Tipográfia
A tipográfia annak gyakorlati művészete, hogy a nyomtatott szó hogyan jelenik meg az oldalon. A tipográfia akkor született, amikor a nyomtatás megszületett. A korai betűtípusok az írástudók betűformáin és a Traianus oszlopába vágott betűkön ("monumentális feliratok") alapultak. Később fokozatosan a betűtípusok tervezése a könyvek, a röpiratok, az újságok és a reklámok speciális igényei alapján történt.
A tipográfia nem csak a betűket, hanem a betűtípusban található összes szimbólumot is magában foglalja, és az oldal vagy dokumentum teljes dizájnját is. Bármilyen olvasható médiumra vonatkozik, tehát a számítógép képernyőjén megjelenő szöveg is ide tartozik. A tipográfus tervezhet betűtípusokat, választhat betűtípusokat, és tervezheti az oldalak és könyvek elrendezését. A kifejezés nem foglalja magában a nyomtatás műveletét, bár a korai nyomdászok közül sokan maguk is tipográfusok voltak.
A 20. századi tipográfiára három dolog volt nagy hatással:
- A modernizmus és a modern művészeti mozgalom.
- Információk a tipográfia és a design hatékonyságáról. Ezek egy része hivatalos "tudományos" kísérletekből származik, de a legtöbbjük kereskedelmi forrásokból. Természetesen összehasonlítják a könyv vagy magazin újratervezése előtti és utáni értékesítési eredményeket. Egy könyv (Roget's Thesaurus) borítójának újratervezése "majdnem megduplázta az eladásokat". A tipográfusok maguk is végeznek minikísérleteket az alternatívák tesztelésére. Ez a tudományos módszer kiterjesztése arra, ami alapvetően művészi folyamat.
- A modern számítástechnika fejlődése, amely hatással volt a betűtervezésre, és megváltoztatta a nyomtatási módszereket.
A tipográfus hagyományos célja az lenne, hogy olyan oldalt készítsen, amely mindenekelőtt olvasható és vonzó olvasmány, anélkül, hogy tolakodó lenne. A display tipográfia esetében, például a reklámok esetében, a megjelenítésnek még az olvasás előtt észrevehetőnek kell lennie. Ez vezetett számos olyan display betűtípus kifejlesztéséhez, amelyek jól láthatóak, és amelyek nagy méretben kaphatók.
A Gutenberg-biblia: az oldaltervezés szintjén kiváló, de a betűk olvashatósága gyenge. A kéziratok hatása egyértelmű.
Hagyományos német betűtípus egy 1902-es könyvben. Előnye a jellegzetes nemzeti karakter és a történelmi eredet; hátránya a rossz olvashatóság.
Az 1921-es borító lenyűgöző, art deco stílusú dizájnja.
A modernizmus és a funkció által befolyásolt 20. századi formatervek egyike: Eric Gill Gill Sans betűtípusa, 1928. Fő előnye: olvashatóság
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a tipográfia?
V: A tipográfia annak gyakorlati művészete, hogy a nyomtatott szó hogyan jelenik meg egy oldalon. Nemcsak a betűket foglalja magában, hanem a betűtípusban található összes szimbólumkészletet, és az oldal vagy dokumentum általános kialakítását is. Minden olvasható médiumra vonatkozik, beleértve a számítógép képernyőjén megjelenő szöveget is.
K: Mi befolyásolta a tipográfiát a 20. században?
V: A 20. századi tipográfiára nagy hatással volt a modernizmus és a modern művészeti mozgalom, a tipográfia és a design hatékonyságára vonatkozó információk, valamint a modern számítástechnika fejlődése.
K: Melyek a tipográfusok néhány hagyományos célja?
V: A tipográfusok hagyományos céljai közé tartozik, hogy olyan oldalt készítsenek, amely olvasható és vonzóan olvasható anélkül, hogy tolakodó lenne. A display tipográfia esetében, mint például a reklámok, előbb kell észrevenni, mint elolvasni.
K: Hogyan szolgáltatnak a kereskedelmi források információt a tipográfia hatékonyságáról?
V: A kereskedelmi források a tipográfia hatékonyságáról a könyv vagy magazin újratervezése előtti és utáni értékesítési eredmények összehasonlításával nyújtanak információt. A tipográfusok maguk is végeznek minikísérleteket alternatívák tesztelésére, a tudományos módszer kiterjesztéseként egy olyan folyamatra, amely alapvetően művészi folyamat.
K: Kik voltak azok a korai nyomdászok, akiket tipográfusoknak is tekintettek?
V: Sok korai nyomdász maga is tipográfusnak számított, mivel ők tervezték a betűtípusokat, választották ki a betűtípusokat, és tervezték a lapok és könyvek elrendezését.
K: Milyen példát hoztak arra vonatkozóan, hogy a hatékony újratervezés hogyan növelheti az eladásokat?
V: Az egyik példa az volt, hogy amikor áttervezték a Roget's Thesaurus borítójának tipográfiáját, az "majdnem megduplázta" az eladásokat.
