Gangesz

Koordináták: 22°05′N 90°50′E / 22.083°N 90.833°E / 22.083; 90.833

Földrajz

A kormány kijelentette, hogy a Gangesz folyó Allahabad és Haldia között az 1-es számú nemzeti vízi út. A folyó partján számos ipari város található, mint Patliputra, Kannauj, Kara, Prayagraj, Varanasi, Ghazipur, Murshidabad, Baharampur és Kolkata. A Gangesz medencéje 1 000 000 négyzetkilométert (390 000 négyzetmérföld) csapol le, és a világ egyik legnagyobb emberi sűrűségű területét tartja fenn. A folyó átlagos mélysége 52 láb (17 m), maximális mélysége pedig 100 láb (33 m).

Course

A folyó a Gangotri-gleccser nevű gleccserből ered, amely a Garhwal régióban található a Himalájában. A Gangesz Észak-Indián keresztül folyik, és a Bengáli-öbölben végződik Kelet-Indiában. Összesen 3877 km hosszan folyik, ami a világ egyik leghosszabb folyójává teszi. Vízgyűjtő területe 907 000 km². A Gangeszbe ömlő főbb folyók a Brahmaputra, a Gomti, a Kosi, a Gandak, a Ghaghra, a Yamuna és a Son folyó.

A Gangesz mindössze 200 km hosszan folyik át a Himaláján. A folyó az Uttarakhandban található Haridwar közelében fekvő Rishikesh régióban érinti a síkvidéket. Ezután Kanpur, Soron, Kannauj, Allahabad, Varanasi, Patna, Ghazipur, Bhagalpur, Mirzapur, Ballia, Buxar, Saidpur és Chunar városokon halad keresztül. Allahabadnál a folyó egyesül a Yamuna folyóval. Pakurnál a folyó két mellékfolyóra, a Bhāgirathi-Hooghlyra és a főfolyóra oszlik. A Bhāgirathi-Hooghly a későbbi folyamán a Hooghly folyót alkotja. A Gangesz főfolyója Bangladesbe torkollik. A bangladesi határ közelében a Farakka-gát szabályozza a Gangesz folyását azáltal, hogy a víz egy részét egy tápcsatornába vezeti, amely a Hooghly folyóval van összeköttetésben, hogy viszonylag iszapmentes maradjon.

A Gangesz felső folyása

A Gangesz szennyezése

A Gangeszben rengeteg szennyezés van, mert mindenki beleengedi a hulladékát. Ez sok betegséget okoz, mint például kolera, hepatitis, tífusz és amőbás vérhas. A kólibaktériumok jelenléte a vízben jóval a normálisnál nagyobb mértékben megnőtt. Ez a vízszennyezés egyik fő oka. Ezek a betegségek évente a halálesetek mintegy harmadát okozzák Indiában. A kormány ezért indított el egy többmilliárdos projektet, a Gangá cselekvési tervet (Ganga Action Plan, GAP).

Történelem

A korai védikus korszakban az Indus és a Szaraszvati volt az indiai szubkontinens fő folyója, nem pedig a Gangesz. Úgy tűnik azonban, hogy a későbbi három Véda sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít a Gangesznek, amint azt a számos utalás is mutatja. Valószínűleg Megaszténész (i. e. 350-290 körül) volt az első európai utazó, aki említést tett a Gangeszről. A római Piazza Navonán található Fontana dei Quattro Fiumi (a négy folyó szökőkútja) Gian Lorenzo Bernini tervei alapján készült, és 1651-ben épült. A műalkotás a világ négy nagy folyóját (a Gangesz, a Nílus, a Duna és a Río de la Plata) szimbolizálja, amelyek a négy kontinenst hivatottak képviselni (Ausztrália és az Antarktisz akkor még ismeretlen volt).

Vallási jelentőség

A hinduizmusban

A hinduk a Gangeszre nemcsak folyóként, hanem anyaként, istennőként, hagyományként, kultúraként és még sok másként is tekintenek. A hinduizmusban szent dolognak számít elzarándokolni a Gangeszhez, és megmártózni benne. Ez még több betegséghez vezet: növeli a halálos áldozatok számát. Sok hindu hisz abban, hogy a Gangeszben való fürdés megtisztítja az ember lelkét minden múltbéli bűntől, és egyesek szerint a betegségeket is gyógyítja. Ezért sok hindu család tartja otthonában a Gangesz vizét, mivel azt nagyon tisztának tartják. Az olyan szent városok, mint Haridwar, Allahabad, Kanpur és Varanasi zarándokok ezreit vonzzák. Hindu zarándokok ezrei érkeznek ezekbe a városokba, hogy megfürödjenek a Gangeszben.

Bhagirath legendája

A hindu puránák szerint egy Bhagiratha nevű király sok éven át Tapasya-t végzett, hogy a Gangesz folyóhoz vezesse. A Gangesz akkoriban az égben lakott. Bhagirath a tiszta Gangesz vizének segítségével akarta megszabadítani őseit egy átoktól. Ezért a Gangesz leereszkedett a Földre, hogy a földet jámborrá és termékennyé tegye, és lemossa az emberek bűneit.

Egy kis szentély Gomukhban, Gangotri gleccsernél

Gazdasági jelentősége

A Gangesz vizét széles körben használják a mezőgazdaságban a termékeny Gangesz-síkságon. A térségben termesztett fő növények közé tartozik a rizs, a cukornád, a lencse, az olajos magvak, a burgonya és a búza. A folyó partjai mentén a mocsarak és tavak jó termőterületet biztosítanak olyan növényeknek, mint a hüvelyesek, a chili, a mustár, a szezám, a cukornád és a juta. A Gangesz vizében halászni is szoktak. A folyó partján nagy mennyiségű vizet igénylő iparágakat telepítenek. A Gangesz népszerű a folyami rafting miatt, amely a nyári hónapokban sok kalandort vonz. A modern korban a turizmus is kapcsolódó tevékenység.