umm Diwaykaratnál harcban meghalt. Sok területen üdvözölték a rezsim bukását.
- Churchill, Winston 1889. A folyami háború: történelmi beszámoló a Szudán visszafoglalásáról. 2 kötet, London: Longmans Green. Churchill újságíróként vett részt Kitchener expedícióján. Könyvét rövidítették (lerövidítették), és 1902-ben egyetlen kötetben újra kiadták.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Muhammad Ahmad bin Abd Allah?
V: Muhammad Ahmad bin Abd Allah a szudáni szufi szamáníja rend vallási vezetője volt, aki 1881. június 29-én az iszlám hit Mahdi vagy messiási megváltójának kiáltotta ki magát.
Kérdés: Mi volt az oka az arab szudáni lakosság ellenérzéseinek?
V: Az arab szudáni lakosság neheztelt a török-egyiptomi uralkodók elnyomó politikája, valamint az európai hatalmak növekvő katonai és gazdasági dominanciája miatt a 19. század folyamán.
K: Mi történt Muhammad Ahmad kiáltványa után?
V: Muhammad Ahmad kiáltványa után sikeres katonai hadjáratot vezetett a szudáni török-egyiptomi kormány ellen, amíg Khartum 1885 januárjában el nem bukott.
K: Kit nevezett ki Nagy-Britannia főkormányzónak?
V: Charles George Gordon tábornokot ("Gordon pasa") nevezte ki Nagy-Britannia főkormányzónak Szudán irányítására.
K: Hogyan halt meg Gordon?
V: Gordon Khartumban halt meg Muhammad Ahmad csapatainak kezétől.
K: Mi történt Muhammad Ahmad halála után?
V: Muhammad Ahmad 1885. június 22-én bekövetkezett váratlan halála után legfőbb helyettese vette át Szudán igazgatását. Churchill szerint addigra megöltek minden olyan embert, aki képes lett volna az irányításra.
K: Milyen más mozgalmak előzték meg a Mahdiyyát? V: Voltak korábbi mahdista mozgalmak Nyugat-Afrikában, valamint a Mahdiyya előtt a vahhabizmus és az iszlám megújulás egyéb puritán formái.
