Enciklopédia: meghatározás, történet és példák (Wikipédia, Britannica)

Enciklopédia: meghatározás, történet és példák — ismerje meg a Wikipédia és Encyclopædia Britannica fejlődését, különbségeit és online forrásait egy átfogó útmutatóban.

Meghatározás

Az enciklopédia általában olyan referenciamű, amely rendszerezett információk gyűjteményét tartalmazza; hagyományosan kötetekből álló könyvek formájában jelent meg. Más megfogalmazásban az enciklopédia rövidebb vagy hosszabb cikkekből álló forrás, amely különböző témákat mutat be, gyakran tényalapú, összefoglaló jelleggel. Egyes műveket azért hívnak „enciklopédikus szótáraknak”, mert a szótárakhoz hasonlóan foglalnak össze meghatározásokat és rövidebb magyarázatokat.

Történeti áttekintés

A korai célok között az szerepelt, hogy a lehető legtöbb tudást egyesítsék és hozzáférhetővé tegyék: az ókorból ismert egyik nagy gyűjtemény Plinius idős által írt Természettörténet volt (idősebb Plinius). A „enciklopédia” elnevezés a 16. századból származik, és eredetileg a „teljes tudás” vagy a körülhatárolt tudományos ismeretek összegzésének gondolatát hordozta.

A felvilágosodás talán legismertebb enciklopédiai kísérlete Denis Diderot nevéhez kötődik: Denis Diderot több szerző közreműködésével készült Encyclopédie-ja radikálisan új szerkesztői modellt jelentett, mert nagy teret adott a szakértők és írók széles körű együttműködésének.

Miután feltalálták a nyomdát, a hosszabb, magyarázó jellegű szócikkeket tartalmazó munkák egyre inkább enciklopédiának nevezett kiadványokká váltak. A korai enciklopédiák gyakran tematikusan, majd később részben ábécésorrendben szerkesztették a cikkeket, hogy könnyebb legyen a keresés és a hivatkozás.

Nyomtatott és digitális enciklopédiák

A 20. század végéig az enciklopédiák többsége nyomtatott formában jelent meg. A későbbiekben sok kiadó kísérletezett új hordozókkal: egyes művek megjelentek CD-ROM-on, majd az internet elterjedésével a 21. századi enciklopédiák többsége online, az interneten keresztül vált hozzáférhetővé.

Az internet megjelenése két nagy változást hozott: egyrészt a tudás gyorsan frissíthetővé vált, másrészt új szerkesztési modellek (például közösségi szerkesztés) jelentek meg. Ennek legismertebb példája az angol nyelvű angol Wikipédia, amely több mint 6 millió szócikket tartalmaz. Hagyományos kiadói modell szerint szerkesztett, többkötetes referencia a Encyclopædia Britannica, amelyet gyakran említenek a legnagyobb hagyományos nyomtatott enciklopédiák között.

Szerkesztési modellek és megbízhatóság

A nyomtatott enciklopédiák szerkesztése általában szakértői cikkírók és független lektorok bevonásával történt; kiadók — hasonlóan a Britannicához — gyakran több száz szakértőt alkalmaztak a cikkek megírására és ellenőrzésére. A szótárakhoz hasonlóan (amelyeknek voltak definícióik) ezek a kiadványok is igyekeztek pontos, ellenőrzött információt szolgáltatni.

Az online enciklopédiák különböző szabályokkal működnek: egyesek zárt szerkesztési rendszert és szakmai lektorálást alkalmaznak, mások nyitott közösségi modellt követnek, ahol a regisztrált felhasználók, illetve néha a regisztrálatlan látogatók is írhatnak és szerkeszthetnek cikkeket. Egyes internetes enciklopédiák lehetővé tették fizető ügyfeleik számára, hogy más enciklopédiákból származó cikkeket küldjenek be, míg más internetes enciklopédiák elfogadták az enciklopédia nem fizető felhasználóitól (olyan felhasználóktól, akik nem jelentkeztek be) származó írásokat.

A megbízhatóság vizsgálatakor érdemes figyelembe venni a források jellegét, a szerzők szakértelmét, a hivatkozásokat és a szerkesztési folyamat transzparenciáját. A jól szerkesztett enciklopédiák célja az objektív, ellenőrzött és követhető információátadás.

Fajták és használat

• Általános enciklopédiák: több tudományterületet fednek le, például Britannica vagy az angol Wikipédia.
• Szakterületi enciklopédiák: egy-egy tudományágra vagy témára fókuszálnak (pl. orvosi, jogi, művészeti enciklopédiák).
• Nyomtatott vs. digitális: nyomtatott kötetek könnyen hivatkozhatók, a digitális verziók gyorsan frissíthetők és kereshetők.
• Fizetős és ingyenes modellek: a hozzáférés módja és a tartalom feltöltésének szabályai jelentősen eltérhetnek.

Példák és jelentőség

A történelmi és modern példák bemutatják az enciklopédiák szerepét a tudás terjesztésében: az ókori gyűjteményektől a felvilágosodás korszakának közös szerkesztésű művein át a modern internetes enciklopédiákig az enciklopédiák mindig a könnyen elérhető, rendezett ismeretforrást képviselték. A kiadványok és online projektek — mint az angol Wikipédia, vagy a hagyományos Encyclopædia Britannica — eltérő módszerekkel szolgálják az olvasókat, de közös céljuk az ismeretek rendszerezése és hozzáférhetővé tétele.

Összefoglalás

Az enciklopédia fogalma átalakult a technológiai és társadalmi változásokkal: a kiindulópont mindig az volt, hogy összegyűjtse és rendszerezze az ismereteket. Ma az enciklopédiák széles skálája létezik — nyomtatott és digitális, zárt és nyitott —, amelyek különböző igényeket szolgálnak ki, de mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tudás szélesebb közönség számára legyen hozzáférhető.

Kérdések és válaszok

K: Mi az az enciklopédia?

K: Melyik a legnagyobb angol nyelvű enciklopédia?

K: Mióta léteznek enciklopédiák?

K: Ki írta a francia Encyclopédie-t?

K: Hogyan váltak népszerűvé az enciklopédiák a nyomtatás feltalálása után?

K: Miben különböznek az internetes enciklopédiák a nyomtatottaktól?

Keresés betűvel