Duna — Európa második leghosszabb folyó: útvonal, városok, tények

Fedezd fel a Duna útvonalát, nagyvárosait és izgalmas tényeket: 10 országon átívelő, 2860 km hosszú, Európa második leghosszabb folyó.

A Duna (latin neve Hister) Európa második leghosszabb folyója (a Volga a leghosszabb). A Duna egyben az Európai Unió leghosszabb folyója is, és kulcsfontosságú szerepet játszik a kontinens ökológiájában, gazdaságában és közlekedésében.

Alapadatok és forrás

A folyó teljes hossza körülbelül 2860 km, vízgyűjtő területe nagyjából 817 000 km². Forrását a Fekete-erdőben található kisebb források és patakok adják: a Brigach és a Breg Donaueschingenben egyesülnek, és ettől számítják a Dunát. A torkolat a Duna-deltán keresztül a Fekete-tengerbe vezet.

Útvonal és érintett országok

A Duna 10 ország határán folyik keresztül, vagy alkot részét, ezek: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna. A Duna egyes szakaszai határfolyóként funkcionálnak (például Románia és Bulgária között), más részei belső folyóként áthaladnak az országokon.

Főbb városok

Nagyobb városok a Dunán: Ulm, Regensburg Németországban; Linz, Bécs Ausztriában; Pozsony Szlovákiában; Budapest Magyarországon; Vukovár Horvátországban; Újvidék és Belgrád Szerbiában. Ezen túl a torkolat közelében található Galați és Brăila (Románia) is fontos kikötők a Fekete-tengerre vezető hajózás szempontjából.

Vízrajz, mellékfolyók

A Duna számos nagy mellékfolyóval rendelkezik, amelyek jelentősen növelik vízhozamát és vízgyűjtő területét. A legfontosabb mellékfolyók közé tartozik az Inn (Passau térségében), a Dráva, a Tisza, a Sava és a Morava. Ezek a mellékfolyók fontos szerepet játszanak a régió vízgazdálkodásában és ökológiájában.

Elnevezések több nyelven

A Dunát számos nyelven elnevezték: Danubo, bolgár Дунав (Dunav), német és plattdüütsch Donau, görög Dounavis, ógörög: Ister, magyar Duna, török Tuna, latin Danuvius vagy Danubius, román Dunăre, horvát Dunav, szerb Дунав, szlovák Dunaj, ukrán Dunay. Ezek az elnevezések tükrözik a folyó kulturális és történelmi sokszínűségét.

Hajózás és kereskedelem

A Duna kiemelkedően fontos vízi útvonal. Az óceánjáró hajók a romániai Brăiláig közlekedhetnek, ami lehetővé teszi a tengeri áruszállítást a Fekete-tenger felől a belső területekig. A folyami hajók a bajorországi Kehlheimig közlekedhetnek, kisebb hajók pedig Ulmig is eljuthatnak. A Duna mentén jelentős árukikötők és folyami terminálok működnek, amelyek a gabonától és nyersanyagoktól kezdve a konténerforgalomig sokféle árut kezelnek.

Mesterséges vízi utak és műtárgyak

A Dunához kapcsolódó, illetve a Dunát összekötő nagyobb mesterséges vízi utak és létesítmények közül kiemelhetők:

• Rhein–Main–Donau-csatorna (Main–Donau Canal): a Rajnát a Dunával köti össze a Main folyón keresztül, így Európa északnyugati tengerjáró útvonalait összekapcsolja a Fekete-tenger felé vezető úttal. Ez a csatorna lehetővé teszi az áruszállítást a Balti- és Észak-tengerektől a Fekete-tengerig.
• Dunai–Fekete-tengeri csatorna (Románia): a Román partvidéken épült csatorna rövidebb és közvetlen útvonalat biztosít a Dunától a Fekete-tengerig, növelve a hajózási kapacitást és rövidítve a távot.
• Gabčíkovo–Nagymaros projekt: a csehszlovák–magyar (ma elsősorban szlovák) vízgazdálkodási és vízerőmű-rendszer, amely komoly politikai és környezetvédelmi vitákat váltott ki. A rendszer része a vízszabályozásnak és energiaelőállításnak a Duna középső szakaszán.

Ezen túlmenően a Dunán több nagy gát és vízerőmű található (például az Iron Gate / Železni vrata kőzárrendszer a szerb–román határnál), amelyek szerepet játszanak az energiaellátásban, vízszabályozásban és árvízvédelemben.

Környezeti és kulturális jelentőség

A Duna és torkolata, a Duna-delta, gazdag biológiai sokféleséggel rendelkezik; a delta egyes részei UNESCO világörökségi és Ramsar védettséget élveznek. Ugyanakkor a folyót és mellékfolyóit terhelik ipari szennyezések, mezőgazdasági tápanyagterhelés és beavatkozások (gátak, mederszabályozás), amelyek hatással vannak az élőhelyekre és a halállományokra. Az elmúlt évtizedekben nemzetközi együttműködés (például a Duna-régió országai közötti vízgyűjtő-gazdálkodási kezdeményezések) igyekszik javítani a vízminőséget és a folyó ökológiai állapotát.

A Duna emellett gazdag kulturális örökséggel bír: a folyó mentén több történelmi város, építészeti emlék és irodalmi, zenei hagyomány alakult ki, amelyek európai jelentőségűek. Turisztikailag is kiemelt célpont a folyó; a hajóutak, kerékpár- és gyalogtúrák, illetve városlátogatások fontos szerepet töltenek be a régió turizmusában.

Összességében a Duna nemcsak Európa egyik fő vízi útvonala, hanem ökológiai, gazdasági és kulturális értelemben is alapvető jelentőségű folyó, amelynek fenntartható kezelése nemzetközi együttműködést igényel.

Kérdések és válaszok

K: Melyik Európa második leghosszabb folyója?

K: Milyen hosszú a Duna folyó?

K: Hol kezdődik és hol végződik a Duna?

K: Mely országokon folyik keresztül, illetve mely országok határának részét képezi?

K: Milyen nagyobb városok találhatók a partján?

K: Vannak-e rajta mesterséges vízi utak kiépítve?

Keresés betűvel