Szél
A szél a gázok áramlása. A Földön a szél többnyire a levegő mozgását jelenti. A világűrben a napszél a Napból származó gázok vagy részecskék mozgása az űrben. Naprendszerünkben a legerősebb szelek a Neptunuszon és a Szaturnuszon tapasztalhatók.
A rövid, gyors széllökéseket széllökéseknek nevezzük. A körülbelül egy percig tartó erős szelet viharos szélnek nevezzük. A hosszú ideig tartó szeleket sokféleképpen nevezik, például fuvallatnak, orkánnak, hurrikánnak és tájfunnak.
A szél mozgathatja a földet, különösen a sivatagokban. A hideg szél néha rossz hatással lehet az állatállományra. A szél befolyásolja az állatok táplálékraktárait, vadászatukat és védekezésüket is.
A napfény irányítja a Föld légkörének keringését. Az így keletkező szelek a szárazföldön és a tengeren fújnak, és időjárást idéznek elő.
Egy magas nyomású terület (amely anticiklont alkot) egy alacsony nyomású rendszer (amely ciklont alkot) közelében, a levegőt a magas nyomásról az alacsony nyomás felé mozgatja, hogy megpróbálja kiegyenlíteni a nyomást. A Coriolis-hatás hatására a szelek spirálba fordulnak. A nagy nyomáskülönbség nagy széllökéseket okozhat. Egyes viharokban, például hurrikánokban, tájfunokban, ciklonokban vagy tornádókban ez 200 mph-nál (320 km/óra ) gyorsabb szeleket okozhat. Ez megrongálhatja a házakat és más épületeket, és embereket is megölhet.
A szelet okozhatja a forró levegő felemelkedése vagy a hűvös levegő lezuhanása is. Amikor a forró levegő felemelkedik, alacsony nyomást hoz létre maga alatt, és levegő áramlik be, hogy kiegyenlítse a nyomást. Amikor a hideg levegő csökken (mivel sűrűbb vagy nehezebb, mint a meleg levegő), magas nyomást hoz létre, és kiáramlik, hogy kiegyenlítse a körülötte lévő alacsony nyomást.
A szél általában láthatatlan, de az eső, a por vagy a hó megmutathatja, hogyan fúj. Az időjárásjelző is megmutathatja, hogy honnan fúj a szél. A Beaufort-skála segítségével meg lehet mondani, hogy milyen erős a szél. Ezt a tengeren használják, amikor a szárazföld nem látható.
A szél növekedése a párolgás mértékének növekedését okozza.
Az időjárásmérő lapátot arra használják, hogy megtudják, honnan fúj a szél.
Az ehhez hasonló szélzoknikat gyakran használják a repülőtereken. Ezek mutatják a szél irányát. Azt is megmutatják, hogy milyen erős a szél.
Damage
A nagy szél erősségétől függően okozhat károkat. Néha a széllökések miatt a rosszul megépített hidak elmozdulnak vagy megsemmisülnek, mint például a Tacoma Narrows Bridge 1940-ben. Az elektromos áramelosztás meghibásodhat a szél miatt, még akkor is, ha a sebessége csak 23 csomó (43 km/h). Ez akkor fordul elő, amikor faágak károsítják a villanyvezetékeket. Egyetlen fafajta sem tud ellenállni a hurrikán erejű szélnek, de a nem túl mélyen gyökerező fákat könnyebben át tudja fújni a szél. Az olyan fák, mint az eukaliptusz, a tengeri hibiszkusz és az avokádó törékenyek (könnyen törnek), és könnyebben károsodnak.
Az Andrew hurrikán okozta károk
A passzátszelek
A passzátszelek a trópusokon, a Föld légkörének alsó részén található keleti felszíni szelek uralkodó mintázata. A troposzféra alsó részén, a Föld egyenlítője közelében fordulnak elő. A passzátszelek az északi féltekén túlnyomórészt északkelet felől fújnak. A déli féltekén délkeleti irányból fújnak. Télen és a sarkvidéki oszcilláció meleg fázisában erősebbek. A passzátszeleket a vitorláshajók kapitányai évszázadok óta használják a világ óceánjainak átszelésére. Ezek tették lehetővé az európai birodalom terjeszkedését Amerikában. Lehetővé tették továbbá, hogy kereskedelmi útvonalak jöjjenek létre az Atlanti- és a Csendes-óceánon keresztül.
Az egyenlítői régióban van a doldrum. Ez egy olyan szélövezet, ahol a levegő meleg, kis nyomásingadozással. A szél ott gyenge. A doldrumok másik neve az intertrópusi konvergenciazóna (ITCZ).
A januári (kék) és a júliusi (piros) pangás.
A világűrben
A világűrben uralkodó, napszélnek nevezett szél nagyon különbözik a földi széltől. A világűrben lévő szelet a Nap vagy más csillagok okozzák, és a csillag légköréből kilépett részecskékből áll. A napszélhez hasonlóan a bolygószél is könnyű gázokból áll, amelyek a bolygók légköréből kerültek ki.
Kapcsolódó oldalak
- Szélenergia Dániában
- Szélenergia Németországban
Kérdések és válaszok
K: Mi az a szél?
V: A szél a gázok, általában a levegő áramlása a Földön és a Napból származó részecskék áramlása a világűrben.
K: Milyen példákat láthatunk erős szelekre Naprendszerünk bolygóin?
V: A Naprendszerünkben a legerősebb szelek a Neptunuszon és a Szaturnuszon tapasztalhatók.
K: Mik azok a széllökések és szélviharok?
V: A széllökések rövid, gyors széllökések, míg a viharos széllökések olyan erős szelek, amelyek körülbelül egy percig tartanak.
K: Hogyan hat a szél az állatokra?
V: A szél befolyásolhatja az állatok táplálékraktárait, a vadászatukat és azt, ahogyan védekeznek. A hideg szél az állatállományra is rossz hatással lehet.
K: Hogyan keletkezik a szél?
V: A szelet a napfény hozza létre, amely a Föld légköri keringését mozgatja, ami az időjárás kialakulását eredményezi. Az alacsony nyomású rendszerek közelében lévő magas nyomású területek légmozgást hoznak létre a nyomások kiegyenlítése érdekében, míg a meleg vagy hideg levegő emelkedése vagy süllyedése alacsony, illetve magas nyomásokat hoz létre, amelyek kiegyenlítése érdekében levegő áramlik.
K: Hogyan lehet mérni, hogy milyen erős a szél?
V: A Beaufort-skálát arra használják, hogy megmondják, milyen erős a szél, különösen a tengeren, amikor nem látszik a szárazföld.
K: Milyen hatása van a szél növekedésének?
V: A szél növekedése a párolgás mértékének növekedését okozza.
